Jó reggelt! Nyakunkon a hétvégi lehűlés.
Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje pár napja sokakat meghökkentő kijelentéseket tett az Alaptörvény jövőjével kapcsolatban arra az esetre, ha jövő tavasszal az ellenzék alakíthat kormányt. Azt mondta, a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, és hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Miklósi Gábor kollégánk elemzéséből kiderül, hol vannak a buktatók ebben az első hallásra kezdő háziasszonyoknak is teljesíthetőnek hangzó receptben.
Három előválasztási vita is lezajlott tegnap Budapesten. Először Kőbánya és Kispest előválasztási jelöltjei álltak ki egymás ellen, éles szóváltás alakult ki a momentumos Paróczai Anikó, illetve a DK-s Arató Gergely és az MSZP-Párbeszéd színekben újrázni kívánó Burány Sándor között, de a végén mindegyik jelölt elköteleződött az ellenzéki antikorrupciós vállalások mellett. Közös célként jelölték meg a rezsitámogatások rendszerének igazságosabbá tételét és a Fidesz által leállított „panelprogram” újraindítását. A teljes vita rövid videós összefoglalója elsőként a Reggel 4-ben:
Ha a hírlevelet e-mailben olvasod, a videót erre a linkre kattintva érheted el.
A budafok-tétényi 18-as választókörzetben a Momentum elnökségi tagja váltaná Molnár Gyulát. Vitájukon elsősorban pártpolitikai, ideológiai kérdésekben különböztek össze, a helyi ügyekkel kapcsolatos nézeteik és szakpolitikai meglátásaik kevésbé okoztak konfliktust kettejük között. Mindketten elköteleződtek az oktatás deszegregációja és a szociális szférában dolgozók bérrendezése mellett. Vitájuk rövid videós összefoglalója:
Ha a hírlevelet e-mailben olvasod, a videót ide kattintva érheted el.
A DK-s volt sztárműsorvezető Kálmán Olga és a Párbeszéd parlamenti képviselője, Tordai Bence vitáján a II. kerület nagy részét és a III. kerület egyes részeit magában foglaló Budapest 4-es körzet képviseletéért többek között a FIDESZ kultúrharcos politikájáról, a kultúrTAO kivezetéséről és a KESMA-birodalomról, valamint a vagyonadó és az oligarchák elszámoltatása közötti összefüggésekről is szó esett. Szorosnak ígérkezik köztük a verseny a hamarosan kezdődő előválasztáson. A teljes vitát összefoglaló videó:
Ha a hírlevelet e-mailben olvasod, a videót ide kattintva érheted el.
A mai viták (továbbra is Budapesten), amiket élőben követhettek a Partizán Youtube-csatornáján vagy a 444 Facebook-oldalán:
Budapest 17 - Csepel-Soroksár: Komjáthi Imre (MSZP) vs Szabó Szabolcs (Momentum) - 17 óra
Budapest 2 - Újbuda: Németh Erzsébet (DK) vs Orosz Anna (Momentum) - 19 óra
És még néhány kampányhír a másik oldalról:
Rossz hír az orosz vakcinával oltott magyaroknak: a WHO felfüggesztette a Szputnyik engedélyezését, mert hibát találtak egy gyárban. A gyár Ufa városában található, állításuk szerint már orvosolták a problémákat, és kiemelték, hogy az ellenőrök nem kérdőjelezték meg a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát. A lap viszont névtelen szakértőkre hivatkozva azt írja, a gyártás körülményei befolyásolhatják az oltóanyag minőségét is. Mielőtt a WHO megadná a végső jóváhagyást, újabb ellenőrzést fog tartani a gyárakban.
Európában közben egyre több országban próbálják ilyen-olyan eszközökkel elkerülhetetlenné tenni az állampolgárok számára, hogy beoltassák magukat: Olaszországban minden dolgozónak kötelezővé tennék a védettségi igazolványt, Franciaországban 3000 francia egészségügyi dolgozót függesztettek fel a munkahelyén, mert nem oltatták be magukat. Bezzeg Jair Bolsonaro brazil elnök mehet oltás nélkül az ENSZ közgyűlésére, az mindegy, hogy így nem is lehetne ott.
További Covid-hírek itthonról és a világból:
Távozott a teljes felügyelőbizottság és a kuratóriumi elnök: a kormánypárti médiában biztonságpolitikai elemzőként ismert Nógrádi György az Antall Péter gründolta kormányközeli think tank, az Antall József Tudásközpont éléről, mióta a Direkt36 megírta, hogyan szórták a közpénzt az intézetnél. A Miniszterelnökség vizsgálja az intézet gazdálkodását, és a NAV is adóellenőrzést indított. A lemondott vezetők közül többen igyekeznek elhatárolódni az ex-miniszterelnök fia, az intézmény igazgatója: Antall Péter személyétől.
Visszamenőleg oldja meg a kormány a leginkább rászoruló adósok problémáját, nagyjából 20 milliárdot rakva át a zsebükbe a bankoktól, amiket arra utasított, hogy utólag számolják újra a moratóriumban legrosszabbul érintett hitelesek, a hitelkártyaadósok és folyószámlahitelesek kamatait. A hitelmoratóriumot gazdasági megfontolások helyett inkább politikai szempontok szerint sikerült meghosszabbítani, a helyzet leginkább arra hasonlít, mint amikor egy matekfeladatot úgy oldanak meg, hogy a vizsgabiztossal átíratják a megoldandó képletet. Ez az erőpolitika persze nem karakteridegen az Orbán-kormánytól - írta a kormány legújabb húzásáról Csurgó Dénes kollégám. A Magyar Bankszövetség jelezte, tudomásul veszik a hitelmoratórium meghosszabbítását, de a kamatokra vonatkozó rendeletet méltánytalannak tartják.
Fontosabb belföldi híreink:
Csütörtökön elkezdődött Pető Attila, egy katolikus pap gyerekként molesztált áldozatának pere, akit az esztergomi érsekség jelentett fel zaklatásért, amiért sikertelenül hívogatta az egyik feljelentő, az ügyében illetékes Süllei László érseki helynök hivatali számait. A per első tárgyalása abszurd elemeket sem nélkülözött, és bár láthatóan az ügy mindegyik érintettjének káros, annyi eredménye legalább volt, hogy Pető a bíróságon végül fel tudta tenni a kérdéseit az érseki helynöknek. A katolikus hierarchia befolyásos tagja bocsánatot is kért a tárgyalás egy pontján, de ettől még a per folyik tovább. Pető Attila olcsón megúszhatta volna egy megrovással, ha elismeri a bűnösségét. Amire viszont elvi okokból nem volt hajlandó.
A Szovjetunió széthullása, majd a húsz évvel ezelőtti terrortámadások után indult terror elleni háború csak kizökkenteni tudta, kisiklatni nem a történelem szokásos menetét. És hogy mennyire nincs új a nap alatt? Az egykori brit gyarmatbirodalom utódállamainak speciális szövetsége, a nyugati világ legerősebb szövetségesi rendszerének legerősebb államai, az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália hármasban most ugyanazzal a stratégiával igyekeznek megfékezni az elmúlt három évtizedben világhatalommá erősödő Kínát, mint egykor a szabadpiaci-demokratikus világ ellenpólusát képző Szovjetuniót: elvágnák a világtól. Az ausztrál haditengerészet felfegyverzésénél eddig nem volt látványosabb jele az új nagyhatalmi konfliktus eszkalációjának. Kína hidegháborút emleget az új ausztrál tengeralattjárók miatt. Franciaország pedig vérig sértődött, amiért kihagyták az amerikai-brit-ausztrál bizniszből.
Az Európai Unió Kína-politikájának megvalósítását közben rendre ellehetetleníti az egyik tagállam, történetesen Magyarország, azzal, hogy akadályozza a Kínával kapcsolatos uniós döntések megszavazását. Most épp az EU-Kína stratégiáról szóló csütörtöki szavazáson nem vettek részt a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői, pedig más témáknál jelen voltak. Az ülésen egy Oroszországgal kapcsolatos dokumentumról is szavaztak volna, ami szankciókat helyez kilátásba az országgal szemben, és szorgalmazza az emberi jogi aktivisták támogatását.
További külföldi hírek:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.