2016-ot azzal búcsúztattuk, hogy "soha nem volt még ilyen sötét éve a szabad magyar sajtónak". Az volt az az év, amikor állami bankok milliárdos hiteleiből a Fidesz nekilátott újraépíteni a Simicska-balhé miatt elbukott médiáját: először indítottak tízmilliárdos politikai kampányt a felvásárolt lapokban, a migrációs válság után végleg propagandacsatornává züllesztették a közmédiát, elfoglalták az Origót és a Figyelőt, politikai gépfegyverré fejlesztették a TV2-t, kinyírták a Népszabadságot, és benyelték a megyei lappiac döntő részét. 

A harmadik kétharmad után aztán újult lendülettel folytatta a nyilvánosság gyalulását a kormány. Idén még több újságíró állása szűnt meg, mint az elmúlt  évben, több lap bezárt, rádiófrekvenciákat vont meg a kormánytól független tulajoktól a médiahatóság, újabb lapok kerültek a Fidesz vonzáskörzetébe, Orbán Viktor pedig úgy gondolhatta, nincs már mit szégyenlősködni: gyakorlatilag nevére vette az egész médiabirodalmat.

A  hatalom már nem titkolja, hogy amit a nyilvánosságban létrehozott, az nem újságírás, nem média, hanem politikai nehézfegyverzet, ez pedig arra utal, hogy a következő években a kormányfüggetlen nyilvánosság további támadásokra számíthat. Addig is összeszedtük az elmúlt év legfontosabb eseményeit: 

1. Megszűnt a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz, Orbán visszafoglalta a Hír TV-t, és bosszút állt az árulókon 

Az év egyik legfontosabb médiaügye a választásokhoz kapcsolódik: a Fidesz újabb győzelme után Simicska Lajos bedobta a törülközőt, és elengedte két éve már ellenzéki médiáját. A Magyar Nemzetnél már április 10-én bejelentették, hogy vége, és elhallgatott a Lánchíd Rádió is. A Heti Válasz még húzta néhány hétig, mielőtt bezárták. 

Orbán Viktor március 15-én megígérte, hogy a választás után elégtételt fognak venni ellenfeleiken, és így is lett, miután Nyerges Zsolt érintésével minden maradék Simicska-média Mészáros Lőrinc környezetéhez került. A kormány emberei látványosan visszafoglalták a Hír TV-t, percek alatt levettek a képernyőről és kirúgtak mindenkit, aki kritikus volt a kormánnyal szemben, vagy nem volt hajlandó beállni a sorba. 

A HV-t főszerkesztő (volt kormányszóvivő) Borókai Gábor feketelistára került, családi cégei nem kaptak több megbízást, sőt még feleségét, az EMMI-ben helyettes államtitkárként dolgozó Vajdovits Évát is kirúgták. 

Miután előző évben a hatósági úton ellehetetlenítették a Class FM frekvencia-pályázatát, idén májusban egy kormánypárti üzletember kapta meg a lehetőséget, hogy rádiót indítson az egyetlen országos rádiófrekvencián.

A leszámolás részeként a Médiatanács nem hosszabbította meg a két korábbi Simicska-rádió frekvenciaengedélyét. A Music FM megszűnésével napi 525 ezer, a Sláger FM bezárásával 393 ezer hallgatónak kell új rádióra hangolnia. A simicskátlanítással a kormány lenullázta a tőle függelten rádiópiac döntő részét. 

2. A rendszer lényegévé tették a hazugságot

Az egyik legszembetűnőbb idei médiafejlemény, hogy a kormányközeli nyilvánosság már a látszatát sem igyekszik kelteni annak, hogy újságot írnának: a cikkírók közül többen nyíltan vállalják, hogy a Fidesz politikai küldetését teljesítik.

Azután, hogy 2016 végére Rogán Antal keze alatt sikerült egy központilag irányított médiagépezetet összetákolni, a rendszer két év alatt működésbe lépett, és a 2018-as kampányban már olajozottan működött. A választás előtti nap minden megyei lapban ugyanaz az Orbán-interjú futott a címlapon, de katonásan zajlott a negatív kampány is:

Nem bízták véletlenre az üzenetek formázását: mint ősszel kiderült, Rogánék magáncégekkel is  figyeltették az internetet, Facebooktól Youtube-ig, hogy kipuhatolják, milyen ügyekre reagálnak érzékenyen a magyarok. 2017 derekától a kormányzati média kórusban kezdte tolni az álhíreket a Fidesz politikai ellenfeleiről. Soros Györgyről többek közt megírták, hogy 

• megölte volna az anyját, 
• repülővel küldött tüntetőket, 
• emberei veréssel kényszerítik a migránsokat a magyar határ felé, 
• Balatonon nyaraltatná a migránsokat, 
• és 20 milliárddal (!!) támogatta Gulyás Mártont.
  

Vona Gáborról többek közt azt találták ki, hogy  Hay­nau híve, labancnak tartja magát, homoszexuális, és rettegnek tőle a nyugdíjasok, Hadházy Ákos pedig egy milliárdos klán feje, aki szabadidejében a halálba kergette szomszédját. Annyi képtelen hazug sztorit fabrikáltak össze a kommunikációs trösztben, hogy a 100 legnagyobb fideszes médiahazugságot össze is gyűjtöttük.

A hatékony terjesztés érdekében a Facebookon és a Youtube-on egy Fidesz által működtetett aktivistahálózat terjesztette a migrációs tematikájú, gyakran gyűlöletkeltő álhíreket. 

Minden súlya elveszett annak, amit a kormánypárti médiagépezet leír: a következményeket úgyis maximum az állam, és nem a kormánypárt viseli.  

Hónapokkal később, a választások után hiába hozott le helyreigazításokat a kormányzati média - és fizetett ki közpénzből kártérítéseket az érintetteknek -, addigra a híresztelések elérték politikai céljukat. 

3. A kormány magához köti a tőle korábban független csatornákat

Mióta a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt központosították a minisztériumok, állami cégek és a kormányzati kampányok költéseit, a kormány tudatosan használja az évi 20-25 milliárdnyi kommunikációs költségvetést arra, hogy függő helyzetbe hozzon korábban tőle független, puszta piaci viszonyok közt egyre kevésbé fennmaradni képes médiumokat. 

A tulajdonosokat nem mindig volt nehéz meggyőzni erről, az új helyzeteknek többnyire újságírók és riporterek látták kárát. 

Januárban bemutattuk, hogyan édesgette magához az ATV-t Rogán minisztériuma, milyen személyi és pénzügyi összefonódások jöttek létre csatorna és kormány között, hogyan érkeznek az állami hirdetések a tévébe, amely több műsorsávban a bulvár felé fordult. 

Orbán Viktor lerendelte magához Puch Lászlót, hogy vegye meg neki a Népszavát, ami azóta tele van kormányzati hirdetésekkel. A volt MSZP-pénztárnok ősszel aztán úgy döntött, hogy régi-új lapjára kíván koncetrálni, és bezárta a Vasárnapi Híreket. 

A Blikk vezetése is kiegyezett a hatalommal: a legnagyobb bulvárlapban is megjelentek a propagandakampányok és az öncenzúra, a korábban nagyszájúként megismert újság elvesztette élét.

Ezek a szerkesztőségek az ügyek nagy többségében továbbra is függetlenül mozognak, de bizonyos szabályokat be kell tartaniuk. Az állami hirdetésekért cserébe a hatalom leginkább azt várja el az egyes médiumoktól, hogy ne támadják személyében a miniszterelnököt és családját. 

4. Az Index mögött is megjelent a Fidesz

Szeptember elején a legnagyobb független online médiánál, az Index.hu szerkesztőségében bejelentették, hogy tulajdonost váltott a CEMP Sales House értékesítési ügynökség, és az  Index.hu mellett több portált tömörítő Cemp-x Online Zrt. 

A cég korábbi igazgatója, Ziegler Gábor és egy elkötelezetten kormánypárti, kecskeméti üzletember, a KDNP-ben párttagként is regisztrált Oltyán József lettek az új tulajdonosok. Az Index.hu maradt alapítványi tulajdonban, de nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozták. 

Az Indexnek ugyanis kizárólagos értékesítési szerződések vannak a CEMP-nél, így a kiadón múlik a szerkesztőség finanszírozása, és mint kiderült, az opcióval a céget 2017-ben megszerző Simicska anno több százmilliós követelésért cserébe adta át a lapot az alapítványnak. Másrészt váltás történt az alapítócég, a Nanga Parbat Zrt. élén is, amit Simicska embere (Tóth Marianna) helyett immár Ziegler vezet, így papíron előfordulhat az is, hogy az alapítói joggal élve az alapítványba is beteszi a lábát az új CEMP-tulajdonos.

A lap sorsa bizonytalanná vált. Oltyán jó kormányzati kapcsolatai (baráti és üzleti viszonyt ápol többek közt Szíjj Lászlóval, Mészáros Lőrinc egyik legközvetlenebb üzlettársával és barátjával), az előző tulajdonossal Spéder Zoltánnal szembeni látványos leszámolás és a médiapiac elmúlt éveinek mozgásai is arra engednek utalni, hogy az üzlet politikai felhatalmazással köttetett meg. 

5. Hírhamisítót neveztek ki a rasszista propagandát folytató közmédia élére 

Szeptember végén azt a Papp Dánielt nevezték ki a közmédia élére, akinek papírja van arról, hogy hírhamisító. A váltásra azért volt szükség, mert Vaszily Miklós vezérigazgató az Echo TV-hez távozott, miután a Mészáros Lőrinchez került tévé modernizálása során pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel. Papp néhány hét után nekilátott, hogy kirúgja a tévéből a neki nem tetsző munkatársakat. 

Szeptemberig a közmédiára sem lehetett panasz, alaposan kivették részüket a Fidesz választási győzelméből. Februárban eltakart arcú MTVA-s munkatársak mondták el, hogy milyen kézi vezérlés zajlik a közmédiában, és saját munkatársuk ismerte el a választások után, hogy hazudtak a kampányban. 

Azt is el kellett ismerniük: valótlanul híresztelték, hogy Vona Gábor titokban elment Jemenbe, egy Szaddám Huszein által pénzelt párt kongresszusára, majd  2 millió forintot fizettek ki az érintettnek azért a hazugságért, ami szerint „Juhász Péter az elítélt Portik Tamásnak dolgozott”. Bizonyítottan hazudtak Hadházy Ákosról is. 

Az egyik legviszolyogtatóbb epizód az volt, amikor rasszista propagandaanyagot gyártottak  az LMP frakciója mellett dolgozó, afgán származású, magyar állampolgár Janan Mirwaisról. De hogy ne lehessen részrehajlással illetni őket, akkora antiszemitát neveztek kikultúrcsatornájuk élére, hogy még Erdő Péter esztergomi érsek is levélben tiltakozott. 

A politikai bizalom nem ingott meg a közmédiában, sőt: nívódíjjal tüntették ki az MTVA-t, amely jövőre 12 milliárd forinttal több pénzből, összesen 92 milliárdból gazdálkodhat. 

6. Megrovásban részesítette az ügyészség az Index újságíróját, amiért a munkáját végezte

Dezső András a kormánymédiából tudta meg, hogy vádat emelt ellene az ügyészség, amiért megírta, hogy Svédországban többször elítéltek egy magyar nőt, aki később a választási kampányban (a közmédiában) azt állította, a romló közbiztonság miatt jött haza. Az Index újságírója ellen különlegesen személyes adattal való visszaélés miatt indult eljárás, de olyan komoly, hogy a BRFK Csúcstechnológiai Bűnözés elleni osztályán ki is hallgatták.

A köztévében Natalie Contessa af Sandberg néven futtatott, magyar származású svéd nő azt állította, annyira fél a menekültektől, hogy inkább Magyarországra költözik, de kiderült, hogy már évekkel korábban lakást bérelt Budapesten, vagyis már a sztori felütése sem volt igaz. - ráadásul 8-9 évesen, Nagy A. néven érkezett Svédországba anyjával, menekültként.

Az Index járt utána, és bizonyította dokumentumokkal, hogy a nőnek korábban is kihívást jelentett az igazmondás: hétrendbeli rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért ítélték el Svédországban. 

Az ügyészség egy év próbára bocsátást javasolt Dezsőnek, ám ezt a bíró megrovásra változtatta. Az Index riporterét év végén a Time magazin megemlítette, mint a 2018-as év egyik újságíróhősét. 

7. Huszonötmilliárd kormánypropagandára 

Tavaly karácsony előtt pár nappal jelentette be a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, hogy megtolják egy kicsit az egész országot beborító sötétkék szeretetkampányt: hétmilliárd (7 000 000 000) forintot különítettek el az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”.

Jutott szerencsére pénz a negatív kampányra is az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntések népszerűsítésén túl: a Stop Soros-kampányra egyetlen hónap alatt 2,5 milliárd közpénzt vert el a kabinet. 

