Moszkva szintet lépett az ellenzék üldözésében, a tüntetők elleni fellépések durvasága már a putyinistáknak is sok

külföld
2019 szeptember 20., 06:28

Moszkvában a helyhatósági választások előtt tiltakozási hullám indult, mert a hatóságok pedig törvényes és törvénytelen eszközökkel próbálták megakadályozni, hogy az ellenzék jelölteket állíthasson. Azt is megakadályozták, hogy Alekszej Navalnij Korrupció Elleni Küzdelem Alapítványa párttá alakuljon.

A független jelöltek kizárása 2012 óta nem látott tüntetéseket váltott ki, Moszkvában több mint 200, országszerte több mint 2000 embert őrizetbe vettek, függetlenül attól, hogy tüntettek, vagy éppen csak arra jártak.

Az ismertebb ellenzéki aktivistákat már a tüntetések előtt begyűjtötték, köztük Alekszej Navalnijt – akit mérgezéses tünettel vittek kórházba – és a szövetségesét, Ljubov Szobolt is, aki élőben közvetítette, amint rohamrendőrök betörik lakása ajtaját.

Őrizetbe vétel a július 27-ei tüntetésen
photo_camera Őrizetbe vétel a július 27-ei tüntetésen Fotó: Alekszandr Zemljanicsenko/AP

A világsajtó tele lett a részben engedélyezett, részben betiltott rendezvényeken alkalmazott rendőri erőszak képeivel. A hatósági erőszakra válaszul az ellenzékiek a tüntetéseken készült fotók alapján az interneten kezdték el azonosítani az ellenük fellépő rendőröket, ami után a civil ruhás rendőrök már maszkokban jelentek meg Navalnijnál.

Nyáron a helyszíni riportunkban írtunk arról, hogy mennyire érthetetlen volt, miért csinálnak ekkora felhajtást, amikor a városi tanácsnak nincs különösebb hatalma, így jelentősége sem. A legnagyobb konfliktusok a moszkvai választás miatt robbantak ki, ahol az illetékes választási testületek 57 jelöltaspiráns bejegyzését utasították el. Végül a parlamenten kívüli ellenzék képviselői közül csak egynek sikerült bíróságon megfellebbeznie a kizárását, a választáson így 228 jelölt indulhatott. De az ellenzéknek végül Moszkvában mégis bejött a taktikai szavazás, habár még mindig Vlagyimir Putyin pártja a legerősebb: az Egységes Oroszország Párt igyekezett függetlenként beállítani a moszkvai jelöltjeit, de a helyei harmadát így is elveszítette.

Ártatlan embereket börtönöznek be

A letartóztatásokat súlyos vádemelések követték, több embert is 3-4 év börtönbüntetésre ítéltek, rendőrök elleni támadás vádjával, és legalább két tüntető szülőpártól el akarták venni a gyereküket is.

A legismertebb és legfelháborítóbb ítélet Pavel Usztyinové. A színészt egy moszkvai kerületi bíróság bűnösnek találta abban, hogy erőszakot alkalmazott a különleges rendeltetésű rendőri egységek (OMON) egyik tagja ellen az engedély nélkül tartott augusztus 3-i moszkvai tüntetésen, és 3,5 év, fegyenctelepen letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

A nyomozás szerint a vádlott őrizetbe vétele során ellenállt a nemzeti gárda egyik tagjának, és eközben kificamította annak a vállát. Alekszandr Ljagin őrmester – akit nemrég léptettek elő törzsőrmesterré – a bírósági tanúvallomásába azt állította, Usztyinov aktívan részt vett a nem engedélyezett tüntetésben, és sértegette a rendőrtiszteket. Usztyinov tagadta a bűnösségét, azt mondta, nem ártott a rohamrendőrnek, és véletlenül került a megmozdulás helyszínére, éppen egy találkozója volt ott egy munka miatt.

Az elfogásáról videó is készült, amin látszik, hogy semmit sem csinál, épp sétál, amikor odamennek, földhöz vágják, megbotozzák, és elhurcolják.

link Forrás

Usztyinov azt mondta, hogy egyszerűen hanyatt esett, amikor a rendőrök nekiestek, nem támadta meg őket.

Visszaüthet a keménykedés

Az ellenzék szerint az ítéletek egy olyan szélesebb körű fellépés részét képezik, aminek a célja a tevékenységük korlátozása. A hatóságok szerint a nyári ellenzéki tüntetések nagy része illegális megmozdulásnak számított, mivel hivatalosan nem engedélyezték őket, az embereket pedig a törvény megsértése miatt ítélték el.

