Jó reggelt! Tegnap melegrekordok dőltek meg, a hétvégén viszont tél lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Az EU Gyógyszerügynöksége a 444-nek: Két hete már tárgyaltunk az oroszokkal
• Rogán Antal apósa 750 ezer forintért vásárolta be magát egy cégbe, ami 2,2 milliárdos uniós támogatást kapott
• Dél- és Közép-Amerika bányavidékeit teheti tönkre Biden klímaterve
• „Lassú bizonyossággal ráébredtem, hogy senki nem maradt életben”

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Aki ismeri Mátyás király és az okos lány ajándékának meséjét, nyilván nem fog meglepődni azon, hogy a jelenlegi kormányzati álláspont szerint, ha jól értjük, Magyarországon kell regisztrálni az oltáshoz, de nem szükséges.

Ez a „hoztam ajándékot, de nem is” szituáció jól alkalmazható a Szputnyik V vakcina magyarországi és európai státuszára is. Az EU gyógyszerügynöksége most azt nyilatkozta a 444-nek, hogy két hete tárgyaltak az oroszokkal, de azok azóta sem adták be az európai engedélyezéshez szükséges kérelmet. Közben a tudományos eredmények azt mutatják, hogy a Szputnyik V is jó lehet a koronavírus ellen, és mintha maga Angela Merkel is szeretné, ha az orosz vakcina engedélyt kapna Európában. Az viszont még mindig nem világos, hogy ki és hol tudná ezt az oltóanyagot kellő mennyiségben legyártani.

Franciaországban és Németországban a lakosság egynegyede továbbra sem akarja magát beoltatni, ami nagyon megnehezítené a nyájinmunitás elérését. Az oltási kedv növekedését biztos nem fogja növelni, hogy mintha a kontinens országainak se lenne egységes álláspontja az egyes oltóanyagokról. Most például a románok döntöttek úgy, hogy nem ajánlják 55 év felett az AstraZeneca vakcináját.

Közben a britek továbbra is lényegesen gyorsabban haladnak a maguk oltási programjával, mint az EU, már a lakosság 20 százaléka kapott legalább egy dózist és azzal is kísérleteznek, hogy mi történik, ha valaki két körben két különböző vakcinát kap meg.

ORBÁN VIKTOR CSÜTÖRTÖKE

Orbán Viktor szeret hazai közönség előtt játszani, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó konferenciáján például most már menetrendszerint szólal fel minden évben.

Csütörtökön tartott beszédének legnagyobb bejelentése az volt, hogy már megint nemzeti konzultáció lesz, ezúttal leginkább online, és az újranyitás kérdéseiről. Szó volt a gazdaság újraindításáról is, amiről demokráciát mímelő közvéleménykutatások nélkül döntöttek, bár az Orbán szerint három szakaszú terv nagy része meglehetősen kidolgozatlan.

• Január elsején indult, és április 1-ig tart az első szakasz, amely a lakásépítés áfájának csökkentéséről és a lakásfelújításhoz nyújtott hatmillió forintos hitelről szól.
• A tavaszi időszakban a felsőoktatás fejlesztése lesz a középpontban, erre Orbán 2000 milliárd forintot szánna, amivel a most privatizált, kormányközeli kuratóriumok kezébe adott egyetemeket támogatnák.
• Július 1-től pedig jön „a nagy fejlesztések időszaka” de ezekről csak olyan buzzwordök hangoztak el, mint a zöld energia, a körforgásos gazdaság és a digitalizáció.

Csütörtökön a német Stern magazin is publikált egy feltehetően jóval korábban készített interjút a magyar miniszterelnökkel, amiben megdöbbentően sokat emlegette a jóistent, és arról is beszélt, hogy „nem szeretnénk, hogy idejöjjön ötmillió kínai”.

INGATAG CSENDŐR

Nem könnyű egy szuperhatalom élete, ha próbál egy kicsit visszalépni a világ csendőrének szerepéből. Az amerikaiak most bejelentették, hogy befagyasztják a Szaúd-Arábiának szánt fegyverszállításokat, mert nem értenek egyet azzal, amit a szomszédos Jemenben csinálnak. A washingtoni kongresszus erről már 2018-ban döntött, csak Donald Trump megvétózta, olyan jóban volt a leginkább ellenzékiek brutális meggyilkolásáról közismert szaúdi koronaherceggel.

A Trump által erőltetett afganisztáni kivonulást viszont éppen a Biden-kormány fékezi. Legalábbis a május 1-re ígért határidőt az USA meg fogja hosszabbítani, miután az illetékes kongresszusi bizottság úgy ítélte meg, hogy egy esetleges amerikai kivonulás esetén Afganisztánban polgárháború és az al-Kaida megerősödése következne.

Máshol:

• 10 órás éjszakai műszakokba kényszeríti dolgozóit az Amazon.
• Nyertek a bankok ellen a devizahitelesek Horvátországban.
• Lech Walesa Nobel-békedíjra jelölte Navalnijt.
• A mexikói rendőrség is benne lehetett az amerikai határmenti mészárlásban, amiben 19 embert öltek meg.
• Greta Thunberg és Rihanna arcképét égették a kormánypárti tüntetők Indiában.
  

NEMZETKÖZI NŐPOLITIKA

Szó szerint kegyetlen javaslattal állt elő a lengyel kormány. Miután az országban gyakorlatilag teljes abortusztilalom lépett életbe, az életképtelen magzatuk megszülésére kötelezett lengyel nőknek úgynevezett sírószobákat ajánlanának, ahol nyugodtan félrevonulhatnak, és kisírhatják magukat. Az ellenzéki oldal és a különböző nőjogi szervezetek érthető okokból meglehetősen elégedetlenek a furcsa ötlettel.

Miután újabb tanúvallomások kerültek nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy Kínában hogy kínozzák meg és erőszakolják meg csoportosan a táborokba zárt ujgur nőket, több ország diplomatái is felszólaltak Peking ellen. Ez leginkább „mélységesen nyugtalanítanak minket a jelentések” tartalmú sajtóközleményekből állt, amik hasznossága nagyjából megegyezik egy sírószobáéval.

TÉNYLEG NEM OLCSÓ

Amikor néhány napja kiderült, hogy Rogán Antal ismét megházasodott, sokan mondták azt félig viccelődve, hogy nem lesz ez nekünk olcsó. Pedig kár volt a dolgot elviccelni, mert tényleg nem lesz ez nekünk olcsó, azóta minden nap milliárdos összegű üzletek és szerződések bukkantak fel a kabinetminiszter és új, borsodi rokonai körül.

Néhány napig a szokatlanul gáláns banki hitellel megvásárol hatalmas földekről volt szó, most viszont az is kiderült, hogy Rogán apósa 750 ezer forintért vásárolta be magát egy cégbe, ami 2,2 milliárdos uniós támogatást kapott. Amely támogatást csak úgy kaphattak meg, hogy ők is kaptak egy páratlanul nagyvonalú banki hitelt.

Továbbá:

• 67 milliárddal támogatta tavaly a nagyvállalatokat a kormány.
• A kormány megszüntetné a műemléki lakások eladási tilalmát a Várban.
• Kúria: Ha az M1 műsorvezetője utal az ellenzéki véleményekre, az már kiegyensúlyozott tájékoztatásnak minősül.
• Nem ismerte el bűnösségét az egykori áldozat, 0.

A TÚLÉLŐ

A múlt héten bemutatott A gyilkosok emlékműve dokumentumfilmünk legerősebb jeleneteiben Bokorné Szegő Hanna szerepel. Talán nem is született volna meg ez a film, ha Ács Dániel rendező nem bukkan rá egy archívumba az 1945 elején alig 18 éves, nyolcadik hónapos terhes nő életútinterjújára.

Bokorné Szegő Hanna az a nagyon kevés zsidó közé tartozott, akik túlélték a 12. kerületi nyilasok őrjöngő tömeggyilkosságait, és később beszélt is az életének erről a szakaszáról. Ezért éreztük úgy, hogy az ő élettörténetével érdemes külön is foglalkozni. Közvetlen rokonait mind meggyilkolták a nyilasok, ő csodával határos módon megmenekült, a háború után pedig sikeres nemzetközi jogász lett.

A KÖRNYEZETVÉDELEM NEHÉZSÉGEI

Az egyik legsúlyosabb probléma a megújuló energiaforrásokkal, a célul kitűzött karbonsemlegességgel, hogy ennek eléréséhez is fel kell használni természeti erőforrásokat, és ez még a legjobb szándékok mellett is egészen váratlanul káros következményekkel járhat.

Jó példa erre az új amerikai kormány új klímaterve, aminek hiába vannak nemes céljai, nagyon rossz hatással lehet Közép- és Dél-Amerikára. A kontinens ugyanis kivételesen gazdag ritkaföldfémekben, rézben és nióbiumban, azaz olyan elemekben, amikre már most nagy szükség van az elektromos autók, az akkumulátorok és napelemek gyártásához.

A világ bányavállalatai már most versenyt futnak a különböző ritkaföldfém-készletek kitermelési jogaiért, ezt az új aranylázat pedig még tovább fogja pörgetni, ha Kínai és az EU után az Egyesült Államok is elkezd óriási forrásokat áldozni a tisztaenergia-bizniszre. A bányászat pedig, hiába dolgozik elvileg a környezet védelméért, minden esetben rombolja a környezetet és az ott élők életét, a termőföldek megmérgezésétől a bűnözés táplálásáig.

És három újító terv, ami talán tényleg csak védene, nem rombolna:

• Hatalmas energiaszigetet épít a nyílt tengerre Dánia.
• Erdőirtás helyett laborban növesztett fával képzelik el a bútorkészítés jövőjét.
• Két építész radikális terve: további beépítés helyett a természetnek adnák vissza a Balaton partját.