Októberben a június óta megrendelt kampányok és nemzeti konzultációk számlája közel 19 milliárd forintnál járt, ebből 

• 5,9 milliárdot a Sargentini-jelentés elleni kampányra vertek el, 
• a Turisztikai ügynökséget 4,5 milliárdért népszerűsítették, 
• az Államadósságkezelő Központ 1,4 milliárd forintos megbízást adott,

ami azt jelenti, hogy kommunikációs hivatal 25 milliárdos keretösszegének több mint 80 százalékát elköltötték alig négy hónap alatt, és ebbe még nem volt benne az azóta útjára indult, a családok védelméről szóló, nyolcadik nemzeti konzultáció. 

A választási kampányban elköltöttekkel együttesen ez azt jelenti, hogy az idei naptári évben is meghaladta a kormányzati propagandára költött közpénz értéke a 25 milliárd forintot. Tiszta szerencse, hogy 2019-ben is lesz két országos jelentőségű választás Magyarországon. 

8. Orbán saját kézjegyével egyesítette a kormánymédiát  

Az év legfontosabb és talán legbeszédesebb médiaügyi fejleményére november végén került sor. Augusztus óta készült a kormány arra, hogy egy nagy kalap alá terelje az összes lojális médiumot. 

November utolsó szerdáján az Orbánhoz hű médiatulajdonosok néhány óra leforgása alatt minden portékájukat felajánlották a nagy közös nemzeti (fideszes) cél, egy gigantikus orbánista médiabirodalom javára.  

Két lépésben a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ernyője alá került a Mediaworks, a Vajna-féle Lapcom és az Inform Média és ezzel a komplett megyei lappiac, továbbá két hírtelevízió, számos rádiócsatorna, az ország egyik legnagyobb híroldala (Origo), az egyik legnagyobb bulvárlap (Bors), az egyetlen országosan terjesztett ingyenes lap (Lokál), a Figyelő, a Magyar Idők, számos műsorgyártó cég, kisebb lap és csatorna.

Néhány óra leforgása alatt tucatnyi kormányközeli oligarcha 476, tavaly 60 milliárdos összesített forgalmat produkáló céget ajánlott fel. Talán csak az volt ennél beszédesebb, hogy néhány nap múlva Orbán Viktor saját kezűleg nemzetstratégiainak minősítette az ügyletet, és ezzel kimentette az alapítványt mindenféle verseny- vagy médiahatósági vizsgálat alól. 

A KESMA életrehívása megmutatta, hogy az összeterelt - jórészt állami banki hitelből felvásárolt – médiumok idáig is csak politikai célt szolgáltak, a miniszterelnök pedig saját hatáskörben bárkit kész mentesíteni a hatályos jogszabályok alól, ha ezt diktálja a politikai érdek. Az már csak 2019-ben derül majd ki, pontosan milyen praktikus jelentősége lesz az alapítványi formulának, és miként változik a médiapiac állami finanszírozása.  

9. Az MTVA erőszakkal is kész megakadályozni, hogy az ellenzék szót kaphasson

A decemberi túlóratüntetések végül a közmédia elleni tiltakozásba fordultak át. A megmozdulások megmutatták, milyen sokaknak van elege abból, hogy adóforintjaikból évek óta kormánypropagandát gyártanak. December 17-én ellenzéki képviselők megpróbáltak bejutni az MTVA Kunigunda útján álló épületének egyik stúdiójába azért, hogy beolvassák az ellenzéki pártok öt pontból álló követelését. 

A közmédia vezetői nem voltak hajlandóak még csak szóba sem állni a választott képviselőkkel, egyedül a biztonsági főnök fogadta őket. Hadházy Ákost, miután megpróbált egy lépcsőn bemászni az egyik stúdióba, a biztonsági erők visszatartották, majd Szél Bernadettel együttesen egyszerűen kivitték az épületből, ahol pedig országgyűlési képviselőként jogosan tartózkodtak. 

Az MTVA nem tört meg a tüntetéstől: ugyanabban az üzemi stílusban reagáltak az ellenzéki akcióra, mint korábban, Facebook-kommentekre és mémekre mutogatva vihorásztak a székházban történteken. Nem ismerték el, hogy az ellenzéki politikusok jogosan akarták adásba kérni követeléseiket, helyette feljelentést tettek és lejárató riporttal válaszoltak.