Az elmúlt két hónapban annyi minden történt a magyar közéletben, amennyi máskor évek alatt sem, és mindezt a hosszú ideje tartó Fidesz-korszakban megszokottakkal szemben nem Orbán Viktor miniszterelnök és nem is Rogán Antal propagandaminiszter menedzselte:

• kirobbant a kegyelmi botrány;
• lemondott Novák Katalin köztársasági elnök;
• megszűnt Varga Judit volt igazságügy-miniszter politikai pályafutása;
• Balog Zoltán exminiszter politikai súlya lenullázódott, egyházi pozíciói megrendültek;
• megjelent a színen Magyar Péter;
• Rogán Antalról elismerte az ügyészség, hogy tényleg ő a Völner–Schadl-iratokban szereplő Tóni.

Rengeteg szálon, rengeteg szereplővel futnak ezek a történetek, amelyeket egyetlen esemény indított el: az, hogy kereken két hónappal ezelőtt a 444 megírta, Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil vezetőjét fedező igazgatóhelyettesnek.

Ebben az írásban összefoglaljuk a turbulens időszak legfontosabb eseményeit, és bemutatjuk annak legfontosabb szereplőit.

Február 2-án jelent meg a 444-en Kaufmann Balázs cikke arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023. április 27-én kegyelemben részesítette K. Endrét. A bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét azért ítélték 3 év 4 hónap börtönre, mert terhelő vallomásának visszavonására próbálta kényszeríteni a gyermekotthonban élő egyik gyereket, akit az intézmény igazgatója, V. János molesztált.

Az ezt követő napokban kiderült, hogy K. Endre otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban, és hogy az akkor még az igazságügyi miniszteri székben ülő Varga Judit ellenjegyzésére is szükség volt, hogy a férfi megkaphassa a kegyelmet. Magát K. Endrét is sikerült megszólaltatnunk a botrány kirobbanása utáni napokban: bár szűkszavúan válaszolt, elmondta, hogy nem ő írta a kegyelmi kérvényt, azt pedig, hogy mikor szólal meg az ügyben, „az idő és a jóisten” dönti el.

Megírtuk azt is, hogy Vásárhelyi Jánost az Orbán család céges ügyvédje, Szmulai István védte a pedofília miatt indított perben, K. Endrét pedig Etyek jelenlegi fideszes alpolgármestere, egy állami cég igazgatója védte az elsőfokú tárgyaláson.

Orbán Viktor hat nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után rövid videóban jelentette be, hogy miután „kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről”, a kormány nevében benyújtott egy alkotmánymódosítást, amely „lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése esetén kegyelmet kaphasson” az elkövető. Novák Katalin aznap még azt mondta, jó szívvel írja alá a jogkörét csorbító módosítást, két nappal később viszont lemondott posztjáról. Vele egy időben Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől.

A lemondás másnapján a történet két újabb szála indult el: az egyik Magyar Péteré, aki bement a Partizánba interjút adni, miután tónizós-ádámozós Facebook-posztban jelentette be, hogy lemond állami céges pozícióiról. A másik Balog Zoltáné, akiről kiderült, hogy az ő közbenjárása miatt kaphatta meg a kegyelmet K. Endre a köztársasági elnöktől.

Tekintsük át, hogy mi történt a kegyelmi ügyhöz köthető szereplőkkel az elmúlt két hónapban.

„Vidéki Prókátor”

Nevezzük így az ügyvédet, aki a bírósági közlönyben kiszúrta, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a pedofil segítőjének, hisz ő maga hozott létre egy oldalt Vidéki Prókátor aliasszal, ahol azóta is meg-megszólal néhány ügyben. Az ő szerepét néhányan kétségbe vonták a nyilvánosságban és összeesküvést orrontottak. Kaufmann Balázs kollégánk találkozott vele személyesen is, azt mondja, biztos csak a halál, de nem keltett benne kétségeket az ügyvéd annak kapcsán, hogy valóban a civil kurázsi vezérelte. Mindenesetre tevékenysége kapcsán a Kúrián is lezajlott egy vizsgálat azzal a folyóirattal szemben, amelynek köszönhetően a Vidéki Prókátor és mi is értesülhettünk a kegyelmi döntésről.

K. Endre

Még Novák Katalin lemondása előtt terjedni kezdett egy levél, amelyben K. Endre saját magyarázattal állt elő a kegyelmi ügyről és a gyermekotthonban történtekről. Február 15-én, a lemondások utáni héten nyilvános Facebook-poszttal jelentkezett be, melyben megköszönte a támogatóinak, hogy „nem dőlnek be a (...) bosszúszomjas, istentelen gyűlölködőknek”, akik „ócska, álságos lejárató propagandával most már mindenkit besároznának, aki nem az ő szekerüket tolja”. A Facebook-oldalt másnap eltüntették. Februárban kiderült, hogy az elsőfokú tárgyalásán Etyek jelenlegi fideszes alpolgármestere volt K. Endre védőügyvédje, és az is, hogy szabadulása után, a tavalyi év végén a bicskei református gyülekezet presbiterévé választhatták.

Március 10-én az RTL Házon Kívül stábjának köszönhetően arra is fény derült, hogy K. Endre az előtte levő két hétben kétszer is találkozott az egyik bicskei áldozattal, és megpróbálta rávenni, hogy módosítsa a nyolc évvel ezelőtt történtekről a bíróságon elmondott beszámolóját, és mondja azt, hogy a férfi nem kényszerítette őt. A BRFK eljárást indított az ügyben.

V. János

A bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt egykori igazgatójáról is sok minden kiderült az elmúlt két hónapban. Például az, hogy az Orbán család céges ügyvédje, Szmulai István volt a védője az eljárásban. Az is, hogy a férfi korábban igen aktív szereplő volt a helyi politikában, a 2002-es önkormányzati választáson maga Orbán Viktor kampányolt annak a civil egyesületnek, amelynek a listáján indult. Sikerrel: V. János 2002 és 2010 között a bicskei önkormányzati képviselő-testület tagja volt.

Politikai botrány lett abból is, hogy V. 2015-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején kitüntetést kapott a fővárostól, 2016. augusztus 20-án pedig állami kitüntetést vehetett át Orbán Viktor előterjesztésére, Áder János jóváhagyásával. Mindezt úgy, hogy 2011-ben már zajlott egy nyomozás ellene, miután a gyermekotthon két munkatársa bejelentést tett a fenntartónál, amely akkor még a Fővárosi Önkormányzat volt. Ezt a nyomozást a rendőrség 2012-ben megszüntette, mert az igazgató ellen valló áldozatok visszavonták vallomásaikat.

A fővárosi kitüntetés miatt Tarlós István akkori főpolgármester és Szentkirályi Alexandra akkori főpolgármester-helyettes is magyarázkodni kényszerült. Tarlós azt mondta, nem olvasta el az előterjesztést, mikor kitüntette V.-t, Szentkirályi még kormányszóvivőként (azóta már a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje) azzal érvelt, hogy ő csak technikai díjátadó volt.

Február végén a V.-ről tett kijelentéseibe belebukott Csókay László, aki a Tarlós-korszakban a fenntartó fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi osztályának vezetője volt. Azt nyilatkozta a Népszavának a pedofil igazgatóról, hogy „szakmailag értett a gyermekvédelemhez, (...) jól tudott bánni a gyerekekkel”. Csókay négy gyermekvédelemmel kapcsolatos kurzust is tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, pozíciójából a nyilatkozat megjelenésének napján eltávolították.

V. János feltételes szabadlábra helyezéséről február végén döntött a Fővárosi Törvényszék, a verdikt értelmében börtönben kell maradnia a pedofil igazgatónak.

Novák Katalin

Lemondása óta egyszer sem adott nyilvános magyarázatot a kegyelmi döntésre. Február 26-án kiadott egy búcsúvideót, amiben Ferenc pápától Elon Muskig szerepel egy csomó fontos közéleti és politikai személyiség, de Orbán Viktort kihagyták a válogatásból.

Utódja, Sulyok Tamás beiktatási fogadására a miniszterelnök meghívta Novákot, az ünnepélyes nyilvános beiktatáson viszont nem jelent meg.

