Mészáros Lőrincet legyőzi a saját veje

reggel 4
2021 április 28., 05:00

Jó reggelt! Ha esetleg nem tűnt volna fel, ez lehet a 21. század leghidegebb áprilisa.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A CSALÁDI EZÜST

photo_camera Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket. Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott. A fideszes magyarázat szerint azért, hogy

„soha ne lehessen idegeneké”

A kiszervezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézményekkel ezután az adófizetőknek ne lenne dolguk, hiszen csak egy részük kapott részvénycsomagokat a működéshez. A többieket továbbra is az államnak kell finanszíroznia.

Létrehozták a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is. Bár ez a törvény nem közvetlen vagyonátadásról szól, de itt is tetten érhető az a logika, ami szerint a mostani kormány kinevezettjei bőven a cikluson átnyúlóan ellenőrizhetnének bizonyos állami feladatokat. Ahogy erről korábban Magyari Péter írt:

„A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják.”

Mivel a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvények a legutóbbi alkotmánymódosítás óta sarkalatosnak számítanak, ezek elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. Bár a fideszes Bányai Gábor még mindig lélegeztetőgépen van, a kormánytöbbségnek összejött a 133 szavazat. Ehhez kellett Ritter Imre német nemzetiségi szószóló és két „független” képviselő, és Volner János támogató szavazata is.

NYITÁS ÉS NEHÉZSÉGEK

photo_camera Fotó: INDRANIL MUKHERJEE/AFP

Csak hogy érzékeltessük, mennyire nehéz a magyar újságírók munkája a járványban:

Ennek ellenére néha sikerül konkrét válaszokat kiszedni kormányzati szereplőkből. Kedden például kiderült, hogy a határzár feloldása továbbra sincs tervben, és az is, hogy hiába nyitnák meg 4 millió beoltottól a stadionokat és mozikat is, a lagzikat továbbra sem engedélyezik.

Az, hogy mit engedélyeznek, és valójában mivel akarnak élni az emberek, külön kérdés. Egy keddi konferencián, ami Budapest újranyitásról szólt, a szakértők egyetértettek abban, hogy a turizmus talán jövő tavaszra állhat helyre Budapesten. Máshol lassabban, de mivel mi low cost úti cél vagyunk, itt gyorsabb lesz a visszarendeződés. További tippek:

  • 2024-25-re állhat helyre a járvány előtti légi forgalom Európában. Ferihegyen ennél hamarabb is el lehet érni a 2019-es szintet.
  • A nemzetközi konferenciák, kongresszusok piaca optimista előrejelzések szerint 2024-re, pesszimistábbak szerint 2026-27-re állhat vissza a járvány előtti szintre
  • A Sziget főszervezője szerint az a valószínűbb, hogy nem lesz idén Sziget. Kisebb, inkább hazai közönségnek szóló fesztiválok viszont már lesznek a nyár végén és ősszel.

MODELLVÁLTÁS

A kedden a parlament által jóváhagyott felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.

Azokat a kuratóriumokat, amelyek névsora a parlamenti szavazás után került nyilvánosságra. Miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok a Fideszhez eddig is hű emberek kerültek pozícióba. Stumpf Istvánnak sikerülhet összehoznia azt a bravúrt, hogy úgy lesz a Tokaj-Hegyalja Egyetemen a kuratórium elnöke, hogy közben ő a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is.

Közben a kormány meg is állapodott a kínai Fudan egyetemmel a budapesti kampusz felállításáról. Palkovics László továbbra is azt állítja, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, de ez nem így van. Ráadásul az is kiderült, hogy itt valósulna meg Demeter Szilárd álma is. A Széchenyi könyvtár mellett a Nemzeti Filmintézetet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet, illetve ezek csatolt intézményeit magába foglaló „edukációs-kulturális erőtér”.

VAKCINAHÍRADÓ

photo_camera Fotó: LUIS ACOSTA/AFP

A híres kormányzati táblázat, amelyben kozmetikázott számokkal igyekeztek bizonyítani a keleti vakcinák felsőbbrendűségét, továbbra is él és mozog. Annyira, hogy a kormány minden regisztráltnak el is küldte emailben. A hivatalos dezinformációt ellensúlyozandó a Magyar Orvosi Kamara közölte, hogy ez a táblázat nem alkalmas komoly következtetések levonására.

Jó kérdés, hogy milyen hatása lesz az oltási kedvre egy olyan táblázatnak, amiből a laikus akár azt is kiolvashatja, hogy a vakcinák veszélyesek, és halált okoznak. Kelet-Európában folyamatosan nő az oltások elfogadottsága, és mindenhol magasan a nyugati vakcinákat részesítik előnyben az emberek. Így van ez Magyarországon is, ahol ugyanakkor kicsivel többen bíznak a kínai Sinopharmban mint az orosz Szputnyik V-ben.

Eddig az egyéni ízlések nem sokat számítottak abban, hogy ki milyen vakcinát kap, most viszont már közel vagyunk ahhoz, hogy gyakorlatilag étlapról lehessen választani. A héten rengeteg vakcina érkezik az országba: Sinopharm, Szputnyik, Pfizer és AstraZeneca is.

További vakcinahírek:

LMBT HR

photo_camera Fotó: MANUELA

Magyarországon az LMBT+ emberek egyharmada él át munkahelyi zaklatást a nemi identitása miatt. Egy interszexuális és egy biszexuális nő is elmesélte a 444-nek, hogy milyen tapasztalataik vannak a munkaerőpiacon. Jellemzőek az olyan beszólások, mint a

„nem is tudtam, hogy dolgoznak itt retkes transzvesztiták is”

Egy nemzetközi szervezet átfogó jelentést készített arról, hogy Magyarországon, Lengyelországon, Romániában és Ukrajnában milyen gazdasági következményei vannak annak, hogy kirekesztők az LMBT+ személyekkel szemben. A becslések szerint az LMBT+-populáció hátrányos megkülönböztetése a közép- és kelet-európai országoknak a GDP 1,75 százalékába kerül az egészségügyi és bérkülönbségek miatt.

HÁROM NAGYON MAGYAR HÍR

photo_camera Fotó: botost/444.hu

SUNYULÁS

photo_camera Fotó: WOJTEK RADWANSKI/AFP

A V4 országok hétfőn elfogadták azt a közös nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz titkosszolgálati akciót, amely során 2014-ben felrobbantottak egy lőszerraktárat Csehországban.

A nyilatkozatnak azonban csak egy enyhébb változatát fogadták el, miután az előző változatot Orbán Viktor elfogadhatatlannak ítélte. Az eredeti, Lengyelország által kidolgozott változatában felszólították volna Oroszországot, hogy töröljék az Északi Áramlat 2 vezeték terveit, mert az rossz hatással van Európa energiabiztonságára. És határozottan támogatták volna a belarusz ellenzéket és a Moszkvával szemben álló Ukrajnát is.

Máshol: