Egynapos rendszerváltás és az orvosok panasza

Kellemes szerda reggelt! Ma esni fog az eső.

Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevele.

Gyógyító kép

Tegnap már el is fogadták az orvosok béremeléséről szóló törvényt, a parlamentben az ellenzék sem szavazott ellene. Talán éppen azért, mert a kormány ügyesen azt tudta kommunikálni, hogy a jogszabály az orvosok bérének emeléséről szól. Neuberger Eszter cikke azonban éppen azt magyarázza el szakértők segítségével, hogy ez miért nem így van, és mik az orvostársadalom legfontosabb kifogásai a törvénnyel kapcsolatban.

• A vállalkozói vagy személyes közreműködői szerződések tiltása az ellátás működőképességét veszélyezteti, és a vállalkozás szabadságát is indokolatlanul korlátozza.
• Az orvosi másodállás vállalásának engedélyhez kötése, ha világosak a feltételek, „rendben van”, de minden más kereső tevékenységet megtiltani értelmetlen. A törvény szerint még őstermelő sem lehetne egy orvos a munkája mellett.
• A jelenlegi egészségügy nem fogja kibírni a magán és állami ellátás szigorú szétválasztását. És nem is tűnik életszerűnek, hogy ez ma Magyarországon megvalósítható legyen.
• Az akár két éves kirendelhetőség a szabadságjogok elfogadhatatlan csorbítását jelenti. Ez az orvosszakszervezet legnagyobb problémája törvénnyel, amely értelmében közölni lehet egy orvossal, hogy tíz napon belül költözzön át az ország másik végébe dolgozni. Könnyű belátni, hogy ilyen létbizonytalanság akár el is riaszthatja az orvosokat a pályától.

Bár a béremelés jelentős, a magyar orvosok még ezzel együtt sem keresnének közel sem annyit, mint német vagy norvég kollégáik. A szigorú törvény akár gyorsíthatja is az elvándorlásukat.

Valami egyetem volt

Azt illene mondani, hogy a keddi nap legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Bíróság kimondta: a lex CEU sérti az uniós jogot. Az ítélet szerint a felsőoktatási törvény 2017-es módosítását, amelyet a Fidesz a CEU ellen írt, meg kell semmisíteni. Papíron ez nagy dolog, és persze jöttek is a kötelező reakciók, Varga Judit szerint a döntés elfogadhatatlan, a Fidesz szerint meg bevándorlás, Soros és Gyurcsány, tetszőleges sorrendben. Csak az a baj, hogy ennek már nincs nagy tétje.

A bírósági döntés utáni sajtótájékoztatón a CEU rektora, Michael Ignatieff bejelentette, hogy nem hagyják el Bécset, de új intézetet alapítanak Magyarországon. Hogy ez pontosan mit fog csinálni, azt még nem tudják. De akármit is, ez a hajó már elment. Ezt mondja Soros György is, aki szerint a CEU-nak késő, az egyetem már nem tud visszatérni Magyarországra, mert az érvényben lévő törvények nem felelnek meg az akadémiai szabadság követelményeinek.

A magyar kormány 2017 óta, ahogy most éppen az SZFE esetében látjuk, egymás után vonja magához/teszi tönkre a nemzetközi összehasonlításban egyébként is meglehetősen gyenge magyar felsőoktatási intézményeket. A legjobb magyar diákok jó része külföldre megy, és a budapesti CEU hallgatóságának derékhadát adó külföldi diákok sem biztos, hogy jelentkezni akarnának egy olyan egyetemre (intézetbe?), ami alól az ország kormánya bármikor ismét kirúghatja a sámlit.

További magyar-európai összecsapások:

• Karácsony Gergely azt kéri Jourovától és Barleytól, hogy ne a kormányon, hanem az önkormányzatokon keresztül jöhessen az EU-s pénz.
• A néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek ismét együtt követelik a jogállamisági mechanizmus és az EU költségvetésének összekapcsolását.
• Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, jogellenesen tiltották be az Orbán háza elé szervezett devizahiteles tüntetést 2013-ban.

Új idők új ellensége

Hogy mennyire nem elég már ellenségnek „Brüsszel”, azt Plankó Gergő írta meg annak kapcsán, hogy Orbán Viktornak most már egy mesekönyv elleni küzdelem is kapóra tud jönni politikai céljaihoz. A miniszterelnök a Meseország mindenkié című könyv ellen hirdetett háborút, aminek első küzdelmeit meg álellenzéki papucsradikálisai, a Mi Hazánk katonái vívták meg, de most már maga a vezénylő tábornok is elsütött néhány lövést. Ez van, ha viharfelhők gyűlnek a kormány horizontján, és a migránsok már nem tűnnek elég ijesztőnek. Jöhet egy újabb kisebbségi csoport, a homoszexuálisok.

Ostrom

Szerdán éjfélkor jár le a határidő, amit az új vezetés ígért az SZFE sztrájkoló munkatársainak és egyetemfoglaló diákjainak. Addig gyakorlatilag szabad elvonulást ígértek, utána viszont bármi történhet. Szarka Gábor frissen kinevezett katona-kancellár mindenesetre most arról beszélt, hogy az egyetemen tiltakozók terrorizálják a bent lévőket, és a Színművészetin az állapotok közel járnak a háborús helyzethez. A kilátások a határidő lejárta után drámaiak.

Covid-20

Volt valaki, aki azt gondolta, hogy majd a koronavírus kicsit lejjebb tekeri Donald Trump hangját? Nyilván nem volt. Az amerikai elnököt négy héttel a november 3-i választás előtt hazaengedték a Fehér Házba, és már most látszik, hogy az egóján semmit nem fogott a vírus. Trump még nincs túl a betegségen, tripla adag antivirális koktéllal és kísérleti gyógyszerekkel sikerült talpra állítani, így a következő napokban akár rosszabbra is fordulhat az állapota. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot az egészségével kapcsolatban, hogy az elnök már régi formáját hozza: miután kiírta, hogy a koronavírus nem olyan halálos, mint az influenza, a Facebook törölte is a posztját.

Más országok vezetői egy fokkal többet foglalkoznak az egészségükkel. Boris Johnson 12 kilót fogyott a vírustól, és nem is szeretne visszahízni. Putyin pedig a rokonságával és a katonai vezetéssel együtt már beoltatta magát az orosz vakcinával, ami persze lehet, hogy nem olyan jó ötlet, de azért a szándékot is értékelni kell.

Eközben itthon:

• A magyarok kevesebb mint fele oltatná be magát biztosan a koronavírus elleni védőoltással.
• A második hullámban nagyon megugrott a járvány áldozatainak száma vidéken.
• Két hét karantén vár a Romániába utazó magyarokra.
• Pataky Attilát eltiltották az énekléstől koronavírusa után.

Posztszovjet tér

Van, ahol egyetlen nap elég egy rendszerváltáshoz. Miután Kirgizisztánban a vasárnapi választások tisztaságával elégedetlen tömeg hétfő éjjel betört a biskeki parlamentbe, kedden felgyorsultak az események. Reggel az ellenzék bejelentette, hogy átvette a hatalmat. Délre érvénytelenítették a választások eredményét. Estére pedig lemondott a kormányfő és a házelnök is. Az új választásoknak még nincs időpontja, de ott már az eddigi ellenzék jó eséllyel indul. Kirgizisztán története egyrészt szépen illusztrálja, hogy milyen gyorsan tud egy autokrata rendszer összeomlani, ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez ott nem először történik meg, és az ország tankönyvi példája az olyan rendszereknek, ahol mind a demokratikus intézményrendszer, mind a hatalom gyenge. Nem úgy, mint

• Belaruszban, ahol a diktátor Lukasenka még két hónappal az elcsalt választások után is hatalomban van, mert olyan szilárd rendszert épített maga köré. És persze azért is, mert vannak olyan partnerei, mint Szijjártó Péter, aki a belarusz külügyminiszterrel kedden telefonon megbeszélte, hogy kölcsönösen tisztelik egymást.
• Oroszországban, ahol Navalnij remegő kézzel tért vissza a Youtube-ra éppen aznap, amikor novicsok nyomait mutatta ki a vérében a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet.
• És Albániában, ahol a hatalom egyszerűen betiltotta az ellenzéki összefogást.

Két jó hír itthonról

• Az UEFA engedélyezte, hogy a Fradinak ne ugyanabban a stadionban kelljen lejátszani mindhárom BL-csoportmeccsét. Ez azt jelenti, hogy a magyar csapat a Puskás Arénában harmadház, tehát 20 000 néző előtt fogadhatja november 4-én a Juventust, december 2-án pedig a Barcelonát. Messi kar- és lábmelegítőben is Messi.
• Magyar kutató vezetésével sikerült működő emberi retinát létrehozni laboratóriumi körülmények között.

Sima, fordított, szomorú

Felemás napja volt a popkultúrának szerdán:

• Szily László utánajárt, hogy lett divatőrület a Lidl edzőcipőjeiből.
• Pumped Gabó magához képest is nagyon komoly életbölcsességgel ajándékozta meg a magyar nemzetet.
• És 65 éves korában, rákban meghalt Eddie Van Halen, minden idők egyik legnagyobb gitárosa.