Jó reggelt! Ma is furcsa idő lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Csúcsot döntött a világon egy hét alatt diagnosztizált koronavírusos fertőzöttek száma
• 300 ezren kaphatnak Sinopharmot jövő héten, bárki jelentkezhet
• Hszi Csin-ping szerint a kínai egyetemeknek a Kommunista párthoz teljes mértékben hű diákokat kell nevelniük
• Orosz terror Csehországban: hat év után leplezték le az elkövetőket

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

MAJDNEM SZABADOK

A világ kezd kettéoszlani a járványt már legyőző és azzal még küzdő országokra.

• Amerikában már a nagykorúak felét beoltották.
• Izraelben olyan alacsony a fertőzésszám, hogy kültéren már nem kell maszkot viselni.
• Nagy-Britanniában hétfőn egyetlen egy halálesetet jelentettek.

Eközben viszont világviszonylatban több embert diagnosztizáltak koronavírussal egy hét alatt, mint bármikor korábban. A 12 százalékos növekedést jelentő, 5,2 milliós fertőzöttségi rekordot Brazília és India számai húzzák fel nagyon. India a lakosságának 4,5 százalékát, Brazília 8,3 százalékát oltotta be eddig.

A maguk oltási tervével gyorsan haladó nyugati országok pedig nem ringathatják magukat abba a hitbe, hogy vége a járványnak, amíg annak nincs vége tényleg mindenhol. A világ több mint egy éve nyögi a távoli Vuhanból induló vírust, és amíg az szabadon kering több milliárd beoltatlan ember közt, folyamatosan megvan a veszélye, hogy a létező vakcinákat kicselezve tud mutálódni.

COVID-21

Senki nem tudja, hányan hiányoztak tegnap az újra megnyitott alsó tagozatokból és óvodákból. Egy felmérés szerint több mint százezer alsós nem ment be, az EMMI számai szerint viszont a diákok 75 százaléka bement. Ha szerintük sem ment be a tanulók negyede, az elég komoly hiányzásokat jelez, és az is biztos, hogy regionálisan nagy eltérések voltak, Budapestről vannak hírek olyan osztályokról, ahol alig néhányan lézengtek.

Ami viszont biztos szám: hétfőn 191 halálos áldozatot jelentettek, a többi adat javulást mutat, és csökken, bár még mindig magas a koronavírus koncentrációja a szennyvízben. Ez azonban még mindig nem a felszabadult közösségi ünneplés ideje. Ahogy Röst Gergely matematikus, a kormány egyik járványügyi tanácsadója fogalmazott:

„Járványügyi szempontból az ideális az lenne, ha meg tudnánk várni, amíg a biztonságos zöld zónába érünk, és olyan magas átoltottságot érnénk el, hogy onnan már egy nagy nyitás se tudna kimozdítani. Ezzel szemben állnak a nyitást sürgető gazdasági és társadalmi érdekek”

VALAKI HAZUDIK

• Palkovics László szerint nem lesz ideológiai oktatás a Kínai Kommunista Párt budapesti egyetemén.
• Hszi Csin-ping szerint a kínai egyetemeknek a Kommunista párthoz teljes mértékben hű diákokat kell nevelniük.

Kínába egyébként hétfőn lényegében betiltották az Oscar-díjat, miután jelölést kapott egy Hongkongról szóló dokumentumfilm.

VAKCINAHÍRADÓ

Aki a hétvégén már vendéglátóhelyek teraszán múlatná az időt, még ne kapkodja el az asztalfoglalást. Vasárnap nagyon kevés embert oltottak be, ami megtörte a tempót, és így csak a hét végére juthatunk el addig a 3,5 millió beoltottig, ami a kormány tervei szerint elegendő a teraszok megnyitásához.

A jövő hét elején viszont újabb felpörgés várható. Úgy tűnik, hogy a tervezettnél valamivel korábban érkező 600 000 kínai vakcinát is bevetve az oltási terv gyorsítását tervezi a kormány. Egyes hírek szerint ezekből 300 ezer első adagot hétfőtől szerdáig be is adnának, erre utalhat az is, hogy van olyan háziorvos, aki már szervezi a praxisához tartozók Sinophharm-oltását.

Bár a magyar oltási program jól halad, azt azért meg kell említeni, hogy eddig egyetlen bemondott nagy számot sem sikerült teljesíteni, így nem lenne meglepő, ha a jövő hét eleji kampány is egy kicsit csúszna. Nem vagyunk mi Bhután, ahol három hét alatt szinte mindenkit beoltottak. És továbbra is nyitott a kérdés, hogy kell-e majd harmadik oltás az egyes vakcinákból – nem csak a kínaiból, hanem mindegyikből.

KÉMJÁTSZMÁK

2014. október 16-án óriási robbanás rázott meg egy Vrbetice nevű kis falut, Csehországban, néhány kilométerre a szlovák határtól. Egy lőszerraktár robbant fel, sorra egymás után újabb és újabb készletek repültek a levegőbe, a tűzoltók sokáig meg sem tudták közelíteni a helyszínt a sorozatos detonációk miatt.

