• Május 6-án közleményben jelentette be a közszolgálati médiumokat tömörítő Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., hogy nyugdíjazását kérte Dobos Menyhért vezérigazgató.
• Dobos volt az első vezetője a Duna TV, a Magyar Rádió, az MTV és az MTI összeolvasztásaként létrejött állami médiaszolgáltatónak.
• A közszolgálatiság demokratikus történetében senkinek a kezében nem összpontosult akkora hatalom, mint amit Dobos az elmúlt hét évben gyakorolhatott.
• Dobost élt is ezzel a hatalommal - és maradéktalanul a Fidesz szolgálatába állította a közmédiát.

A közmédiumok pártatlanságának kérdése 1990 óta minden ciklusban a politikai viták frontvonalában volt - néhány éve a 444-en egy egész riportfilmben igyekeztünk feltárni a közszolgálatiság történetének dilemmáit -, és az erről szóló vita az évek előrehaladtával egyre csak élesebbé vált, majd végleg elharapódzott, miután a Fidesz 2002-ben elveszítette a választásokat; a vereség fő okaként Orbán Viktor a piaci és állami médiumokat egyaránt jellemző „baloldali médiatúlsúlyt” jelölte meg.

Abban az évben Orbán - jóllehet a Magyar Rádiót még évekig az általa támogatott Kondor Katalin vezérigazgató vezette - kis híján népszavazást kezdeményezett, hogy az ellenzék kapjon önálló közszolgálati csatornákat. 2006 ősze után a fideszes politikusok pedig nemcsak a parlamentből vonultak ki, de bojkottálni kezdték a Nap TV adásait is. Pedig őket legalább hívták még.

2010-es kétharmados győzelmét követően a Fidesz első dolga volt az új médiatörvény elfogadása, ami egy új konvergens hatóság felállításával párhuzamosan teljesen átalakította a közszolgálati médiumok felügyeletének rendszerét, és a Közszolgálati Kuratóriumon keresztül biztosította a kormánypártok megingathatatlan befolyását az állami médiumok felett.

Ez a totális dominancia tartalmi és személyzeti kérdésekben egyaránt azonnal lecsapódott: négy év alatt több ezer embert bocsátottak el a közmédiumok kötelékéből, köztük a médiaszabadság felszámolása ellen a rádióban egyperces némasággal tüntető Mong Attilát és Bogár Zsoltot; Daniel Cohn-Bendit sajtótájékoztatójának meghamisítása és Lomnici Zoltán egykori főbíró Híradóból történt kiretusálása már 2011-ben jelezte, hogy új idők jönnek a köztévében.

Egy jobbos kéz a balos vezetésű közmédiában

Dobos Menyhért ekkor már több mint negyven éve volt a közszolgálati média kötelékében. 1950-ben született, a Landler Jenő Híradásipari Technikum Híradásipari technikus szakán szerzett bizonyítványt, és még húszéves sem volt, amikor már videó- és hangtechnikusként állást kapott a Magyar Televízióban. A rendszerváltásig képmérnökként dolgozott, mielőtt elkezdett felfelé lépkedni a ranglétrán: előbb médiamenedzser lett, majd 1993-ban - az MDF-kormány idején - megválasztották az MTV Közalkalmazotti Tanács elnökévé. Később a jobboldali sajtóban - például a Fidesz környezetében alapított Heti Válaszban is - az MDF embereként emlegették, és 2000 után is helyzetben maradhatott: Mendreczky Károly akkori tévéelnök első titkára lett. És bár már akkor is pártos embernek tartották, a kormányváltás után helyén maradhatott, sőt:

2003-ban, miközben a Fidesz szüntelenül a közszolgálati média elfogultsága miatt tiltakozott, Dobost az MTV közéleti igazgatójává nevezték ki. Az ő feladata lett többek között az egyházi, vallási, kisebbségi, közéleti, valamint a határon túli műsorok szerkesztése és felügyelete. Nem volt titok, hogy ő az ellenzék egyik embere a közmédiában; megtartása hasonló gesztus volt a jobboldal irányába, mint hogy képernyőn hagyták Siklósi Beatrix Éjjeli menedék című, meglehetősen radikális hangvételű véleményműsorát. Dobos használta befolyását, és mind egyre politikaibb szerepet vállalt a Fidesz szolgálatában.

2006 februárjában például írásban figyelmeztette Debreczeni Józsefet, a Lapozó című műsor szerkesztő-műsorvezetőjét, amiért a közíró negatív véleményének adott hangot Orbán Viktor évértékelőjével kapcsolatban. Debreczeni az eset után távozott a köztévétől, és a Népszavának azt nyilatkozta: Dobos fideszes irányába akarta billenteni a műsorát, és nyomást helyeztek rá, hogy legyen állandó vendég az adásban az ellenzéki kötődésű Giró-Szász András.

Mivel az akkori médiahatóságban, az Országos Rádió és Televízió Testületben arányosan foglaltak helyet a delegáltak, a kormányoldalnak állandóan engedményeket kellett tennie a Fidesznek. Ezek artikulálásban Dobosnak fontos végrehajtó szerep jutott, és ő a második Gyurcsány-ciklusban egyre látványosabban vállalta elköteleződését. Főszereplője volt például azoknak az összeférhetetlenségi vizsgálatoknak, amik 2007-től zajlottak a köztévében, közelebbről a Gyárfás Tamás által szerkesztett Nap-keltében - olyannyira, hogy a két baloldali nagyágyút, Aczél Endrét és Bánó Andrást is Dobos szedte te a köztévé képernyőjéről.