Varga Judit először

Ami a kegyelmi ügyet illeti, Varga – Novákhoz hasonlóan – egyszer sem válaszolt az eljárással kapcsolatos kérdésekre. Ma sem tudunk többet annál, hogy az ő ellenjegyzésére is szükség volt, hogy K. kegyelmet kapjon, de hogy egészen pontosan mi történt a minisztériumban, rejtély. Felfigyelt már a kérvény érkezésekor K. Endrére? Valóban nem ajánlotta a kegyelem megadását a köztársasági elnöknek? És miért írta alá mégis, amikor a Sándor-palotából pozitív elbírálással érkezett vissza a dokumentum? További érdekesség, hogy Vargát lemondása után az Európai Ügyek bizottsági elnöki posztján éppen a bicskei országgyűlési képviselő, Tessely Zoltán váltotta. De Varga Judit másfél hónapos hallgatás után újra berobbant a közéletbe. Erre még visszatérünk.

Balog Zoltán

Már Novák Katalin lemondásának másnapján kiderült, hogy az egykori emberminiszter és református püspök-lelkipásztor lobbizása kellett ahhoz, hogy az elnök kegyelmet adjon K. Endrének. Azt is mi írtuk meg, hogy Balog miniszerként már 2012-ben kapott jelzést az ombudsmantól a bicskei gyermekotthonban történtekkel kapcsolatban – ahogy a legfőbb ügyész, Polt Péter is. Az állam 2013-ban át is vett (ettől függetlenül) minden gyermekotthont, de még ezután is évek teltek el hasonló körülmények között, Balog felügyelete alatt.

Balog Novák és Varga kapitulálása idején nem is volt az országban, a botrány közepén vonult vissza egy osztrák monostorba, „imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében”. A látogatás rövidre sikerült, mert a püspöknek másnap találkozója volt egyházának tisztségviselőivel, hogy magyarázatot adjon a kegyelmi botrányban játszott szerepéről.

Február 13-án videóüzenetben jelentette be, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, de nem mond le, marad a református zsinat lelkészi elnöke, egyházának vezetője. Végül három nappal később, a református egyház tagjainak hangos tiltakozása után közölte, hogy mégiscsak megy.

Püspöki pozícióját viszont megtartotta, sőt: márciusban turnéra indult, hogy megpróbálja javítani pozícióit a lelkészek előtt, sokan nem örültek ugyanis, hogy „soha nem látott hitelességi válságot” okozott a reformátusoknak azzal, hogy az egyházát is belerángatta a saját politikai vesszőfutásába. Úgy tűnik, a roadshow jól sikerült, hiába próbálják hívek és református értelmiségiek azóta is lemondásra bírni Balogot, a helyzete stabil.

Ha a püspökséget nem is engedte el, volt néhány pozíciója, amelynek kénytelen volt búcsút inteni: márciusban lemondott a Kis Virtuózok Alapítvány tiszteletbeli elnöki posztjáról, és távozott a Terror Háza alapítványának kuratóriumából is. A diplomata-útlevelét megtartotta.

Balog Zoltánt két alkalommal, ausztriai elvonulása alatt és az egyik lelkészi találkozója előtt is szerettük volna kérdezni a kegyelmi botrányban betöltött szerepéről, de konkrét válaszokra nem volt hajlandó.

Sulyok Tamás

Az Alkotmánybíróság elnöke lett Novák Katalin utódja, első elnöki szignóját a svéd NATO-csatlakozásról szóló parlamenti döntésre adta. Bár úgy tűnt, Sulyok visszafogott, „unalmas” köztársasági elnök lesz, még hivatalba sem lépett, máris ellentmondásba került az apja múltjáról tett kijelentései miatt. Még az Alkotmánybíróság elnökeként mondta azt a kolozsvári Krónikának, hogy az apját, Sulyok Lászlót 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és tíz évig bujkált, hogy elkerülje a kivégzést. Karsai László történész viszont a HVG-n megírta, hogy „az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata”.

Sulyok első elnöki interjújában reagált, nemtelen támadásnak nevezte a vádakat, apjáról azt mondta, „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”. Másfél hétre rá a Hócipő cikkéből kiderült, hogy Sulyok László pártirodát és „zsidóbútorokat” is igényelt az elhurcoltak vagyonából.

A bicskei gyermekotthon és a gyermekvédelmi ellátórendszer

A kegyelmi ügy hatására felélénkült a gyermekvédelemmel kapcsolatos társadalmi diskurzus. Február 16-án influenszerek és youtuberek kezdeményezésére több tízezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy kiálljanak „az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért”.

