Szélsőjobboldali heccnek indult, a Fidesz törvénye lett belőle

Szerdán a Parlament kétharmados fideszes többsége elfogadja a 7. alkotmánymódosítást, illetve az ún. „Stop Soros”-törvénycsomagot. A törvény – amit a kormány egy magyar állampolgár személyére írt évek óta tartó, brutális mennyiségű közpénzből folytatott kampánnyal megtolva – börtönnel büntetné azokat a civileket, akik a menekülteken segítenek. Az utóbbi törvény a választási kampány terméke, már jóval a menekültválság tetőpontja után merült fel, és gyakorlatilag a Fidesz egyetlen választási ígérete volt.

Orosz mintára Európában Magyarország és Lengyelország kezdte el vegzálni a civil szervezeteket. Bár Soros György ellen 2014 óta folytat kommunikációs háborút a kormány, a „Stop Soros!” szlogen nem az ő találmányuk. Orbán Viktor macedón szövetségese, Nikola Gruevszki, a kormányzó VMRO-DPMNE párt miniszterelnökeként kiakadt a külföldi finanszírozású civilek miatt, majd kormánybarát újságírók SOS, azaz „Stop Operation Soros” néven indítottak Soros-ellenes mozgalmat. Orbán személyesen is kampányolt Gruevszki mellett, de hiába: a választáson nagyon kikapott, később pedig 2 év börtönre ítélték.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nikola Gruevszki korábbi kormányfő, a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetője találkozik Ohridban 2017. szeptember 28-án.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Magyarországra 2017 márciusán szivárgott be a fogalom: az itt kavaró brit szélsőjobboldaliak tartottak előadást az ún. Identitárius Egyetemisták Szövetsége által rendezett „Stop Operation Soros!” konferencián. (A Magyarországra költöző, nemzetközi szélsőjobboldali figurák aztán annyira látványosan szervezkedtek, hogy az már a kormánynak is sok volt, és több ismert figurát is kiutasítottak az országból.)

Tavaly májusban aztán a konferencián szintén jelen lévő, Jobbik-közeli Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai ragasztották le „Stop Operation Soros!” feliratú matricákkal az Auróra nevű klub – nappal lévén zárva lévő – ajtaját. (Manapság Hollik István volt KDNP-s képviselő kampányol hasonlóan nagyszabású akcióval.)

Magát a törvényt idén januárban, közvetlenül azután dobta be a magyar kormány, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár egy máltai lapnak elmondta, ami addig sem volt titok, de kommunikációs szempontból nagyon rosszul jött a menekültellenes kormánynak a választás előtt: csak 2017-ben 1300 menekültet fogadott be Magyarország, de ezt a magyar kormány gyakran nem hozta nyilvánosságra, nehogy a kedvezményezetteket veszélybe sodorja. Az elszólást Pintér Sándor belügyminiszter azzal tetézte, hogy a két éve tartó folyamatos, kormányzati, Soros-ellenes kampány után kimondta: nem tud arról, hogy Soros illegális migrációt szervez.

A Stop Soros-törvénycsomag első változata annyira sebtében összetákoltnak tűnt, hogy az abszurd részletei alapján gumicsontnak is lehetett volna tekinteni, ha nem Orbán kommunikációjáról lett volna szó

A néhány pillanatra összeomló narratívát egy minden addiginál nagyobb Soros-ellenes kampánnyal igyekeztek egyben tartani, és megígérték, hogy hatalmon maradásuk esetén az első dolguk lesz a Stop Soros-törvénycsomag elfogadása. Hiába kérte az európai alkotmányjogi testület, a Velencei Bizottság elnöke, hogy a Parlament halassza el a szavazást, és várja meg az állásfoglalásukat, a Fidesz nem hajlandó várni, máris teljesíti a választási ígéretét.

A „Stop Soros” a rendőrségi és a menekültügyi törvény mellett a Büntető Törvénykönyv módosításait tartalmazza. Ennek értelmében büntethetővé válik az, aki „menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé olyan személynek”, akinek a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, akit határmegfigyelés szervezésén kapnak, vagy akit információs anyagok terjesztése miatt találnak bűnösnek. Bűncselekmény lesz a „jogellenes bevándorlás szervezésére irányuló hálózat építése vagy működtetése” is, és Btk.-ba kerül az is, ha valaki pénzt vagy más segítséget szolgáltat „jogellenes bevándorlás elősegítéséhez”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök évet értékel 2017. február 10-én.Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Arról, hogy a gránitszilárdságú Alaptörvény hetedik módosítása milyen látszatintézkedéseket tartalmaz, miközben az igazságszolgáltatásnak is keményen nekimegy, itt írtunk. Amellett, hogy belekerül az Alaptörvénybe, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, a kormány korlátozza a gyülekezési jogot is, mert „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében”, illetve létrehozzák a közigazgatási bíróságokat is. Az Országos Bírói Hivatalnak egyből világos volt, hogy az új rendszerrel mi a terv: a kényes politikai ügyek kiszervezése egy párhuzamos bírósági rendszerbe, amit aztán a kormányzatból érkező bírákkal töltenek fel.