Sokáig balesetként kezelték az ügyet, de Csehország miniszterelnöke és belügyminisztere most szombaton bejelentette, hogy szinte bizonyos, hogy az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei robbantották fel a raktárat. A cseh nyomozók szerint az orosz titkosszolgálat így akarta megakadályozni, hogy a lőszerek Ukrajnába vagy Szíriába jussanak, Egészen konkrétan ugyanazt a két titkos ügynököt vádolták meg, akiket a brit elhárítás Szergej Szkripal és a lánya megmérgezésével, illetve egy brit nő megölésével is vádol.

A felháborodás Csehországban általános, a szombati bejelentés óta szinte csak ezzel foglalkozik a sajtó. Hétfőn Prágában kizárták a Roszatomot a tervezett cseh atomerőmű építéséből. Még a mostanáig oroszbarátnak számító cseh politikusok is hallgatnak. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy még a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is szolidaritásáról biztosította a cseh kormányt ebben a konfliktusban.

Ahogy a robbantás, úgy annak leleplezése is ugyanannak a geopolitikai játszmának a része, aminek egyik epizódjaként most orosz csapatok vonultak fel Ukrajna keleti határánál. És aminek részeként Alekszej Navalnijt most egy olyan börtönkórházba szállították át, ahol rendszeresen verik és kínozzák a rabokat.

ÖREGSZÜNK

Az elöregedő társadalmakat gyakran fenyegető rémképként festik le, de a téma szakértői szerint az idősödő társadalom nem okoz elkerülhetetlen eltartási válságot - feltéve, hogy célzottan foglalkozik az életszakaszok változásával az állam. Erről egy hétfői online konferencián beszéltek, ahol az is elhangzott, hogy

• Az idősödő társadalmakra jellemző, hogy politikailag stabilabbak, az innovációs készségük viszont gyengébb.
• Az effektív nyugdíjkorhatár Magyarországon gyorsan nőtt az utóbbi évtizedekben, a várható élettartam ezzel szemben tulajdonképpen csökkent.
• Az idősödő társadalmak legfontosabb kérdése az, hogy az életszakaszok arányai megváltoznak-e, és hogy az aktív vagy az idős szakaszok fognak-e jobban megnyúlni. Lesznek, akik még tudnának dolgozni, de lesz elég megtakarításuk a kilépéshez, mások pedig a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni kényszerülnek a megélhetéshez.
• A tőkefelhalmozás mellett az emberi tőkébe is invesztálni kell, a jövő időseinek eltartása ugyanis a jövő termelőképességétől függ.
• A legtöbb társadalom nem tud időben, kellő kitartással elkezdeni reagálni ilyen jövőbeli kihívásokra, pedig ezekkel a lassulási és eltartási válság nemcsak megelőzhető, de jelentősen enyhíthető is lenne.
• Azt várjuk, hogy a korral együtt jelentősen megugranak az egészségügyi kiadások. Ez azonban nem egészen így van. Az egészségügyi kiadások növekedését csak kisebb részben hajtja majd az, hogy idősödik a társadalom, sokkal inkább a technológiai fejlődés lesz ennek az oka.

SZUPERLIGA

Több évtizede semmi nem kavarta úgy fel a foci világát, mint a legerősebb európai klubok által augusztusban indítani tervezett Szuperliga. Az még mindig nem világos, hogy tényleg lesz-e ebből ebben a formájában valami, vagy a nagyok csak blöffölnek, és az egész ötletet azért dobták be, hogy még több pénzt kapjanak abból a BL-ből, amit ez a Szuperliga megszüntetne.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a kemény válaszcsapással, kizárásokkal fenyegetőző UEFA sem lehet biztos a dolgában. Ha komolyan gondolják, hogy a falig is elmennek a Szuperliga megakadályozásáért, azt a legegyszerűbben azzal bizonyíthatnák, ha lefújnák az idei BL-t, amelynek első elődöntőjét két szuperligás csapat, a Chelsea és a Real Madrid játszaná jövő kedden. Ha az UEFA azt a meccset engedi lejátszani, egyből bizonyítja is, hogy az európai szövetségnél nincs meg az erejük az ellenállásra.

A Szuperliga ellenzőinek is meglehetősen kényelmetlen, hogy attól az UEFA-tól várják az érdekeik védelmét, amely évtizedek óta bizonyítja, hogy mindig a nagy pénz mellé áll, és tesz a stadionban szurkolók érdekeire. Az UEFA körülbelül annyira hiteles, mint Orbán Viktor, aki hétfőn azért tiltakozott, mert „kisajátítják a focit a leggazdagabbak”.

Ha az elsősorban brit tiltakozóknak most mégis sikerül elhárítaniuk a Szuperliga fenyegetését, győzelmük akkor is csak ideiglenes lehet. A kapitalizmus és a szórakoztatóipar logikájából egyenesen következik, hogy előbb-utóbb lesz egy olyan európai bajnokság, amiben tényleg csak a legerősebb, leggazdagabb klubok játszanak egymással.