Hat, kiskorúként szexuális abúzust túlélő ember saját kezdeményezést indított, hogy szakmabeliek segítségével párbeszédet folytassanak a gyermekvédelmi rendszer problémáiról.

A kormány is akcióba lépett: Orbán Viktor február végén bejelentette, hogy teljes átvilágítást rendelt el a gyermekotthonokban, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pár napra rá közölte, hogy kb. húsz törvény módosítására tesznek javaslatot a gyermekvédelmi törvénycsomagban. Többek közt azt akarják, hogy gyerekek elleni szexuális bűncselekmények soha ne évüljenek el.

Március végén Rétvári Bence államtitkár elmondta, 530 állami, egyházi és civil intézményben indult soron kívüli vizsgálat, amely során az intézmények vezetőit ellenőrzik, hogy ha volt korábban ki nem derült gyermekbántalmazás vagy szexuális visszaélés, az „most bukjon ki”.

Magyar Péter

Az elmúlt hetek váratlanul feltűnt új politikai sztárja Magyar Péter, Varga Judit exférje volt, aki pillanatok alatt hatalmas rajongótábort és médiafigyelmet generált magának, akkorát, hogy sokszor egy-egy Facebook kommentje is hírértékűnek minősül.

Első megszólalása a kegyelmi ügyben is egy komment volt: még Novák és Varga lemondása előtt, a botrány első hetében szólt hozzá Skrabski Fruzsinának, a köztársasági elnök 16 tagú tanácsadó testülete tagjának Facebook-posztjához. „A mostani eset végtelenül egyszerű, született egy rossz döntés, valószínűleg többen is hibáztak” – írta. A lemondások napján aztán önálló, nyilvános posztban szállt bele a hatalomba, és bejelentette, lemond állami társaságokban betöltött pozícióiról. Másnap este hosszú interjút adott a Partizánnak, ahol tett egy sor erős állítást, például arról, hogy Rogán Antal a kormány Richelieu-je, és hogy amikor először költöztek szét Varga Judittal, behívták a Karmelita kolostorba, és megfenyegették.

Az ezt követő hetekben Magyar interjúkban és nagy mondásokkal teli Facebook-posztokban szállította a témát és reménységet a kiábrándult választópolgároknak: sztorizott Orbán 500 eurós bankóiról, a Fidesz belső működéséről, és arról, mikor szóltak Vargának arról, hogy le kell mondania a kegyelmi ügy miatt. Március 15-ére zászlóbontó gyűlést hirdetett, két nappal előtte a 444-nek lényegében elismerte, hogy pártalapítást tervez. A nemzeti ünnepen meglepően nagy tömeget sikerült utcára vinnie, beszédében kijelentette, középen álló politikai erőt hoz létre.

Aztán jött a nyilvános üzengetésbe fajult magánéleti konfliktus. Március közepén előkerült egy rendőri jelentés, amely egy Magyar és Varga Judit közti, 2020-as házastársi veszekedésről szólt. A dokumentumot a HVG szerezte meg, de Magyar megelőzte a lapot, először az ő olvasatán keresztül értesülhetett róla a nyilvánosság. Magyar hamisnak nevezte a jelentést, míg Varga Judit a volt férje posztjára reagálva egy párkapcsolati erőszakról szóló videót posztolt. A HVG másnap publikálta a cikket, Magyar válaszul lepropagandistázta annak szerzőjét, és előállt a saját verziójával.

Ezzel párhuzamosan Magyar Pétert beidézték a Központi Nyomozó Ügyészségre, hogy a Völner–Schadl-ügyben tett korábbi kijelentéseiről kérdezzék. Meghallgatása után arról beszélt, hogy „Schadl György Rogán Antal propagandaminiszter embere volt”, és hogy Rogánék meghamisították az ügy nyomozati iratait.

Egy héttel később nyilvánosságra hozta a felvételt, amellyel utóbbi állítását kívánta igazolni, a beszélgetést, melyet Varga Judittal folytattak, titokban rögzítette. A hanganyag 2023 januárjában készült, Varga akkor még igazságügyi miniszter volt. A felvételen arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a korrupciós ügy nyomozati irataiból, és elmondja azt is, hogy jóval azelőtt figyelmeztették Völner Pál államtitkárt, hogy 2021 decemberében őt is meggyanúsították volna az ügyben. Miután volt férje publikálta a hanganyagot, Varga Judit hosszú Facebook-poszttal jelentkezett, amelyben azt írta, Magyar több mint egy éve zsarolta ezzel a felvétellel, és azt is állította, hogy a férfi házasságuk alatt bántalmazta őt. Varga azt állította, kényszer hatására mondta, amit a felvételen mondott. Magyar válaszul tagadta a bántalmazást, és rágalmazással vádolta volt feleségét.

Magyar a felvétel közzététele után tüntetést szervezett az ügyészség elé, Polt Péter lemondását követelték. Itt következő demonstrációját is bejelentette április 6-ára.

Gulyás Gergely

Magyar Péter Partizán-interjújában többször is felmerült a kancelláriaminiszter neve: Magyar mesélt a barátságuk kezdetéről, és arról, hogy Vargából úgy lett kormánytag, hogy Gulyás Magyart hívta el 2018 áprilisában egy balatonfüredi presszóba, ahol megkérdezte, elég erősnek érzi-e a házasságát ahhoz, hogy a feleségéből államtitkár legyen.

Február 16-án Gulyás egy izzasztó kormányinfón próbálta megválaszolni a kegyelmi botránnyal kapcsolatos újságírói kérdéseket, majd eltűnt a nyilvánosság elől, mint utóbb kiderült, azért, mert gerincműtéten esett át.

Magyar időközben többször emlegette őt nyilvános Facebook-posztjaiban és nyilatkozataiban. Március 18-án a kérdésünkre, hogy miért nem nevezi meg a nyilvánosságban a minisztereket, akik tudhattak „Tóni”, „Barbara” és „Ádám” kilétéről, Magyar Péter azt válaszolta: Varga Judit és Gulyás Gergely. A gyógyulófélben lévő Gulyás nem reagált ezekre a nyilatkozatokra, azóta egy alkalommal szólalt meg, amikor március 26-án a kormány Facebook-oldalán egy rövid videóban mondta fel a kormányzati direktívát a Magyar által közzétett hangfelvételről: kipukkadt a lufi!

Varga Judit másodszor

Úgy tűnt, a kegyelmi ügyet – csakúgy, mint kis híján az egész pályafutását – megússza az egykori igazságügyi miniszter anélkül, hogy a független sajtó érdemi kérdéseire kelljen reagálnia. Ha Novákkal közös lemondásuk váratlanul érte a közéletet, ami ezután következett, még inkább meglepett mindenkit. Varga ex-férjének, Magyar Péternek a feltűnése egyre inkább Vargára is terelte a közéleti figyelmet. Elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb megszólaljon. Erre végül nagyon taktikusan került sor.

Először akkor posztolt, amikor Magyar gyakorlatilag magára robbantotta a családi vitájukról szóló rendőri jelentés tényét. Varga ekkor egy kapcsolati erőszakról szóló kisfilmet osztott meg hivatalos Facebook-oldalán jelezve, hogy megerősíti: Magyar erőszakos volt vele. Öt nappal később pedig válaszolt kollégánk egy korábbi üzenetére. Tehát nem valamelyik kormánylapnak, hanem a 444-nek írt arról, hogy reméli, volt férje „meggondolatlan és manipulatív nyilatkozatai” később sem kényszerítik arra, hogy „a sebek feltépésével a nyilvánosság elé” kelljen állnia. Hamar kiderült, hogy mi lett ezzel a reménnyel.

Azután, hogy Magyar Péter közzétette azt a titokban készített hangfelvételt, amelyen az exminiszter – még miniszterként – arról beszél, hogy Rogánék belenyúltak a Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiba, Varga egy második, hosszú posztot is közzétett. Ebben a korábbinál nagyobb terjedelemben még súlyosabb állításokat fogalmazott meg Magyar Péterről. Részletesen írt arról, ahogy állítása szerint Magyar zsarolta és fenyegette, amikor úgy döntött, hogy elválik tőle, és amikor állami állásai elvesztését akarta megakadályozni. „Ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól” – írta a volt igazságügyi miniszter.