Putyin a tüntetéseket zavargásoknak nevezve azt mondta, nem akar olyan helyzetet, mint ami Franciaországban kialakult a sárgamellényesek tüntetésein. Emmanuel Macron francia elnök erre azt felelte, hogy rossz a hasonlat, mert a sárgamellényesek legalább szabadon indulhattak az EP-választásokon, és szabadon indulhatnak majd az önkormányzati választásokon is.

Közben egy moszkvai bíróság szerdán óvadék ellenében szabadlábra helyezte Ajdar Gubajdulint, akire több éves börtönbüntetés várt egy rendőr megtámadása miatt. A támogatói szerint a férfi csak egy műanyag palackot hajított egy rendőr felé, ráadásul el sem találta.

Aidar Gubaidulin egy moszkvai bíróságon 2019. augusztus 21-én.
photo_camera Ajdar Gubajdulin egy moszkvai bíróságon 2019. augusztus 21-én. Fotó: Dmitrij Szerebrjakov/AP

Szerdán több mint 700 orosz tanár írt alá egy, az interneten keringő levelet, ami elítélte „az alkotmányt semmibe véve kirótt igazságtalan ítéletek sorát”. „Embereket (…) tartóztattak le ok nélkül, vertek meg, vádoltak meg és ítéltek el börtönbüntetésre vagy nagy pénzbírságra anélkül, hogy bűnösségüket bizonyították volna” – írták.

Usztyinov mellett körülbelül száz színész is kiállt, kb. egy percig tartó 1 fős tüntetéseket tartottak az elnöki hivatal előtt, egy Usztyinov szabadon engedését követelő táblával. Az orosz törvények lehetővé teszik az úgynevezett egyszemélyes tüntetéseket anélkül, hogy hivatalos engedélyt kellene kérniük.

De az elhurcolt tüntetők mellett már olyanok is kiálltak, akik egyébként elvileg Putyinhoz hűek.

Júniusban is előfordult, hogy még a putyinista médiában is kiálltak egy ellenzékiért: Ivan Golunov ellenzéki újságírót őrizetbe vette és bántalmazta a moszkvai rendőrség, és azt állították, hogy a hátizsákjában és a lakásán kábítószert találtak. Az ügy óriási felháborodást keltett, mert felmerült a gyanú, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták elhallgattatni az újságírót, aki a cikkeiben gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt. Gyorsan ejtették is a vádakat.

Most pedig 67 ortodox pap nyílt levélben követelte a moszkvai tüntetők elleni eljárások leállítását. Azt írták, elképesztőnek tartják az ítéleteket, amik „sokkal súlyosabbak annál, amiket az orosz bíróságok súlyosabb bűncselekmények elkövetőire szabnak ki”, és szerintük „egyre inkább úgy tűnik, hogy a súlyos börtönbüntetések az orosz polgárok megfélemlítését szolgálják”. „A tárgyalásokat nem elnyomásra, a bíróságokat nem az eltérő nézetek elfojtására, a karhatalmat nem indokolatlan erőszakra kéne használni” – írták a levelükben, amit az Orosz Orthodox Egyház szóvivője sietve „értelmetlennek” nyilvánított.

Még az Egységes Oroszország kormánypárt egyik vezetője is csatlakozott azokhoz a felhívásokhoz, amik Usztyinov szabadon bocsátását követelik. „A helyzet, amiben Pavel Usztyinov színész találta magát, »arcátlan igazságtalanság«. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni vagy csöndben maradni” – írta az Instagramon Andrej Turcsak, az orosz felsőház elnökhelyettese, az Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára, aki elismeri, hogy Usztyinov „egyszerűen csak a metróállomás közelében állt. Nem nyúlt hozzá senkihez sem. Nem zavarta meg a nyugalmat.”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a felháborodásra még kedden azzal reagált, hogy helytelen lenne, ha egy bírósági ítéletet kommentálna, de azt is megjegyezte, hogy Usztyinov fellebbezhet az ítélet ellen.

Pavel Usztyinov hallgatja az ügyvédjét, Dmitrij Cseskovot a moszkvai bíróságon augusztus 3-án.
photo_camera Pavel Usztyinov hallgatja az ügyvédjét, Dmitrij Cseskovot a moszkvai bíróságon augusztus 3-án. Fotó: Vitalij Beluszov/Szputnyik

Tymothy Snyder amerikai történész a legutóbbi könyvében eredeti forrásokból vezette le, hogy Putyin tudatosan valósítja meg az 1920-as években kiérlelt fasizmus programját. (via Moscow Times, Meduza, RFERL, MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.