Miközben a magyar kormány folyamatosan számon kéri, ha külföldről kioktatják Magyarországot, Orbánék ugyanezt teszik, sőt be is avatkoznak ott, ahol tudnak. És nem csak arra gondolunk, hogy a szomszédban, magyarok lakta területeken milliárdokat költ az állam focira és vallásos könnyűzenére, vagy hogy Habony Árpád Londonban megalapította a V4NA nemzetközi hírügynökséget, ami több szálon kötődik a magyar államhoz, és természetesen migránsellenes tartalmakat készítve próbálja exportálni az orbánizmust.

Franciaország

Az anyagi gondokkal küzdő francia szélsőjobboldali elnökjelölt, Marine Le Pen a Mészáros Lőrinc-féle MKB-tól kaphatott 10,7 millió eurós hitelt az idei elnökválasztás előtt. A választást végül Emmanuel Macron simán megnyerte.

Szlovénia

Janez Janša és pártja, az SDS, az utolsó percig próbálta megakadályozni, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból, a Fidesz körüli üzleti világ pedig komoly pénzt fektetett abba, hogy Janšának erős sajtója legyen Szlovéniában, tévécsatornát és online lapokat is finanszíroztak neki Magyarországról: Habony Árpád az üzlettársán, Schatz Péteren keresztül tévétársaságot és újságot is vett Szlovéniában. Az álhírgyártást és migránsozást több civil szervezet is megelégelte, és kampányt indított a médiumok ellen. Orbán az előző és a mostani választás előtt is kiállt Janša mellett. Szlovéniában végül egy tavaly alapított zöld-liberális párt juthat kormányra.

Észak-Macedónia

2018-ban Magyarország soron kívül adott menedékjogot a korrupcióért sok év börtönre ítélt volt macedón kormányfőnek. A magyar kormány segített neki kijutni Macedóniából, Nikola Gruevszki a szökése előtt többször találkozhatott magyar diplomatákkal egy szkopjei hotelben, és más menekültekkel szemben nem a szerb határon lévő tranzitzónában kellett kivárnia a menekültügyi eljárása végét.

A kormány szerint Gruevszkit a Soros György befolyása alatt álló macedón kormány üldözi, és a rossz macedón börtönviszonyok miatt sem lehet a hazájába visszaküldeni – ami egyébként korábban nem volt probléma. A macedón kormány hiába kérte a kiadatást. A macedóniai belügyekbe való beavatkozás miatt az Európai Parlament baloldali és zöldpárti javaslatra a jelentésébe betett egy mondatot, amivel felszólította Magyarországot, hogy adja ki a törvényesen elítélt Gruevszkit.

Bosznia-Hercegovina

Orbán tavaly november elején fiatalkori lakhelyén, Laktašiban kereste fel Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina háromfős elnökségének szerb tagját, és biztosította arról, hogy Magyarország minden szankciót megvétóz, amit az EU esetleg ki akarna vetni rá. A kormány bejelentette azt is, hogy Magyarország gazdaságfejlesztési támogatást nyújt a Boszniai Szerb Köztársaságnak, de nem árulták el, mennyit.

A Szabad Európa boszniai forrásokból derítette ki, hogy Orbán 100 millió eurót (azaz nagyjából 37 milliárd forintot) ígért Dodiknak. „Ezt hasonlóan osztanák szét, mint számos uniós támogatást Magyarországon: a helyi cégek pályázhatnak, és a kiválasztottak 70 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak, döntően eszközvásárlásra” – írta meg a Szabad Európa, ami szerint a boszniai szerb miniszterelnök arról beszélt, hogy a pénzt nagyon gyorsan tervezik kiosztani. Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója azt mondta, Orbán lényegében magyar közpénzből tolja meg Dodik 2022-es választási kampányát.

USA

2020 őszén, pár héttel az amerikai elnökválasztás előtt Szijjártó Péter külügyminiszter videóüzenetet küldött Donald Trump akkori elnök kihívójának, felszólítva a demokrata párti Joe Bident, hogy mielőtt Magyarországgal foglalkozna, válaszolja meg a korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatos kérdéseket. Orbán Viktor egyébként még 2016-ban a világon első vezetőként állt be Trump mögé.

Kiállunk a barátaink mellett

Még Gruevszki menekülése előtt Orbán támogató videoüzenetét is levetítették egy macedóniai tüntetésen, amin a bukott Gruevszki hívei követeltek előrehozott választást. Szijjártó Péter külügyminiszter három éve szerbül állt ki Aleksandar Vučić mellett, a szerb elnököt támogató belgrádi nagytüntetésen. Orbán emellett rendszeresen szerepel együtt a spanyol, az olasz és a francia szélsőjobboldallal. (A most Szlovákiában zajló eseményeket egyelőre hivatalosan csak figyelemmel kísérjük.)

Pedig fordított esetben sokkal kevesebb is elég volt Szijjártónak, hogy szánalmasnak nevezze a horvát kormányfőt, bizarrnak és elfogadhatatlannak minősítse az ENSZ-főtitkár nyilatkozatát, hazugozza a román kormányfőt, támadja a német alkancellárt és hazugságkampánnyal vádolja az osztrák kancellárt, miközben bekéreti az osztrák, a román, a svéd és a francia nagyköveteket, de még a segítséget kérő ukrán nagykövetet is.

Közben a kormánytagok hallgatnak, amikor olyan, nem EU- és NATO-tagországokban, mint Kazahsztán, Türkmenisztán vagy Szaúd-Arábia tombol a korrupció és rengeteg az emberijog-sértés, vagy amikor beavatkoznak más országok belpolitikájába, ahogy azt az EU-ban Törökország és Oroszország teszi, bár az utóbbi országnak a szuverén Ukrajna elleni katonai agresszióját is vonakodva ítélik el itthon. Más EU-tagországokkal szemben mi nem is buktatunk le orosz ügynököket vagy utasítunk ki orosz diplomatákat.