Másnap bement Hajdú Péter Frizbi című bulvárműsorába, ahol hosszan beszélt a házasságuk részleteiről. A riporter a Völner–Schadl-üggyel kapcsolatban egyetlen kérdést sem tett fel neki. Március 28-án az ügyészség sajtótájékoztatóján viszont kiderült, hogy Vargát is kihallgatták tanúként az ügyben.

Magyar Péter másfél nappal később reagált a Frizbi-interjúra, azt mondta, sosem ütötte meg volt feleségét, Varga viszont állítása szerint sokszor megütötte őt, „hol ököllel, hol lábbal”.

Völner Pál

A Telex még Magyar hangfelvételének a publikálása előtt megírta, hogy információi szerint 2021. november 3-án Rogán Antal berendelte Völner Pált a Karmelitába, és az államtitkár ezek után megpróbálta megszakítani a kapcsolatát Schadl Györggyel. A lap szerint ennek az lehetett az oka, hogy arra figyelmeztették Völnert, hogy tartson távolságot Schadltól, mert lehallgatják és megfigyelik. Völner ügyvédje a 24.hu kérdésére közölte, senki sem értesítette az államtitkárt a megfigyelésről.

Rogán Antal

Még a Magyar-féle hangfelvétel közzététele előtt botlottunk bele a miniszterelnökbe és a propagandaminiszterbe, utóbbi ekkor azt mondta, nem tud róla, hogy ő lenne a Völner–Schadl-ügy vádiratában szereplő Tóni. Március 28-án viszont Fürcht Pál főügyész sajtótájékoztatót hirdetett Magyar Péter és Varga Judit kihallgatása után, és itt azt mondta, hogy Tóni, Barbara és Ádám „azok, akikről önök is tudnak”.

A három név a szerteágazó Völner–Schadl-ügynek abban a részletében kerül elő, amiről a 444-en számoltunk be: Schadl 2021. június 15-én azzal az orvos ismerősével beszélgetett, aki egy magán-mentőszolgálat ügyvezetőjeként kék villogót intézett neki. A lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül Tóni, Barbara és Ádám, valamint egy 35, de legalább 10-20 évről szóló nagy üzlet.

Bár Rogán minisztériuma alá tartozik a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely 2022-ben épp több 35 éves koncessziót készített elő, a sajtótájékoztatón azt mondták, az ügyészség a vizsgálat során „semmilyen 25-10-20-30 éves üzletről nem talált nyomot”.

Amit még mindig nem tudunk

A legfontosabb kérdésekre a mai napig nem kaptunk választ a kegyelmi ügy kapcsán. Valójában még az ügy legevidensebben felmerülő kérdésére sem:

Miért kapott kegyelmet K. Endre?De számos más kérdés is megválaszolatlan.

• Miért vette védelmébe Balog Zoltán K. Endrét?
• Hogy zajlott a kegyelmi döntés lefolyása egészen pontosan a Sándor-palotában?
• Hogy zajlott a folyamat az Igazságügyi Minisztériumban?
• Novák és Varga saját döntése volt a lemondás?
• Valóban véletlen, hogy az Orbán család ügyvédje védte V. Jánost?
• Az is szerencsétlen véletlen, hogy egy fideszes alpolgármester, egy fontos minisztériumi háttérember védte K. Endrét?
• Sulyok Tamás tényleg nem tudott apja „zsidóbútor” igényléséről, vagy hazudott?
• Miért hozott létre egy „Ne Féljetek!” nevű Facebook-oldalt Magyar Péter egy nappal azelőtt, hogy a szerkesztőségünk megkapta a kegyelmi döntésről beszámoló olvasói levelet?
• Valóban egyedül szervezte meg Magyar Péter a legnagyobb március 15-i tömegrendezvényt Budapesten?
• Miért nem válaszol Varga Judit arra, hogy pontosan mit tud arról, mit húztak ki az ügyészségen Rogán Antalék a Völner-Schadl-ügy irataiból?
• Apropó: mit húztak ki az ügyészségen Rogán Antalék a Völner-Schadl-ügy irataiból?
• És még egy fontos kérdés: egészen pontosan milyen okok vezettek oda, hogy a legutóbbi választáson rekorderedménnyel győztes Fidesz kormányzása legnagyobb válságába keveredett alig két hónap leforgása alatt?

(Címlap- és borítókép: Kiss Bence/444.hu)