• Simon?
• Welsz?
• Portik?
• Juhász?
• Őszöd?
• Trigger warning: még mindig nem ítéltek el senkit.

Az már most látszik, hogy a 2014-es választási kampány sehol sem volt a mostanihoz képest. (Elég csak arra gondolni, hogy hónapok óta annyi az üzenet, hogy Vona Gábor egy buzi, muszlim szar.) Sőt utólag nézve úgy tűnik, a legutóbbi kampányt direkt visszafogta a Fidesz, bár az akkori fideszes média a rendőrségi információkat okosan adagolva 2014-ben is a felszínen tartotta az ellenzékhez köthető bűnügyeket.

Voltak köztük látványosan kamuk, illetve súlyos ügyek is. Hol tartanak most, egy teljes ciklussal később, amikor már végképp világos, hogy a 2010-ben beígért elszámoltatás egyáltalán nem történt meg? (Budai Gyula, az egykori elszámoltatási kormánybiztos állítja, a legjobb tudása szerint elszámoltatta volna a szocialista kormányok tagjait, de a bíróságokon nem történt meg a rendszerváltás.)

A Simon-ügy

2014 februárjában derült ki, hogy az MSZP volt elnökhelyettese több 100 millió forintot tartott egy bécsi számlán, és ezt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amin szintén milliók vannak. Simon Gábort őrizetbe vették, és kisebb botrány lett abból, hogy a Magyar Nemzet megszerezte a Simon Gábor mellé helyezett zárkaügynök jelentését, ami ellen még az ügyészség is lépéseket tett minősített adatokkal való visszaélés miatt.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2016. márciusban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simon ellen. (Simon 128 millió forint adóhátralék befizetése után is annyira gazdag, hogy lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben, nehogy elszökjön.) A büntetőpere február 21-én folytatódik. Egyelőre csak egy másik, csalási ügyben ítélték el: első fokon 200 ezer forintos bírságra, másodfokon ezt is enyhítették, a pénzt megtarthatta, és csak megrovásban részesült.

A Welsz-ügy

A Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó, a Sólyom Airways „megmentője”, a Budapest–Bamako-rali egyik szervezője, a Bissau-Guineában magyar konzuli címet használó, Panamában körözött és az Interpol által is keresett Welsz Tamás 2014. március 20-án halt meg egy rendőrautóban, miután egyes források szerint azt mondta az őt kihallgatásra szállító rendőrökkel, hogy bevett valamit. Welsz halálnak körülményei máig tisztázatlanok.

Az ügyben 4 év után sem volt vádemelés, legutóbb ősszel írt arról a Magyar Idők, hogy az eredetileg költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettesek ellen kezdődött nyomozás során a főügyészség korábban célszerűségi okból az alapeljárástól több ügyet elkülönített, amikben már 13 gyanúsított van, de

„még tetemes mennyiségű irat ellenőrzése van hátra, így akár politikus is felbukkanhat a terheltek között”.

A Hajdú-Bét-ügy

A Hajdú-Bét Zrt., Magyarország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozója 2004-ben ment csődbe úgy, hogy több beszállítójának is adósa maradt. Az ügyben először 2006-ban indult nyomozás csődbűntett gyanújával, de azt egy évre rá megszüntették. A kormány és a fideszes sajtó már 2013-ban felmelegítette az ügyet, majd a 2014-es választás után (annak ellenére, hogy miután Bajnai Gordon vezetésével a választáson nem sikerült legyőzni a Fideszt, Bajnai kiszállt a közéletből), az ügyészség a megszüntetett nyomozás folytatását rendelte el.

Miután a cég könyvelését is lefoglalták, házkutatásokat is tartottak és több tanút is kihallgattak, 2015 októberében bejelentették: az újabb nyomozás is eredménytelen lett, nem volt megállapítható bűncselekmény.

A Portik–Laborc-ügy

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az iratok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, és Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. Ezek szerint Portik azt mondta, fél, hogy 2010-ben a baloldal veszíti a választásokon, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Portik Tamás 2014 februárján 1,5 órán át beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságával. A választások után, 2014. május 30-án véget ért a Portik–Laborc-találkozó miatti nyomozás, és közölték: nem történt bűncselekmény.

Portik Tamásnak más, súlyosabb ügyei is voltak. Az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. volt igazgatóját 2014 februárjában a Fővárosi Törvényszék első fokon 11 év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A hatóságok őt gyanúsították a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, illetve Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával is. Portik ebben az ügyben 2016 tavaszán 13 év fegyházbüntetést kapott. Miután 2016 őszén azt állította, kapcsolatban állt Rogán Antallal, a fideszes média megpróbálta Juhász Péterrel, az Együtt vezetőjével kapcsolatba hozni Portikot, de ez nem sikerült.

A Juhász–Fapál-ügy

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2010-ben kezdte el ütni az ügyet, és a Központi Nyomozó Főügyészség a ciklus közepén, 2012-ben emelt vádat hűtlen kezelésért Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, MSZP-s parlamenti képviselő és Fapál László volt közigazgatási államtitkár ellen. A vád szerint Juhász 2006. júniusban a vagyonkezelési szabályokat megszegve engedélyezte, hogy Fapál megvegye a neki 2005 májusában határozatlan idejű bérleti szerződéssel juttatott lakást, Fapál meg felbujtóként vett részt a jogosulatlan lakásvásárlásban.

Az első fokú ítélet pont a választási kampányban született:2014. február 28-án mindkettejüket felmentették.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont már bűnösnek mondta ki őket, és felfüggesztett börtönt kaptak, de 2016 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vádlottakat.

Az őszödi beszéd

2014 januárjában természetesen Gyurcsány Ferenc hírhedt, 2006-os beszéde is újra előkerült.

Mint a választások után kiderült, az ügyet felmelegítő Szabó Bálint nem mondott igazat az ügyben, Gyurcsány és Bajnai szerint pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott részlet nem a hivatalos jelentésből származott. A ziccerként bedobott ügyben egyébként még a fideszes Kósa Lajos is magyarázkodni kényszerült.

Az önkormányzati választásra is maradtak ügyek

A fentiekkel szemben viszont két másik MSZP-s ügy, a sukorói telekcsere és Hagyó Miklós bűnügye nem volt hangsúlyos téma a választáson (bár Hagyót a CÖF szerepeltette a bohócos plakátjain). A választás után, az önkormányzati választási kampányban viszont pörgettek még ellenzéki pártoknak kellemetlen ügyeket, de azokban sem született még ítélet.

Bár a Jobbik EP-képviselője, Kovács Béla ügyében 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal az Európai Unió intézményei elleni – a hírek szerint orosz érdekeknek megfelelő – kémkedés gyanúja miatt, az ő ügye már az önkormányzati választások előtti kampányt színesítette. Kovács ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2017. decemberben állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt emelt vádat. Kovács közölte, kilép a Jobbikból. Még nem volt tárgyalás az ügyben.

Amikor az MSZP hevesen ellenezte a skinheadmúltja miatt a jobbikos Sneider Tamás jelölését az Országgyűlés alelnöki posztjára, a Magyar Nemzet 2014 májusában megírta, hogy az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke 1992-ben ott volt a Kossuth téren azok között a kapucnisok és skinheadek között, akik kifütyülték Göncz Árpádot, ellehetetlenítve az október 23-i beszédét. 2017 őszén Botka László azután mondott le a miniszterelnök-jelöltségről, hogy azt mondta, fideszesek bújnak meg az MSZP-sek között, és egyértelműen utalt Molnár Zsoltra is, aki egyébként 2002-ben fiatal ügyvédként még a Fidesznek dolgozott.