Jó reggelt, jó hétvégét, jó olvasást! Ez itt a napindító hírlevél válogatása az elmúlt napok nagyobb cikkeiből.
Ez a hét nagyjából arról szólt a nyugati világ jobb lapjaiban, hogy okos emberek számba vették a 21. század egyik legfontosabb eseménysorozata, az ukrajnai háború elmúlt évét.
Király András a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról, vagyis a legfelsőbb körök vitáiról számolt be; míg Bede Márton egy újabb sztártörténész, Stephen Kotkin karakán interjújából mazsolázott. Megnéztük, hogyan látják a helyzetet ukrán szakértők, és megírtuk egy házaspár szimbolikus történét. A Lakmusz a bucsai mészárlás helyszínére az elsők között érkező újságírót, Danny Kempet kérdezte, a Qubit pedig Sz. Bíró Zoltán történésznek a háború előzményeit taglaló könyvéből közölt részletet.
Elindult a 444 inflációs oldala, ahol csinos grafikonok mutatják, hol tart a kenyér, a vaj, a sör ára. Kiderült az is, hogy a „szankciópárti” országokban két és félszer volt alacsonyabb az infláció januárban, mint Magyarországon.
Németh Dániel egyszerűen csak lefotózta a Fidesz évadnyitó frakcióülésére érkezőket, de olyan erős hangulata van ezeknek a képeknek, hogy az ember újra meg újra visszateker rájuk. A fenti kép például kimondottan festményszerű, hosszú percekig nézegettem. Amúgy valami rendkívüli dolog történt ezen a frakcióülésén: „komoly vita” alakult ki, amikor Orbán a finn és a svéd NATO-csatlakozás támogatását kérte. Persze, aki eztet elhiszi, szamarabb egy lónál, Czinkóczi Sándor egy hírcikk közepén, egy bekezdésben elég jól elmondta, miről szólhat ez a színjáték.
Magyarországra érkezett hétfőn az Európai Parlament Pegasus-üggyel foglalkozó különbizottsága, és a sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a magyar kormány minden jel szerint súlyosan visszaélt a Pegasusszal.
Rényi Pál Dániel megírta, hogyan alakult át ismét a kormánypárt médiabirodalma, ezúttal a központosítás és tömbösítés felé ellépve. Haszán Zoltán meg azt, hogyan terebélyesedik a felcsúti idegenforgalom fellendítését célzó közpénzes projekt, ami Mészáros Lőrincet gazdagítja.
A létező szocializmus egykori demokratikus ellenzékének kiemelkedő alakja, az EBESZ korábbi sajtószabadság-felelőse, Haraszti Miklós arról írt nekünk, hogy évfordulója van nemcsak az orosz inváziónak és Orbán árulásának, de az ellenzék ostoba és erkölcstelen kollaborációjának is.
A DK pécsi fórumára még Somogyból is érkeztek lelkes nyugdíjasok. Dobrev Klára naftalinszagúnak nevezte a fideszes elitet, és azt mondta, ennyi támogatásból „egy baloldali, akár egy középszerű kormány is képes lett volna” egy európai színvonalú ország felépítésére, de Orbánék nem.
Hogy zajlanak a magyar környezetvédő akciók? Milyen súrlódások nehezítik ezeket? Hogy tudják elérni a céljukat? Mikor esélytelenek? Ezt vizsgálta egy magyar kutatás a Liget és a Római part példáin keresztül.
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse azt szedte össze, miért áll bukásra a kormány háborús energiapolitikája.
A héten is folytatódtak az előkészítő tárgyalások, amelyekről Szurovecz Illés tudósított értő módon. Hét végrehajtóból hatan mindent bevallottak a bíróságon, Schadl sofőrje tagad. A két főszereplő ártatlannak vallja magát: Völner Pál tanúként idézné Varga Juditot a bíróságra, míg Schadl György maratoni beszédben védekezett.
A Larry nem romafilm, de megértő fény vetül benne a romákra. A Borsodban játszódó filmben számos roma mellékszereplő tűnik fel, a történet egy részét pedig az edelényi szegregátumban, helyiek közreműködésével forgatták. Bernáth Szilárd rendező nagyon tudatosan és érzékenyen állt hozzá a romák ábrázolásához - többek közt erről beszélgettünk vele, Bódis Krisztával, és két szereplővel, Onofer Lászlóval és Csiki Gellérttel.
A Newsroom új adásában pedig Fuchs Mátéval, a Feldolgozatlanul című dokumentumfilm rendezőjével podkesztelt Csurgó Dénes, a romagyilkosságok társadalmi és politikai környezetéről és arról, miért most lehetett egy ilyen filmet leforgatni erről a tragédiáról.
Többen kifogásolták, hogy a színpad az Andrássy út túloldalán volt. Ruszkik, haza! - kiabálták a demonstrálók. Iványi Gábor arra figyelmeztet, hogy óvakodjunk a narancssárga táblácskáktól. Egy ukrán édesanya könnyek között mondta el egy csernyihivi iskola lebombázásának történetét, amikor kis híján meghalt a gyermekével együtt. Karácsony szégyenkezett Kijevben.
Békét várni az Ukrajna elleni totális agresszió évfordulóján teljesen megalapozatlan, a háború sokáig velünk marad, akár a mostaninál magasabb intenzitáson. Még egy orosz katonai vereség sem hozná el a teljes lezárását.
Mi köze lehet Putyin unalmának a háború kitöréséhez? Miben hasonlít Lukasenka és Orbán? Miben erős és miben gyenge az EU? Többek között ezekről beszélt lapunknak a világ egyik legelismertebb biztonságpolitikai szakértője.
Orbán egy szatócsboltot üzemeltet, az EU vagy a NATO egyhangú döntésekért cserébe pénzt vagy más engedményt kér, csak akkor engedünk, ha a németek vagy az amerikaiak ránk fekszenek. A volt szovjet tagállamoknak semmi sem tiltja a NATO-csatlakozást, és egyre többen jönnek rá, hogy sokkal jobb szabadnak lenni, prosperitást ígérő, a biztonságot garantáló szervezetekhez tartozni. Dunay Pállal, a George C. Marshall Európai Biztonsági Központ NATO-val és európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó professzorával beszélgettünk.
Richard Shirreff brit tábornok 2013-ig a NATO európai főparancsnok-helyettese volt. Hét éve írt könyvében megjósolta, hogy Putyin háborút indít Európában. Most Veszprémben mondta el a 444-nek, hogy szerinte a nyugati országoknak mit kellene tenniük, hogy a háború ne terjedjen át újabb országokra.
Három napon át tanácskoztak a világ vezetői Münchenben, ahova a magyar miniszterelnököt még csak meg se hívták. Talán nem is véletlenül, elég gyorsan kiderült, hogy mindenben mást gondolnak, mint Orbán. A fő téma persze Ukrajna volt, de Kína és az USA viszonya és az atomháborús fenyegetés is hangsúlyosan megjelent a tanácskozáson.
Stephen Kotkin Sztálin életrajzírója, szovjet- és oroszspecialista történész. A New Yorkernek arról beszélt, hogy áll az ukrajnai háború, és mit lehet egyáltalán győzelemnek nevezni.
Olha és Tarasz eddig az egyetlen házaspár, aki együtt harcolt az ukrajnai háborúban. Történetük jól szemlélteti az ukrán társadalomban lévő, napról napra mélyebb szakadékot.
Sz. Bíró Zoltán hamarosan megjelenő kötete, a Putyin háborúja meggyőző részletességgel és éleslátással tárja fel Ukrajna lerohanásának előzményeit. A könyv egy fejezete most először olvasható a Qubiten.
Itt követheti az Európa-verő magyar áremelkedést.
A szankció bosszúja: a szankciópárti országokban két és félszer volt alacsonyabb az infláció januárban, mint Magyarországon.
Még Rogán Antal kedvéért sem szakította meg a hívást. Balatonfüreden kezdi az évadot a párt és a pártmédia - képeink az első pillanatokról.
Többen felemlegették a régi sérelmeket.
Mindezek ellenére nem tűnik úgy, hogy a miniszterelnököt nagyon megrendítette volna a szokatlan megosztottság.
„A kémprogramok jelentik a legnagyobb fenyegetést a demokráciára ebben a pillanatban, mert a hatalmon lévők arra használják, hogy megtartsák a hatalmukat” – mondta a Pegasus-ügyet vizsgáló EU-s bizottság képviselője budapesti látogatása végén.
Újra tömbösödik a Fidesz-média: beolvadt az Origóba G. Fodor Gábor lapja, egymás után esnek el a kisebb elérésű kormánypárti csatornák.
Mészáros Lőrincék építették közpénzből az éttermet, amit Mészáros Lőrincék üzemeltethetnek a közpénzből kialakított csónakázótó mellett Felcsúton.
Évfordulója van nemcsak az orosz inváziónak és Orbán árulásának, de az ellenzék ostoba és erkölcstelen kollaborációjának is.
A DK pécsi fórumára még Somogyból is érkeztek lelkes nyugdíjasok. Dobrev Klára naftalinszagúnak nevezte a fideszes elitet, és azt mondta, ennyi támogatásból „egy baloldali, akár egy középszerű kormány is képes lett volna” egy európai színvonalú ország felépítésére, de Orbánék nem.
Hogy zajlanak a magyar környezetvédő akciók? Milyen súrlódások nehezítik ezeket? Hogy tudják elérni a céljukat? Mikor esélytelenek? Ezt vizsgálta egy magyar kutatás a Liget és a Római part példáin keresztül.
Egy éve, a háború kitörésével minden korábbi energetikai terv érvényét vesztette. Itthon a kormány teketóriázott, és a megújulók támogatása helyett szénbe és gázba fektetnének.
Az egyetlen tagadó végrehajtó tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert.
Trócsányi László és Süli János volt minisztereket, de más exállamtitkárokat is beidézne.
Völnerhez hasonlóan a végrehajtói kar elnöke is tagadja bűnösségét. Zajlik a harmadik előkészítő tárgyalás.
A Borsodban játszódó filmben számos roma mellékszereplő tűnik fel, a történet egy részét pedig az edelényi szegregátumban, helyiek közreműködésével forgatták. Bernáth Szilárd rendező nagyon tudatosan és érzékenyen állt hozzá a romák ábrázolásához - többek közt erről beszélgettünk vele, Bódis Krisztával, és két szereplővel, Onofer Lászlóval és Csiki Gellérttel.
A Newsroom új adásában Fuchs Mátéval, a Feldolgozatlanul című dokumentumfilm rendezőjével beszélgettünk a romagyilkosságok társadalmi és politikai környezetéről és arról, miért most lehetett egy ilyen filmet leforgatni erről a tragédiáról.
Hová tűntek a jetskik? És a vitorlások a Balatonról? Tényleg a csillámflitteres motorcsónak a divat? Van értelme a felfújható bulihajónak? Mit jelent az, hogy búvárhúzó? A Boat Show-n próbáltuk kifürkészni a vízi trendeket.
A kiegyezést már a dualizmus alatt sem szerették, megítélése pedig később sem javult. Az elutasítottsághoz vezető okokról Ungváry Krisztián tartott előadást.
Egy diákmozgalom küzdelmei Magyarországon: nem csak "körúton belüli" történet az EDF, amely tízezer fős tüntetéseivel és országos akcióival már a kormánymédia dollárharagját is kihívta. Céljaik hosszú távúak, mert szerintük a kormány cinikusan csak a legnépszerűbb témákkal foglalkozik, a közoktatás helyrehozása pedig nem tartozik ezek közé.