Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, nagyobb anyagait összefogva. Meglehetősen vaskos héten vagyunk túl, amit nyilván a választás közeledte is magyaráz. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

A nemzet biztonsága

Az SMS-en kívül nem sok mindenre vagyok képes az informatikában, de a hozzáértő kollégáim azt mondták, megtettek mindent, hogy meg legyünk védve – mondta Szijjártó Péter, akinek ismét feltettük kérdéseinket a minisztériuma ellen elkövetett orosz titkosszolgálati kibertámadásról.

A hét elején interjút közöltünk Buda Péter nemzetbiztonsági elemzővel, volt nemzetbiztonsági főtiszttel, aki többek között arról beszélt, hogy a magyar külpolitikai stratégiát az orosz célkitűzésekhez igazították, és hogy a magyar rendszer leggyengébb pontja a politikai irányvonal maga.

Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével kétrészes cikksorozatban tekintettük át, hogy milyen okok miatt romolhatott sokat 2015 óta a magyar kibervédelem, illetve hogy a hatékony védekezés alapja a hazai és nemzetközi információmegosztás, valamint a központi koordináció megléte. Úgy tűnik, a gyakorlatban ma mindkettő hiányzik Magyarországon.

Írtunk emellett arról is, hogy egyre nyíltabban támadhat az orosz titkosszolgálat európai célpontokat, és egyelőre senki nem tudja, mit kéne ezzel kezdeni.

Vitás viták

Olyat hozott ez a hét, amire már rég nem volt példa: vitaszerű képződmény mehetett le a köztévében, ellenzéki politikusok és Deutsch Tamás részvételével. Mint értékelésünkben írtuk, Deutsch robot-üzemmódban asszisztálta végig, ahogy egyenként átgázol rajta a komplett ellenzék. Az eseményről készítettünk egy 15 perces videós összefoglalót is, és a vita időpontjára a helyszín elé tüntetést szervezett Magyar Péter, videóriportunkban a résztvevőket kérdeztük, míg a Lakmusz összeszedte a vita legszembetűnőbb csúsztatásait.

Volt emellett főpolgármester-jelölti vita a Partizán szervezésében, ide azonban Szentkirályi Alexandra nem ment el, így végül Karácsony Gergely és Vitézy Dávid csapott össze. És mint értékelésünkben írtuk, Vitézy volt a meggyőzőbb, de esélyes, hogy egyetlen vita eredménye önmagában nem lesz elég az állás megfordításához.

Választások

Robog előre a kampány, már csak egyetlen hét van hátra a választásokig. A héten megnéztük Magyar Péter országjárását Egerben, és elmentünk Győrbe, ahol szokatlanul izgalmas lehet a polgármester-választás: Dézsi Csaba András fő kihívója Pintér Bence újságíró lehet, miközben Borkai Zsolt is sikerre hajt. Emellett láttuk a Fidesznek kampányoló Bayer Zsoltot Balatonalmádiban, ahol meglepően kevés ember előtt beszélt olyanokról, minthogy az ellenzék nyugatról idehozná a hörcsögtoszókat, de akkor már inkább irány Mongólia.

Mgírtuk, hogy hogyan alakult át a Fidesz kampánystratégiája: Orbán maga jelentette be (és épp a 444 hódmezővásárhelyi riportjában volt hallható), hogy lemondanak a bizonytalanokról, és csak a Fidesz-tábor tagjait keresik meg, azaz gyakorlatilag bejelentették a Kubatov-lista élesítését. És írtunk arról is, hogy a közvélemény-kutatási adatok alapján azt látni, hogy még ha nagyot nyer is Karácsony, a mostani számok alapján nagyon kemény öt év várhat rá Budapest élén.

