A szülők és a tanárok ellenállása

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Ma is ocsmány idő lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ISKOLANYITÁS

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Magyarországon a járványban eddig kétszer volt nagyobb szigorítás, amiben az iskolák is bezártak. A 2020 és 2021 eleji intézkedések többek közt azért is voltak hasonlóak, mert a kormány mindkét esetben akkor szánta rá magát a szigorításra, amikor már sok szülő magánakcióba kezdve egyszerűen kivette az iskolából gyerekeit.

Most ugyan zárva vannak az oktatási intézmények, de ezek április 19-re tervezett nyitása hasonló ellenállással találkozik, minden oldalról. 

Egy friss felmérés szerint a pedagógusok 87 százaléka ellenzi a jövő hét hétfői nyitást. Az az utóbbi egy évben többször kiderült, hogy a kormányt nem különösebben érdekli a tanárok véleménye és egészsége. Ezért lehet őket úgy megalázni, ahogy az ELTE tette most az Apáczai igazgatójával, amiért az megpróbálta egy trükkös rovarirtással elhalasztani az iskolakezdést. A szülői ellenállás viszont keményebb dió lesz. 

A legtöbb iskolánál nagyobb mozgástérrel rendelkező Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban már bejelentették, hogy fenntartják az online oktatást is, mert úgy látják, a szülők több mint kétharmada otthon akarja tartani a gyerekét. Hasonló a közhangulat más iskolákban is. 

Egy 444-nek nyilatkozó szülő felmérése szerint gyereke osztályában 27 szülőből 22 nem szívesen engedné vissza a gyerekét az iskolába, mindössze 1 mondta, hogy igen, 4 ember pedig nem reagált. Egy iskolaigazgató szerint pedig

„csak az elmúlt két napban 25-35 kikérőt kaptam a szülőktől, de már néhány pedagógus is jelezte, hogy nem szeretne április 19-én bejönni az iskolába. Nekik mit lehet mondani? Mit tudok mondani egy pedagógusnak, aki fél?”

A fertőzés mellett a tanárok és a szülők attól is joggal félnek, hogy már megint péntek, esetleg vasárnap este derül ki, hogy mi a dolguk hétfőtől.

KÉT HELYETT HÉT

Fotó: PASCAL GUYOT/AFP

Hiába vagyunk túl a járvány harmadik hullámának csúcsán, ez valójában csak olyan statisztikai mérföldkő, ami a magyar járványhelyzeten csak minimálisan érződik. Magyarországon két hétre becsülték a harmadik hullám legrosszabb időszakát, de már hét hete tart. Hetek óta változatlanul nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan, kedden például 272-en, és ezen nem változtat, hogy továbbra is a mienk a világ egyik leggyorsabban haladó oltási programja.

Kedden elértük a 3 millió beoltottat, az örvendetes eseményről természetesen maga Orbán Viktor számolt be a Facebookján. Szemben a magyar miniszterelnök állításaival, a járványt ennél csak nagyságrendekkel több oltás tudná megállítani, addig csak a lezárásokban lehet bízni.

Nagy-Britanniában, miután megnyitottak a kocsmák, Boris Johnson miniszterelnök is arról beszélt, hogy nem az oltások, hanem a lezárás miatt csökkennek a fertőzésszámok. Johnson azt is hangsúlyozta, hogy ahogy fokozatosan enyhítenek a lezárásokon, biztosan növekedni fog a fertőzöttek, a kórházba kerülők és a halottak száma is. Szerinte

„az embereknek egyszerűen el kell fogadniuk ezt”.

Máshol:

TIBORCZ MEGSEGÍTÉSE

Matolcsy György még a járvány elején hirdette meg azt a hitelprogramot, ami a nehéz helyzetbe jutott kis- és középvállalkozásoknak volt hivatott segíteni. Kevesen kaptak belőle olyan nagy összeget, mint Tiborcz István.

Tiborcz ingatlanos cégcsoportja évente milliárdos hasznot termel, becslések szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás. A jogi besorolás szerint még ezzel a teljesítménnyel is középvállalkozásnak minősül a cégcsoport, amelynek egyik tagja, a BDPST Zrt. 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt vett fel az MNB programjának segítségével.

