Ezek voltak a 444 újságíróinak kedvenc cikkei. Mármint azok közül, amiket ők maguk írtak 2020-ban.

Ha 2021-ben is szeretnél ilyeneket olvasni, csatlakozz most a Körhöz. Jellemzően ilyenek lesznek azok az anyagok is, amihez csak előfizetőink férnek majd hozzá.

(Ezek voltak 2019-es, 2018-as és 2017-es kedvenceink)

ÁCS DÁNIEL

2020 legfontosabb eseményei nekem, ideértve a járványt és az amerikai elnökválasztást is, az Index szerkesztőségének és az SZFE diákjainak lázadása volt. Mindkét ügyet igyekeztem a lehető legközelebbről követni. Az színművészetisek ellenállásához vezető útról készítettük ezt a videót.

A kedvenc 2020-as videómat nem is én készítettem, hanem a 8 éves Samu, aki megörökítette családunk karanténba zárt életének minden kínját és örömét. Örömből sokkal több volt.

Bede Zsolt huligántroll közéleti tevékenysége önmagában is hűen mutatja be, hogy hová jutott 2020-ra a Magyarországon uralkodó hatalom. Róla szól ez a videó, és arról, hogy honnan szedte és mire használja őt a Fidesz.

BEDE MÁRTON

A legsúlyosabb futballőrült ismét felért a csúcsra – Próbálok arra törekedni, hogy olyan témákról írjak, amik érdekelnek is, de csak ritkán adatik meg, hogy a szerelmemről írjak. Marcelo Bielsát annyira szeretem, hogy miatta még az angol bajnokság, sőt, az angol másodosztály meccseit is hajlandó vagyok megnézni.

Polgárháború friss Nobel-békedíjjal – Alapvetően van bennem egy kis gátlás azzal kapcsolatban, hogy mennyire van értelme magyarul megírni azt, amit már más megírt angolul. Pláne egy olyan témában, aminek potenciális olvasói jellemzően tudnak és olvasnak is angolul. De egy olyan évben, amikor a magyar független média még sokkal kisebb lett, talán tényleg fontos, hogy olyan életbevágó kérdésekről, mint a tigréi polgárháború, egyáltalán valaki írjon magyarul.

A magyar külpolitikai semmi - A 444-ben én foglalkoztam a legtöbbet a belarusz tüntetésekkel, és érdekes volt figyelni, hogy a nyilvánvaló áthallások miatt ez a téma mennyire érdekli a külpolitikai témákra kevésbé fogékony magyar olvasókat is. És tényleg voltak áthallások, hiszen a minszki helyzet apropóján írhattam meg, hogy a NER külpolitikája, akárcsak a belpolitikája, micsoda elvtelen, erkölcstelen nihil.

BOROS JULI

Egy apró szabolcsi településen EU-s pénzből építettek gyermekszálláshelyet. A valóságban azonban egy röhejes kúriát húztak fel, amiben esküvőket és bulikat tartanak. Ez volt számomra az idei év legszürreálisabb sztorija.

Tudjuk, hogy lopják a Balatont, de azért arra nem számítottunk, hogy Tihanyban elhordják a fél hegyet. Nemcsak az ősi halászfaluban, hanem gyakorlatilag az összes Balaton-parti településen megy a pusztítás, amit – úgy tűnik – már senki sem állíthat meg.

Az első hullám idején egy óceánjáróról hazatérő magyar levideózta – a mentős engedélyével –, ahogy letesztelik. Ritkán lehet jót nevetni olyan cikken, ami a koronavírusról szól, ez esetben azonban garantált a szórakozás.

CZINKÓCZI SÁNDOR

A járvány alatt elintézték, hogy más ne maradjon a pályán - Azt már a választások után sejteni lehetett, hogy a kormány valahogy majd megnehezíti az építkezni próbáló ellenzék dolgát az ősszel megszerzett városokban, de a járvány első hullámáig kellett várni, hogy tényleg elinduljon a források elvonása. Bemutattuk, hogyan nyúlt bele az önkormányzati rendszerbe a kormány a veszélyhelyzet alatt.

Az állam segít elvenni a földeket, ha a tulajdonosok nem akarják napelemes cégnek adni - Ez a kisajátítási történet egy egészen ijesztő példája annak, milyen következményei lehetnek, amikor az állam személyre szabottan alkotja meg a szabályokat.

Nem akarnak ők lenni a klímaváltozás első hazai áldozatai, ezért a támogatásokról is készek lemondani - Gyerekkorom óta én is rengeteget hallottam arról, hogyan fog elsivatagosodni az Alföldnek ez a része. Pedig a mostani helyzeten már azzal is sokat lehetne javítani, ha egyszerűen nem vezetnék el a vizet erről a területről. Szerencsére helyben ezt már többen felismerték, és tesznek is ellene.

CSURGÓ DÉNES

Még csak szeptember óta dolgozom a 444-nél, úgyhogy nem kellett olyan nagyon sok tartalomból válogatnom. Ennek a pár hónapnak a legnagyobb projektje számomra a Pozitív podcast-sorozat elindítása volt, ami arról szól, hogy a járvány milyen hatással van és lesz az életünkre. Elsőként ennek első adását ajánlom, amiben Vargha Dóra orvostörténésszel és Müller Viktor biológussal beszélgettem arról, hogy hogyan ér véget egy járvány és a jelenlegi (vagyis akkori) információink alapján ez a mostani meddig lehet velünk.

Alapvetően azért inkább gazdasági témákról szoktam írni, az ilyen cikkek közül a 444-en talán azt szerettem a legjobban írni, amiben azt vetettem össze, hogy mit mond a kormány arról, hogy hogyan sikerült kezelnie a járvány okozta gazdasági válságot, és ehhez képest mi történt.

De eddig a 444-re írt kedvenc cikkem biztos, hogy az, amelyik egy börtönbe drogokat csempésző macskáról szól. A cikk elkészültében ráadásul a barátság ereje is segített, mert egy örmény barátomon keresztül jutott el hozzám a hír, és úgy éreztem, erről a magyar olvasóknak is tudnia kell.

ERDÉLYI PÉTER

Tyler Cowen: Gyanakvóbb világ jön a járvány nyomába – Tyler Cowen az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb közgazdásza, mindenféle globális hatású gondolkodók éves listáján állandó szereplő, rengeteg izgalmas könyv szerzője. Tavasszal beszélgettünk a járvány lehetséges hatásairól, a klímaváltozásról, Facebookról, vallásról, és arról, hogy és hogy miért nem volt még soha jobb a világ, mint ma. Ettől az interjútól tartottam életemben a legjobban, mikor befejeztük a olyan rossznak éreztem, hogy majdnem letöröltem a felvételt, most viszont már azt gondolom, hogy az egyik legizgalmasabb beszélgetés, amit valaha csináltam, és ami a mai napig formálja a gondolkodásomat.

Azért már nem kell külön szólnia a hatalomnak, hogy a véleményedért elvigyenek a rendőrök – Idén májusban két embert is elvittek a rendőrök Magyarországon a véleményük miatt, mert a Facebookon kritizálták a kormány járványkezelését. Valószínűleg a rendszerváltás óta nem történt itthon hasonló. Ebben a videóban Halász Julival közösen nem csak azt rekonstruáljuk, hogy pontosan mi történt velük, hanem azt is megpróbáljuk bemutatni, hogyan jutott el idáig a rendszer, milyen kormányzati döntések, intézményi változások vezettek oda, hogy a rendőrség a politika számára kényelmetlen magánvéleményeket kezdi üldözni.

Magyar tagja is lesz a Facebook Legfelsőbb Bíróságának, ami több mint kétmilliárd ember szólásszabadságról dönthet majd – Idén jelentette be a Facebook, hogy a jövőben egy, a cégtől független testület határoz majd a platformot érintő, szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekben. Ez a „Legfelsőbb Bíróság” fogja végül eldönteni, hogy mit lehet és mit tilos mondani a Facebookon, így körülbelül 2 milliárd ember legalapvetőbb jogaira lesz befolyásuk. Ez a cikk arról szól, hogy jutott el ennek az intézménynek a létrehozásáig a Facebook, mi a viszonya a cégnek és ennek a testületnek a modern, nyugati jogállammal, mit érdemes és mit felesleges várni tőlük, és bemutattuk a 40 fős testület magyar tagját is.

FŐDI KITTI

Egy kisváros főorvosa havi ötvenezer forintért nem rakja ki a krónikus osztályról a betegeket – Több hónapon keresztül készült, és talán még egy anyagot se akartam annyira a nyilvánosság szeme elé tárni, mint ezt. Ez a cikk számomra azért nagyon különleges, mert nem csupán a sokak által jól ismert hálapénz-jelenséget mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan tud működni a hallgatás a kórház falain kívül is, hogyan tud egyetlen ember rettegésben tartani egy egész várost.

A futóversenyen kenyainak nézik, a munkaerőpiacon csak egy cigány - Talán még sosem volt annyira szerethető riportalanyom, mint Feri, aki nem csak nagyon jószándékú, de elképesztően szerény is, és a videó készítése közben egy percig sem éreztem úgy, hogy megjátszaná magát, miközben arról is mesélt nekünk, hogy hogyan nem kapott munkát a roma származása miatt. Feri szerethetőségét az is mutatja, hogy rengetegen keresték meg, hogy segíteni szeretnének neki, ezért ezt a videót én is újságírói sikerként éltem meg.

„Remélem, a gyerekem előbb hal meg, mint én” - A szívemhez nagyon közel álló téma a fogyatékossággal élő emberek, akiknek a magyar állam sokszor az élethez szükséges legalapvetőbb feltételeket sem biztosítja. Ebben a cikkben összehasonlítom a lengyel és a magyar ellátórendszert a lengyel abortusztörvény apropóján, amiből jól kirajzolódik, hogy a két ország mennyire magára hagyja ezeket a családokat.

HALÁSZ JÚLIA

Idén ugyanazzal foglalkoztam, mint minden évben, az egyre frusztrálóbb hétköznapokkal és azzal, hogyan lehet ezeket túlélni, feldolgozni, elbújni előlük. Tavasszal a rendőrség tétlenül végignézte, hogy több ezer fociultra skandált a cigánybűnözésről Budapest belvárosában, pedig a járvány miatt nem tarthattak volna tüntetést. Maradt viszont erőforrása a hatóságoknak rémhírterjesztésért előállítani olyanokat, akik a neten kormánykritikus kommenteket írtak.

A covid sosem látott kihívások elé állította azokat, akik korábban is egyik napról a másikra éltek. Tavasszal a Baranya megyei Ágon olyan alacsony jövedelmű családokkal forgattam, akikhez akkor a vírus nem jutott el, mégis veszélybe került a napi megélhetésük. Azóta a második hullámban már a legeldugottabb szegregátumokat is elérte a betegség, néhány hete Neuberger Eszterrel egy nagykállói romatelep lakóiról készítettünk videót. Ahogy az első hullám idején Ágon, most Nagykállón sem sok állami segítségre számíthatnak ezek az emberek, alapvető élelmiszerekhez és vitaminokhoz akkor jutnak, ha civilek, kisnyugdíjasok, nagycsaládosok párezer forintos adományokkal segítenek nekik.

A többszörös ráktúlélő Hans és felesége Mip azért költöztek Hollandiából egy Baranya megyei kis faluba, hogy békében tölthessék nyugdíjas éveiket. Ehelyett kénytelenek voltak évekig pereskedni, mire sikerült megértetniük a magyar hatóságokkal, hogy nem drogosok, csak orvosi felhasználású kendert szeretnének nevelni a kertjükben.

Nyáron az erdő közepén éjszakáztam állami gondozott fiatalokkal és a kéTTé alapítvány szakembereivel, akik vadon- és kalandterápiás foglalkozásokkal segítenek nekik a felnőtté válásban. És találkoztam olyan fiatalokkal, akik azért szerveznek saját maguknak felnőtt tábort, mert egy egészségesebb társadalomban szeretnének élni.

HASZÁN ZOLTÁN

A kifejezetten egészségügyi szempontokon túl számos érdekes részlete van az évünket eluraló járványnak. Ilyen az is, hogy a kormány tagjai és a hozzá közelállók mennyire tartják be a saját maguk által hozott szabályokat. Húsvétkor például az derült ki, hogy semennyire, Gulyás Gergely és a fideszes propagandagépezet fontos szereplői húsvét hétfőn a NER egyik kedvenc étteremben csörgették a villákat a tányérokon, amikor azt senki más nem tehette volna meg.

Nagyobb jelentőségű az, ha a járványra és emberéletekre hivatkozva irgalmatlan mennyiségű pénzt költ a kormány nagyon pazarlóan és utólag is alig átláthatóan, miközben mondjuk a nővéreknél nagyítóval vizsgálják, hogy hol fertőződhettek meg, mert az alapján kapnak 60 vagy 100 százalék táppénzt. A lélegeztetők ügye pontosan ilyen. Előbb csak elkezdtük összeszámolni Szijjártó lelkes beszámolóiból, hogy hány lélegeztetőgép érkezett már Kínából, aztán amikor kiderült, hogy sokkal, de sokkal több mint amennyire a legrosszabb forgatókönyvek alapján szükség lehet, akkor kikértük a szerződéseket. Ha nem is könnyen, a Külügyminisztérium átküldte azokat, és kiderült, hogy attól a maláj cégtől sikerült például 6000 darabot rendelni, ami a legmagasabb átlagárat kérte a gépekért. 94 milliárd forint értékű lélegeztetőgép egyébként októberig sem érkezett meg.

És voltak idők, amikor nem csak járvány szólt minden. Szeretem a focit, de a tehetséges, a magyar foci mocsarában 21 évesen mégis megrekedt Pintyi Roland története nem csak a szurkolók számára érdekes.

HERCZEG MÁRK

Az első hullám idején két videóval igyekeztem megnyugtatni az olvasókat: egy verssel és egy dallal. A második hullám elején pedig szerettem volna életeket menteni azzal, hogy minél több embert próbáltam lebeszélni egy filmről. Remélem, volt értelme bármelyiknek.

HORVÁTH BENCE

A semmittevés forradalma – Sokat foglalkozunk mi is azzal, hogy mennyire átalakítják a közösségi oldalak és az okostelefonok az életünket, de a sok panaszkodás közben kevesebb figyelem jut arra, hogy hogyan lehetne tompítani a negatív hatásokat. Jenny Odell híressé vált könyve pont erre adott egy személyes választ, ami nem is annyira kész megoldás, mint inkább egy csomó ötlet, amiken időnként érdemes elgondolkodnunk.

Semmit nem magyarázunk meg az ember által, hiszen az ember nem erő, hanem gyengeség a lét kellős közepén – Maurice Merleau-Ponty már az egyetemen is a kedvenc filozófusom volt, évek óta szerettem volna egyszer írni róla, végül a tavaszi karantén hozta el a lehetőséget. Ember és természet viszonya, a testünk szerepe a tudásban, és hogy hogyan kell megtanulni ismét rácsodálkozni a világra, ez mind benne van ebben a cikkben.

Ha beüt a válság, újra szükségünk lehet majd a pásztorok tudására – Idén az egyik kedvenc témám volt, hogy a klímaváltozás elleni harc során hogy fedezik fel világszerte újra a különféle hagyományos tudásokat. Itthon is zajlanak ilyen kutatások, például a pásztorkodás terén. Ebben az interjúban az MTA-s kutatócsoport vezetője, Molnár Zsolt beszélt nekünk erről.

KIRÁLY ANDRÁS

Trump megölette Irán kémfőnökét – Nekem így indult ez az év.

A járvány első hullámát megúsztuk, készülhetünk a másodikra – Mókás volt decemberben újraolvasnom ezt a májusi cikkemet.

Joe Biden végül nagyon sima győzelmet aratott – Napokig káprázott a szemünk csak azért, mert néhány államban a végére hagyták az elsöprő többséggel Joe Bidenre leadott levélszavazatok összeszámlálását.

KISS BENCE

Idén sajnos nem tudtunk annyi videón dolgozni, mint amennyin szerettünk volna. Szerencsére a kreatív energiáimat sikerült máshogy lekötni, és számomra egy eddig új, digitális illusztrációs technikával, iPad-en rajzolva kezdtem el címlapképeket készíteni a többiek cikkeihez. Tudom, hogy van még hova fejlődnöm ezzel, de ez a három kép különösen kedves volt számomra:

MAGYARI PÉTER

A legfontosabb cikk, amit idén írtam, 10 részből áll, több mint 80 oldal, és az előző parlamenti választás előtti ellenzéki titkos tárgyalásokról szól. Itt lehet megvenni, Makro 2 - Büszkeség és balítélet címmel adtuk ki.

A Mátrai Erőmű története akár egy hűtlen kezelésről szóló vádirat is lehetne. Így keresett rengeteg pénzt Mészáros az állam kárára a címe.

Trump: indulat a világ tetején című cikkemben megpróbáltam megmagyarázni, hogyan lehet valaki egyszerre sikeres és kártékony a világ legfontosabb állásában.

MÉSZÁROS JULI

Rögtön hátrányból indulok a novemberi kezdésemmel, de így is sikerült pár csodás, borzalmas vagy csodásan borzalmas dologról írni. Például Friderikusz Sándor új műsoráról, aminek első részével azt szerette volna elérni, ha te is sírnál a 90 éves Schobert Norbert láttán.

Hogy csodás vagy borzalmas, esetleg a kettő egyszerre volt a first ladységtől leköszönő Melania Trump, azt még mindig baromi nehéz eldönteni, de az elmúlt négy évét összefoglaló cikkben arra jutottam, hogy az utána maradt űrt csak egy újabb feliratos kabát tölthetné be.

És megemlékeztem az év egyik legfontosabb popkulturális történéséről is, miszerint a 2020-as év dalának választották azt a számot, amiben Cardi B és Megan Thee Stallion arról rappelnek, hogy picsáig nedvesek, azonban emiatt sok republikánusban, de még Snoop Doggban is eltört valami, vagyis nézőpont kérdése, hogy ez csodás vagy borzalmas volt.

MIKLÓSI GÁBOR

Nálam sincs nagy merítés, mert október végén érkeztem, és a munkám főleg szerkesztés, kevés idő jut alaposabb cikkek írására. Az azért jó volt, hogy belefért egy hosszabb anyag az USA politikai válságáról, a társadalom polarizálódásáról, és hogy az elnökválasztás csak a felszíne ezeknek a mélyebb, évtizedek óta zajló tektonikai mozgásoknak. Biden győzelme után még volt egy másik elemzés az amerikai közvéleménykutatók teljesítményéről. Ez utóbbinak azért is örültem, mert az első közös munkánk volt a választási szakértő Tóka Gáborral, akivel sorozatot tervezünk a 2022-es palamenti választás esélyeiről, a közvélemény alakulásáról.

December közepén fogadta el a parlament az Alaptörvény 9. és a 2013-as választási eljárásról szóló törvény nem is tudom hányadik módosítását, és ez utóbbi érdekes bepillantást engedett abba, hogy ha Orbán Viktor éppen máshova (a brüsszeli szabadságharcára) figyel, egy ennyire fontos kérdésben is atomjaira tud hullani a fideszes törvénygyár.

NEUBERGER ESZTER

A hirdetőtábláról tudták meg a Balaton-felvidéki tulajdonosok, hogy szemet vetettek a földjeikre – Miközben a NER-elit lassan szinte teljesen bekebelezi a Balaton-partot, a Balaton-felvidéken és a festői Káli-medencében azért kicsiben is történnek meredek dolgok, egy ilyen sztorit mesél el a cikk, amin idén a legjobban szerettem dolgozni. A monostorapáti melletti hegyen rengeteg az olyan kisebb földterület, aminek a tulajdonosa vagy nagyon idős, vagy elhunyt, és az örökösei sem foglalkoznak már a területtel. Ilyen földekre vadászik B. András, aki idén egész egyszerűen megpróbálta a tulajdonosaik tudta nélkül évtizedekre haszonbérletbe venni a nagyrészt parlagon heverő földeket, de a trükk szerencsére feltűnt valakinek.

„Ahelyett, hogy a szoptatással foglalkozott volna, a Facebook-ot nyomkodta” – 2017 márciusa óta követjük a 444-en a SOTE II. klinika volt szülész-nőgyógyász főorvosának ügyét, akit azért fogtak perbe, mert több nő is elmondta, hogy ügyeletes orvosként, állami kórházban, pénzt követelt tőlük a rajtuk elvégzett műtétekért. Egyedüli újságíróként követtem végig a tárgyalást, amin P. Kálmánt szembesítették az ellene bátran tanúskodó nőkkel, és amin két a SOTE-n dolgozó, tanúként meghallgatott orvos megvilágító erővel mutatta be, hogyan néz ki a klinikán olajozottan működő hálapénz-rendszer választott orvosokkal és a „tarifájukkal”, na és az úgynevezett „kiskasszával”. P. Kálmánt első fokon, nem jogerősen szeptemberben felfüggesztett börtönre ítélték, az egészségügyben pedig azóta bíztató folyamatok indultak el a rendszerbe kódolt korrupció kiiktatása felé. Meglátjuk, mennyire sikerül véghez vinni a terveket a szülészeti-nőgyógyászat területén, ahol a rossz rendszer a leginkább meggyökeresedett.

Koronát viselő vírusok és boldog otthonlét: gyerekrajzok a járványról – Idén januárban érkeztem a 444-hez, és az egyik pozitív dolog, amit rögtön megtapasztaltam, az az volt, mennyire élő kapcsolata van az újságnak a minket olvasó közönséggel. Rendszeresen érkeznek a szerkesztőséghez érdekes sztorikat elmesélő, vagy akár komolyabb nyomozásokhoz is muníciót adó olvasói levelek, és a legjobb, hogy amikor mi kérdezünk/kérünk valamit, akkor is óriási lelkesedéssel segítenek. Így készülhetett el ez a gigacuki (elnézést!) összeállítás is: a járványról, gyerekszemmel.

PLANKÓ GERGŐ

Az Index új vezetői kiálltak a szerkesztőség elé, de amit ott kaptak, arra nem voltak felkészülve - Napi eseményriport, a legegyszerűbb műfaj. De amit ott kaptunk, arra nem voltunk felkészülve.

Állig felfegyverkezve, teljes homályban: a magyar második hullám – Erről a témáról egyszer majd dokumentumfilmet kellene készíteni. Addig is megpróbáltuk elmesélni, amit lehetett.

RÉNYI PÁL DÁNIEL

Saját emberei ébresztették rá Orbánt, hogy a vírus itt van a nyakunkon – A magyarországi koronavírus-járvány első heteinek politikai krónikája.

Járványkormányzás: nem vírusra tesztelnek, hanem választópolgárokra – Orbán Viktor és kormány kezdettől fogva a járvány gazdasági következményeit igyekszik kivédeni, és minden intézkedésüket az állampolgárok elvárásaihoz igazítják.

Csendben fojtaná meg az Indexet a kormány, de a szerkesztőség nem hagyja magát – A koronavírus-járvány közepén a hatalom rászánta magát az Index bedarálására.

SARKADI ZSOLT

A lenyúlt nyugdíjvagyont is megmozgatták Orbánék, hogy kisegítsék a kedvenc bankjukat – Örülök, hogy végre meg tudtam írni ezt a cikket, több mint 3 éve foglalkoztatott, hogy juthatott az FHB-hez az állami segítség 2012-ben.

Nem te döntöd el, hogy rákattintasz-e erre a cikkre – Ebben az elbaszott évben 2 dolog érdekelt úgy igazán, ez az egyik.

Attól nem kell félni, hogy ebből a magyar emberek kimaradnak – Ez meg a másik.

SZUROVECZ ILLÉS

„Reggel hallottuk, hogy a Lacika. El se hittük” – Bogdán László, Cserdi híres polgármestere legalább annyira ellentmondásos figura volt, amennyire nagy hatású és karizmatikus. Öngyilkosságának napján szinte bezárkózott a falu, láttuk, ahogy hívei némaságot fogadtak, rá emlékezve.

Megroppanthatja-e a válság az Orbán-rendszert? – Ma is érdekes kérdés, különösen, hogy azóta megtapasztaltuk, milyen, amikor igazán tombol a járvány. A cikkben bemutatott elméleti keret jó alapot ad annak megértéséhez, milyen társadalmi mechanizmusok tartják életben a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Kimagasló a magyar halálozás, Gulyás szerint ez szemezgetés a statisztikából – Ez volt az egyik utolsó alkalom, amikor élesben lehetett szembesíteni a kormányt a járványkezelés hiányosságaival. Nem lenne ilyen emlékezetes, ha válaszolnának a kérdéseinkre, és nem őriznék hétpecsétes titokként a részletes járványadatokat.

URFI PÉTER

Az ügynök, aki halála után jött ki a fényre – A tavaszi karantén közepén kezdtem el olvasni Molnár Gál Péter könyvét, aztán a jelentéseit, a kritikáit, az ügynökökről szóló szak- és szépirodalmat és így tovább. A tervezett gyors kritika helyett másfél hónapon át bővítgetett TLDR lett belőle, amiből remélhetőleg kiderül, miért nem tudtam szabadulni a sztoritól.

Ha a „pedofilok nyilvántartása” a csodafegyver, akkor miért nem vetették be eddig? – A július abszolút slágertémája volt a Kaleta-ügy, amelyet a kormány - az ellenzék támogatásával - azzal zárt le végül, hogy megígérte: átír egy sor törvényt, és nyilvános listát készít a pedofilokról. Ez a cikk majdnem egyedül kockáztatta meg a kérdést: oké, és mi történne, ha a kormány állná a szavát?

Jött a hatalom sértett embere, és elfoglalt egy egész egyetemet – Aki augusztus elején olvasta ezt a cikket, talán jobban értette, miről szólnak a következő hetek hírei. Ma már azért érdemes el- vagy újraolvasni, mert részletesen leírja, hogyan tud elfoglalni egy egész ágazatot egyetlen becsvágyó ember - és hogy mit lehet ez ellen tenni.