Több választástematikájú interjúval is jelentkeztünk: Lakner Zoltán többek között arról beszélt, hogy még egy nyamvadt benzinársapkája sem maradt a botrányok sújtotta Fidesznek, mégis a DK és a kispártok lehetnek a választások igazi vesztesei, és ezt nagyrészt maguknak köszönhetik; míg Balázs Zoltán kifejtette, hogy a választás után radikálisabb lépésekre is elszánhatja magát Orbán és környezete, ha úgy látja, ez kell a hatalom megtartásához. Szerinte mindenhol újratervezés jön, a baloldalon pedig a túléléshez egy új politikai képződményre van szükség.

Foglalkoztunk részletesen az EP-választásokkal is, Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint a szélsőjobb áttörése valószínűleg elmarad, de alternatív koalíciót köthet velük a Néppárt, és a Fidesz oroszbarát álláspontja az ECR egyik jelenlegi vezető pártjának sem elfogadhatatlan, ameddig az orbáni provokációk egy bizonyos szint alatt maradnak.

A Lakmusz a héten megmutatta, mik voltak a félrevezető kampányszövegek az Orbán-Bohár interjúban, és írtak arról, hogy kimaradtak az elmúlt évek kormányzati pénzelvonásai Szentkirályi Alexandra Budapest pénzügyeit firtató kampányvideójából.

Az élet az orbánista realizmusban

14 évvel a legutóbbi rendszerváltás után a posztfasizmus a természet részévé vált, és aki boldogulni akar, az nem mehet szembe az időjárás istenével. De nem érdemes azt várni, hogy Magyar Péter olyan legyen, mint Orbán, vagy hogy Vitézy Dávid meg tudjon egyezni az uralkodóval – írta Herczeg Márk az orbánista realizmus mibenlétét bemutató véleménycikkében.

Ha van valami fix pontja a magyar külpolitikának, az az, hogy Magyarország mindig a tömeggyilkosok oldalára áll, erről írt publicisztikájában Ács Dániel. A héten ugyanis kiderült, hogy a magyar kormány a nevünkben Ukrajna, Hegyi-Karabah, Gáza után Srebrenica ügyében is szembemegy az alapvető emberséggel és civilizációs normával. És ez nem csupán Orbán Viktor felelőssége, hanem mindannyiunké.

Írtunk arról is, hogy az egyházi iskola tanárát gyerekmolesztálással vádolják, a püspökség az erről beszámoló tanítónő ellen tesz lépéseket, és annak ellenére, hogy négy kislány és a szüleik vallomást tettek, de az ügyészség megszüntette az eljárást

Ott voltunk a héten, amikor meghallgatta a bíróság Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetemről azonnali hatállyal kirúgott docenst, aki azért perelte be az egyetemet, hogy vegyék vissza az állásába, fizessék ki az elmaradt munkabérét, és fizessenek sérelemdíjat, és megnéztük a Primark első magyarországi üzletének megnyitóját, több ezer emberrel együtt, és elmentünk az új magyar űrhajós, Kapu Tibor bemutatkozására is, amit a külügybe szerveztek, és amin a magyar kutatói hálózat elnöke az alienek vallásosságáról beszélt, miközben Farkas „Berci” Bertalan hallgatott, mint az ecetes hering. Részletesen foglalkoztunk azzal a történettel, hogy negyvenkét góllal kellett nyerniük a kerekegyházi U14-es focistáknak, és annyival nyertek, Szily László pedig felvetette, hogy mi lenne, ha a magyar embereket a magyar állatok módjára gyógykezelnék.

Pénzek

Eljött a céges beszámolók ideje, dúskáltunk a nagyszerű gazdasági sikerekben, például írtunk arról, hogy már milliárdos osztalékhoz jutottak Mészárosék az autópálya-koncesszión, Orbán Viktor unokaöccse tulajdonos lett a kavicsbányában, és máris 100 milliós osztalékot fizet, a miniszterelnök apja 900 millió forinttal gyarapodhatott tavaly, hatalmas, 39 milliárdos osztalékot fizet Mészáros Lőrinc két építőcége, Szijjártó Péter felesége 525 milliós osztalékot vett ki honlap és telefonszám nélküli cégéből, Várkonyi Andrea 800 milliós osztalékot vett ki a cégéből, Szíjj László 5 milliárd forintot vett ki a Duna Aszfaltból, Pintér Sándor volt üzlettársai 9 milliárd forintot vettek ki a biztonsági cégükből, Rogán feltalálta az örök találmányhasznosítási díjat, és hogy átlagban havi 1,4 milliót kereshetnek a megafonosok.