De nem csak Tiborcznak jutott a a rászoruló vállalkozásoknak meghirdetett olcsó állami Covid-hitelből. Legalább két közeli ismerőse is milliárdos tételt kapott. Ömlenek az állami milliárdok a vadászati kiállításra és az eucharisztikus kongresszus szervezésére is.

VAKCINAHÍRADÓ

A Johnson & Johnson vakcinájából csak egy dózis kell.Fotó: JUSTIN TALLIS/AFP

Aznap, amikor megérkezett a Johnson&Johsnon első vakcinaszállítmánya Magyarországra, az Egyesült Államokban leállították annak használatát. Amerikában eddig közel hétmillió ember kapta meg a csak egyetlen dózis beadását igénylő vakcinát. Az oltás után két héten belül hat beoltott szervezetében is vérrög alakult ki, mindannyian 18 és 48 év közötti nők voltak. Egy közülük meghalt, egy pedig súlyos állapotban került kórházba.

A következő napokban az amerikai hatóságok meg fogják vizsgálni a vakcina és a vérrögképződés közötti kapcsolatot, és annak függvényében döntenek annak további alkalmazásáról. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint nincs bizonyíték ilyen kapcsolatra, a gyártó viszont bejelentette, hogy késleltetik az európai szállítmányaikat, amíg nem sikerül kielégítően tisztázni a helyzetet.

További oltási hírek:

ÖRÖKKÉ HÁBORÚ

A törökök saját fejlesztésű TB2 drónja felrúgta a stratégiai egyensúlyt a Közel-Keleten.Fotó: BAYKAR/HANDOUT/Anadolu Agency via AFP

Lehet, hogy ezentúl mások lesznek a háborúk, és a 2003-as iraki háború volt az utolsó, amit tankhadseregekkel vívtak. Francis Fukuyama szerint a viszonylag olcsó, nehezen leküzdhető drónok, amiket emberéletek kockáztatása nélkül lehet bevetni, mindent megváltoztathatnak.

A drónok korának meglepő módon Törökország az élharcosa. Mivel az amerikaiak nem voltak hajlandóak drónokat eladni Erdoganéknak, a világ legjobb műszaki egyetemén, az MIT-n végzett veje vezetésével saját drónprogramba kezdtek. Az akár 24 órán át a levegőben maradni képes TB2 drón pedig olyan jól vizsgázott Szíriában, hogy a törökök Líbiában és Karabahban is bevetették, és ezeknek köszönhetően az ország valódi nagyhatalomként viselkedhet a Közel-Keleten.

A drónoknak Afganisztában is nagy szerepe lehet, miután Joe Biden úgy döntött, hogy a szimbolikus 2021. szeptember 11-i időpontig valamennyi amerikai katonát visszavonja Afganisztánból.

Nem ez volt az amerikai elnök egyetlen geopolitikai lépése kedden, Biden Putyinnal is beszélt telefonon az oroszok ukrajnai mozgolódása miatt. Biden kifejezte az ezzel kapcsolatos aggályait, és hangsúlyozta az Egyesült Államok megingathatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területének sértetlensége mellett. Az érthetően aggódó ukránok beszélgetéseknél többet szeretnének kapni: újabb oroszellenes szankciókat és még több katonai támogatást a NATO-tól.

KÜLFÖLD

Tűzijátékkal célba vett rendőrségi járművekFotó: PAUL FAITH/AFP

Évtizedek óta nem látott erőszakos jeleneteket látni Belfast utcáin. Az északír fővárosban a törékeny békét olyan, elsősorban protestáns és London-párti kamaszok kezdték el felrúgni, akik már nem emlékeznek a 20. század második felének borzalmaira, amikor az országrész gyakorlatilag háborús övezet volt.

A Brexit-megállapodás és egyéb vélt vagy valós sérelmek miatt feszült helyzetben az idősebb politikai vezetők igyekeznek csitítani a hangulatot. De a rendőrökre Molotov-koktélokat dobálást elsősorban jó bulinak tekintő kamaszok lenyugtatásához ez nem feltétlenül lesz elég.

Máshol: