Jó reggelt! Délután 15 fok lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
A járvány továbbra is leszálló ágban van, a legtöbb magyar városban csökken a szennyvízben a koronavírus koncentrációja, a kormány pedig megy tovább a nyitási tervével. Amint elérjük a 4 millió beoltottat éjfélre tolódik a kijárási tilalom, és akinek megvan a védettségi igazolványa, egy sor szolgáltatást igénybe vehet, a szállodáktól a jégpályákig.
Az igazolványokat a szolgáltatatás nyújtójának kell ellenőrizni, ami nem biztos, hogy mindenhol maradéktalanul meg fog valósulni. Teljesen érthetetlen módon a kormány azt is engedélyezte, hogy aki mehet, annak a mozikban vagy focimeccseken se kelljen maszkot viselnie. De ennél is komolyabb probléma, hogy egyszerűen veszélyes étterembe, moziba, színházba menni rögtön, ahogy megkapjuk a védettségi igazolványt.
Orbán Viktor és a kormány félrevezetően beszél az első oltás gyors hatásáról. Ne higgyünk nekik: attól, hogy zsebünkben az első oltás után kézhez kapott plasztikkártya, még akár nagyon súlyosan is meg lehet betegedni. Az első oltás egy idő után valóban nyújt valamennyi védelmet, de aki biztosan meg szeretné védeni magát és embertársait, az várja meg, amíg a második oltás után előírt idő is eltelik, és csak utána vegyen igénybe bármilyen szolgáltatást. A németek pont így csinálják.
A fehérvári kórház igazgatója szokatlanul nyíltan beszélt arról, hogy milyen volt náluk a harmadik hullám csúcsa, amikor hűtőkonténereket kellett bérelni a holttesteknek, és arra kérték a krematóriumot, hogy három műszakban dolgozzanak. Bucsi László tart egy negyedik hullámtól is. A túl gyors nyitás ezt kockáztatja.
Nyitás máshol:
A kormány a következő nyitási lépcsőt a 4 millió beoltott eléréséhez kötötte. Erősen kétséges, hogy ezt mikor érjük el, miután a hétvégén szinte megállt az oltási program, alig 27 ezren kapták meg az első dózisukat.
Érdemes figyelni a ma publikált hétfői oltási adatokat, mert ezektől okosabbak leszünk. Hétfőn ugyanis már elkezdték annak a több százezer Sinopharm-vakcinának a beadását, amitől a kormány az oltási program felpörgését várja. Ehhez azonban az kell, hogy az emberek hajlandóak is legyenek ezt beadatni maguknak. Háziorvosoktól érkezett hírek szerint nem könnyű jelentkezőket találniuk.
A kormány kommunikációja az oltás népszerűsítésére két módszerrel dolgozik. Egyrészt a védettségi igazolványokhoz kötött előnyökkel, amivel azt ígérik, hogy aki beoltatja magát, folytathatja a régi életét. Másfelől a hétvégén közzétett, azóta is minden propagandacsatornán terjesztett, manipulált táblázattal, amely azt sugalmazza hamisan, hogy a keleti vakcinák a leghatékonyabbak és a legbiztonságosabbak. És amiről most kiderült, hogy feltűnően hasonlít egy két nappal korábbi orosz táblázatra.
Múlt péntek reggel Orbán Viktor azt mondta a rádióban, hogy lényegében rendezett minden pénzügyi kérdés az RRF nevű uniós csomag magyar felhasználása körül. De kora este váratlanul közölte Ursula von der Leyennel, hogy a felkínált keretnek csak 43 százaléka kell egyelőre.
A hitelből és vissza nem térítendő támogatásból álló keretnek csak az utóbbi részére ad be tervet a magyar kormány, hivatalosan azért, hogy ne adósodjon el jobban az ország. Közben más, sokszor kedvezőtlenebb hiteleket mégis felvesz a kormány.
Valószínűnek látszik, hogy Orbán nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról. Az egyetemi fejlesztések lehetnek a legnagyobb áldozatai az utolsó napokban radikálisan megkurtított tervezgetésnek.
Hétfőn ülésezett a teljesen leépült és kiüresedett magyar parlament, és éppen az történt, amiről a Magyar Jeti legutóbbi adása szólt: az ellenzék próbált minél nagyobbat mondani. Illetve volt még egy új trükk is a Fidesz részéről. Amikor az egyik bizottságban kevesen voltak a többséghez, a kormánypárti többség addig húzta a szavazást, amíg be nem futott az addig parkolóhelyet kereső képviselőtársuk.
Az ellenzéki nagyotmondás mestere, Jakab Péter arról kérdezte Orbán Viktor, hogy férfi-e vagy gyerek, Deutsch Tamással pedig közölte, hogy egy hosszúhajú ficsúr, aki 30 éve „élősködik a nemzet nyakán”. Magyarországon valószínűleg évtizedek óta nem gyaláztak férfit azért, mert hosszú a haja.
A Jakab által mutatott utat, amely bizonyítottan növeli a politikusok népszerűségét, hétfőn többen is követték. Ez a vonal a DK-nak fekszik a legjobban, tőlük a parlamentben Varju László beszélt arról, hogy „a kormányt normális viselkedésre bírni olyan lenne, mint egy bengáli tigrist rábeszélni a vegetáriánus étrendre”, míg Gyurcsány Ferenc azon kívülről ganézta le a NER embereit.
Az egymásra licitálva nagyot mondó ellenzékiekre válaszul a Fidesz egy régi fegyvert vet be: tényleg lesz békemenet. A tervek szerint a pandémia vége után,
„soha nem látott méretekben, békét sugallva, meghívva az operatív törzset és a pandémia legyőzésében résztvevő összes honfitársunkat, hősies munkájukat személyesen is elismerve”
Valamennyi vakcina közül az AstraZenecáénak legrögösebb az útja. A céget épp most perli be az EU, mert késtek a szállítmányaik. Azok a szállítmányok, amelyeket sok európai országban fel sem használnának, mert az – alacson – trombózisveszély miatt vagy nem adják be az oltásokat, vagy nincs rájuk jelentkező.
Hasonló a helyzet Amerikában is, ahol eddig több tízmillió felhasználatlan AstraZeneca porosodott a raktárakban. A nemzetközi nyomás hatására viszont most úgy döntöttek Washingtonban, hogy ezeket a készleteket megosztják a világgal. Ez különösen az egészen drámai járványhelyzettel szembesülő India számára lehet nagy segítség.
További vakcinahírek:
Hétfőn az orosz hatóságok elrendelték, hogy Alekszej Navalnij politikai szervezetei függesszék fel a tevékenységüket. Az intézkedést arra a bírósági ügyre hivatkozva hozták, amit a moszkvai ügyészség indított, amely szeretné elérni, hogy az ellenzéki politikus szervezeteit szélsőséges csoportokká nyilvánítsák.
Máshol:
1986. május 7-én a Pesti Vigadóban egy 5x10 cm-es öntapadós címkét találtak, amelyen „Csak egy ugrás a sugár” felirat és egy halálfej, illetve koponya rajza volt látható. 11 nappal korábban, pont 35 éve robbant fel a Lenin atomerőmű. Két magyar elutazott megnézni, mi van most Csernobilban.
Az évfordulón érdekes felidézni, hogy a magyar pártállami média hogy reagált az atomkatasztrófára. Leginkább igyekeztek nem beszélni a sugárszint általuk végig ismert emelkedéséről. Elég egyértelmű párhuzamok vannak a mostani helyzettel, amikor a járványban egy másik láthatatlan veszélyről igyekszik minél kevesebbet beszélni őszintén a magyar közszolgálati média.
Interjúból legyen több vagy helyszíni riportból? Videó vagy podcast? Korrupció vagy fenntarthatóság? Válaszolj pár kérdésünkre, és segíts alakítani a 444 jövőjét! Öt percig sem tart az egész, nekünk viszont nagyon sokat segítesz.