Kevésbé volt jó éve a focikluboknak: megírtuk, hogy összeomlott a fehérvári focicsapat költségvetése, 3,5 milliárdos veszteség jött össze a Mol kivonulása után, és hogy csúnyán veszteséges volt a Fradi tavaly.

És utánajártunk, mit jelenthet, hogy az MNB nyilvánosan figyelmeztette az OTP-t, hogy óvatosan az orosz piacon.

A világ

Írtunk arról a héten, hogy a háború új szakaszát hozhatja, hogy a Nyugat nagyon óvatosan átlépett egy saját maga által felrajzolt vörös vonalat: akkor teszik lehetővé a nyugati fegyverek bevetését oroszországi katonai célpontok ellen, amikor már folyamatosak az akadály nélküli terrorbombázások. Az oroszok eszkalációról beszélnek, de ez most inkább üres fenyegetésnek tűnik. És követtük a nagy európai szélsőjobbos átrendeződést is: az EP-választások előtt látványosan elkezdték kitolni a blokkból a túl nácinak tartott AFD-t, és hiába akart Orbán lenni a nagy egységteremtő, most mások viszik el előle a show-t. Mindenki Meloninak udvarol, a Néppárt még jól is járhat az átmozgásokkal, von der Leyen bizottsági elnöksége viszont megkérdőjeleződött.

Az ellene felhozott mind a 34 vádpontban bűnösnek találták Donald Trump volt amerikai elnököt, de mi következik most? És mi a helyzet a többi perével? A héten vendégcikkel jelentkezett Vasárus Gábor László geográfus kutató, aki arról írt, hogy Novorosszija hazugságával a Mariupolt ostromló orosz hadsereg is szembesült, és írtunk arról is, hogy elárasztotta az Instagramot a palesztin menekülttáborról készült AI-kép, és a sikere súlyos kérdéseket vet fel az internet jövőjéről.

Krajcsovszki Mónika tanulmányi-, Tóth Viktória munkaúton volt a francia fennhatóságú Új-Kaledóniában, amikor zavargások törtek ki egy párizsi alkotmánymódosítás miatt. Május 19-én a 444-nek mondták el, mi a helyzet a szigeten, és egy nappal korábban kellett volna visszainduljanak Magyarországra, de végül 10 nappal később tudtak eljönni onnan, egy új-zélandi katonai gép fedélzetén.

És foglalkoztunk azzal is, hogy már heten vádolják Puff Daddyt, akit egy videófelvétel késztetett arra, hogy elismerje, az őt erőszakkal vádló exe mégsem hazudik.

Podcastok

A szokottnál is sűrűbb podcasttermést hozott a hét: Uj Péter részletesen mesélt a közelmúltban megjelent két nagyobb, gazdasági elemző cikkéről, volt Borízű Extra is, melyben Azahriah két menedzsere, Tóth Gergő és Tóth Kristóf volt a stúdiónk vendége, pár nappal a triplapuskásos óriásbuli után. Volt Tyúkól, nők és politika viszonyáról, a vendég Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa volt. És készült egy podcast Rényi Pál Dániel kollégánkkal is, aki Novák Katalin felemelkedését és bukását bemutató cikkéről beszélgetett Plankó Gergővel.

Kerékpár

A 2024-es bringaszezon első fele emberemlékezet óta a legfurább volt, nagyon sok bukással és két versenyző nyomasztó fölényével. Mit csinált jól Valter azokban a hónapokban, amikor övé volt a világ legpechesebb csapata? Mit nem? És mit hozhat a jövő? Megérkezett Bede Márton évi egy, kerékpározásról szóló cikke.