Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legnagyobb-fontosabb anyagaival. Egy nap van a választásokig, és ma van az Egymillió Találkozás Napja, azaz a nagy fideszes mozgósítás, mellyel kapcsolatban arra kértük olvasóinkat, hogy rögzítsék írásban, fotón, videón, ha beleszaladnak egy ilyen aktivista különítménybe, és küldjék el nekünk. A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

A kampány vége

Péntek reggel, kevéssel a határidő előtt jelentette be Szentkirályi Alexandra, hogy visszalép a főpolgármester-jelöltségtől, és egyben arra kérte a Fidesz szavazóit, hogy szavazzanak Vitézy Dávidra. Karácsony a lépést úgy értékelte, hogy vége a színjátéknak, Vitézy a Fidesz jelöltje, míg a korábban csak az LMP által támogatott jelölt délelőtti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem volt egyeztetés közte és a Fidesz között.

A pénteki történéseket elemző cikkünkben arról írtunk, hogy legkésőbb a kampány indulása óta készült a Fidesz Szentkirályi Alexandra visszaléptetésére – Vitézy Dávid javára, ez a meccs ugyanis a kormánynak nem Budapestről szól, hanem Karácsony Gergely likvidálásáról, akire Orbán Viktor továbbra is potenciális kihívóként tekint 2026-ban. Írtunk arról is, hogy Szentkirályi leszedésével rövid időn belül már a harmadik, egyben utolsó felépített női politikusát dobta el a Fidesz.

Még a pénteki bejelentés előtt írtunk hosszabban arról, hogy Magyar Péter és a Tisza felbukkanása hogyan forgathatja fel fenekestül a fővárosi politizálást, és hogy bárki is lesz a következő főpolgármester, öt gyötrelmes év várhat rá a közgyűlésben, és megnéztük azt is, hogy hogyan áll a Tisza Békés megyében, ahol Magyar elkezdte az országjárását. A Magyar Péter-jelenség anomáliával foglalkozott véleménycikkünk, melyben azt néztük meg, milyen feszültség van aközött, hogy Magyar egyszerre ígér szisztematikus munka általi lebontást és áradásszerű elsöprést is.

Interjút készítettünk Érd polgármesterével, Csőzik Lászlóval, többek között olyan kérdésekről, minthogy fideszes polgármesterek is sírva fakadnak attól, ahogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat, és miközben csurig telik az agglomeráció, és romokban a közművek, támogatás nincs, csak akkugyár van.

Írtunk emellett arról, hogy hogyan alakíthatja át a balatoni politikai viszonyokat a tó körül zajló eszetlen építkezési láz, hogy országszerte milyen repedések látszódnak a Fidesz-KDNP összefogásban, megnéztük, mit árulnak el a közéletünk állapotáról a pesti körúton kirakott plakátok, és részletesen foglalkoztunk Egerrel, ahol 8 polgármesterjelölt indul a választáson, és ahol a várost vezető ellenzéki koalíció már 2020-ban szétesett, majd másfél évvel később a helyi Fidesz is darabokra szakadt.

A heti átadásdömpingben megnéztük, ahogy Semjén Zsolték átadták a sátoraljaújhelyi függőhidat, írtunk a geszti kastély történetéről, amit Orbán adott át a héten, és ott voltunk Mohácson, ahol Orbánt is bevetve készült tömeges mozgósításra a Fidesz.

Uj Péter pedig véleménycikkében arról írt, hogy nem érdemes nagy meglepetésre számítani vasárnap: az orbánizmus ugyan némely területen elérte a legperverzebb diktatúrák szellemi szintjét, de hatalmi gépezete kifinomultan és pontosan működik, iszonyú erőforrásokat fölemésztve szállítja a szavazatokat. A rendszer fárad, de bőven van még tartaléka.

Pénzek

Magyarországon időről időre előfordulnak strómanügynek látszó strómanügyek, olyanra viszont nem volt még példa, hogy egy stróman maga meséli el, hogyan használták egy közpénzeket behúzó cégben. A Nyírség fideszes urának, Tasó Lászlónak az unokaöccse, Tasó János kaszált sikeresen a választókerület településeinek uniós pályázatain. Ehhez szüksége volt a hivatalos mellett egy másik cégre is. Bodnár Fannit találták meg, a nevére íratták a Truck-Food nevű céget, most pedig 300 milliós adósságot kérnek számon rajta a hatóságok. A 444-nek közel 40 perces interjúban mondta el, hogyan történt mindez. A cégek történetét pedig cikkben is bemutattuk.

Egyetlen nap során jelent meg a hír, hogy az állam végül megveszi a reptér többségi tulajdonát, 3,1 milliárd forintért, és a cikkünk, hogy annyira nincs pénz a költségvetésben, hogy idén már választások előtti osztogatásra se futotta. Nem a repülőtér volt az egyetlen nagyobb beruházás, amire fény derült: szintén írtunk arról, hogy a piacon szokásos négyzetméterárnál jóval drágábban vásárolja meg az állam a Dürer–Zugló–BudaPart kombót, ezzel lenullázva a NER-közeli építők kockázatát.

Foglalkoztunk azzal, hogy eleve kockázatos és költséges vállalkozásnak tűnt a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot, de az elmúlt hónapok történései csak tovább növelték a rizikót, és megírtuk, hogy kilenc hónapot kellett várni, hogy kiderüljön, mennyi bevétel jött össze jegyekből a budapesti atlétikai világbajnokságon.

Békemenet

Bár a nagy fideszes felvonulás múlt hétvégén volt, még ezen a héten is szolgáltatott bőven témát: Szily László megírta, milyen volt végigsétálni a meneten, és hogy mennyire rezonált a közönség Orbán háborús riogatásaira, míg Orbán beszéde nyomán Gazda Albert arról írt, hogy a miniszterelnök gyakorlatilag egy unokázós csalóvá vált. Szintén a békemenettel is összefüggött a hír, hogy miközben a fideszes szavazóktól elvárták a vonulást, a NER-es milliárdos réteg a Bl-döntőn járt Londonban. Mint véleménycikkünkben írtuk, 162 ezer békemenetelő vagyona repült ki a BL-döntőre, látványosan megmutatva ezzel a rendszer két arca között különbséget.

A világ és a helyünk benne

A héten írtunk arról, hogy a hekkerbotrány bizonyos szempontból a legsúlyosabb dolog, ami Magyarországon a rendszerváltás után történt, de az Orbán-rezsimnek ez a húzása szépen illeszkedik a nyugati szövetségi rendszereket évek óta módszeresen bomlasztó politikájába.

Az EP-választások elé készülve foglalkoztunk azzal is, hogy a szélsőjobbosnál is szélsőjobbosabb EP-frakciót rakna össze az AfD Toroczkaiékkal és oroszbarát erőkkel, de egyelőre egyáltalán nem tűnik biztosnak, hogy meglesz ehhez a szükséges számú képviselőjük a szükséges számú tagállamból, és megnéztük, mit is jelent mindaz, hogy először lesz női elnöke Mexikónak.

Teniszkorszakváltás

Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovic 20 éven keresztül uralta a férfi teniszt. Több generációt is elhomályosítottak, de 2024-re végleg elfogyott a lendületük. Vasárnap utolsó bástyájukat is beveszik a fiatalok.