2023-ban számos ügy volt, amikor politikusok és más közszereplők nem érezték úgy, hogy felelősséget kell vállalniuk a tetteikért. És volt néhány olyan eset, amikor mégis önként távoztak. Vagy nem.
Ha valaki megállapodást köt egy szökésben lévő, szexuális zaklatás miatt is körözött, önjelölt indiai guru fiktív országának (a nem létező Kailasai Egyesült Államok) képviselőivel, akkor talán joggal vetődik fel, hogy nem alkalmas a posztjára. Ez történt a paraguayi Arnaldo Chamorróval, aki utólag bevallotta, fogalma sincs, hol van a Kailasai Egyesült Államok. A kormánytisztviselő védelmében érdemes megjegyezni, hogy a nem létező ország önjelölt képviselőinek az év elején sikerült részt venniük az ENSZ egyik genfi bizottsági ülésén is, ahol megállapodásokat írtak alá az Egyesült Államok és Kanada megjelent képviselőivel.
Vidnyászky Attila utólag azt mondta, annyira fontos eleme a Nemzeti Színháznak, hogy nem is tudna távozni, és szerinte senkit sem terhel egyszemélyi felelősség az intézményben bekövetkezett, súlyos sérüléseket okozó balesetért, őt magát sem.
Egészen meglepő, de csak idén áprilisban mondott le a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöksége. A kar elnöke több mint egy évig a korrupcióval vádolt, előzetesben ülő Schadl György volt.Rajta kívül távozott Lukács Tamás alelnök, Kovássy Szabolcs elnökségi titkár, valamint Jeney Orsolya és Papp Gábor elnökségi tagok is.
Ha már Schadl–Völner-ügy: a saját minisztériumában dúló korrupcióért felelősséget nem vállaló Varga Judit júniusban váratlanul bejelentette, hogy „az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni”, ő ugyanis a továbbiakban az EP-választási kampányban vállalna „aktív szerepet”. A hírek szerint ő lesz a Fidesz EP-listájának a vezetője, bár ez fél évvel később sem hivatalos még.
(Érdekes adat: az előző EP-választáson az akkori igazságügyi miniszter, Trócsányi László volt a Fidesz listavezetője, de simán tudta párhuzamosan vinni a két feladatot.)
Varga Judit szinte kerek négy évet húzott le az Orbán-kormány minisztereként, ezalatt történt egy kis Pegasus, egy kis Schadl, egy kis CSOK-támogatásból felhúzott balatoni nyaraló, és szerencsére előfordult hegedülés is. Varga Judit távozása után nem maradt nő a kormányban.
(Érdekes adat 2.: Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője is azzal indokolta a távozását az öttusaszövetség éléről, hogy a szervezet vezetése egész embert kíván, de ő az európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányra akar koncentrálni, és egyetemi oktatói feladatait is szeretné ellátni.)
Januárban jelentette be Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök, hogy kiszáll a politikából. 2017-ben, 37 évesen ő lett a világ legfiatalabb női kormányfője. Egy évvel később pedig a második női vezető, aki hivatali ideje alatt gyereket szült. Búcsúbeszédében könnyes szemmel azt mondta, „remélem, hogy valami egészen mást mutattam meg. Lehetsz szorongó, érzékeny, kedves, és olyan, aki nem titkolja az érzelmeit. Lehetsz anya vagy sem, lehetsz volt mormon vagy sem. Stréber, sírós, ölelgetős, ez mind lehetsz. És nemcsak itt lehetsz, de vezető is lehetsz, pont, mint én.”
Kormányfői munkájának eredményét mutatja, hogy a távozása után megalakult új kabinetben a miniszterek férfi-nő aránya 50-50 százalék lett. „Ez azt jelenti, hogy pontosabban reprezentáljuk a lakosságot (...) szerintem ez egy elérni való mérföldkő, nagyon üdvözlendő dolog” – közölte az új miniszterelnök, Chris Hipkins. A parlamenti képviselők arányában már korábban elérték a nemek paritását ebben a ciklusban.
Nem politikusok, de a politikusok által teremtett helyzet miatt távoztak sokan a magyar közoktatásból. Nem lehet pontosan tudni, hány tanár hagyta ott az oktatást az egyre inkább ellehetetlenülő helyzet és a státusztörvény bevezetése miatt. Hivatalosan is ezer fölött van a számuk. Eközben mintegy 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája.
Nem indult álomszerűen a holland kormányalakítás, miután a legtöbb mandátumot nyert Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders által a koalíciós tárgyalások felügyeletére kinevezett Gom van Strien szenátor a sajtóban megjelent csalási ügyek miatt lemondott, mielőtt hozzáláthatott volna a kormánytöbbséghez szükséges megállapodások összekovácsolásához.
Az áprilisi finnországi választásokon második lett a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Finnek párt. A győztes konzervatív Nemzeti Koalíciós Párttal összefogó Finnek kormányzati munkája nem kezdődött simán, alig 10 nap után lemondott az általuk delegált Vilhelm Junnil gazdasági miniszter. A finn közszolgálati televízió még a választási kampány idején rögzített egy rendezvényt, amelyen Junnila gratulált pártja egy másik tagjának képviselőjelölti sorszámához, a 88-hoz. „Először is gratulálok ehhez a kiváló jelölti sorszámhoz. Tudom, hogy ez egy nyerő szám. Nyilvánvalóan ez a 88-as szám arra a két H betűre utal, amelyről nem mondunk többet” – mondta Junnila, bár a közönségben mindenki tudta, hogy a két H betű a Heil Hitler köszöntésre utal.
Hanem azért, mert a balatonföldvári Gróf Széchenyi Imre Általános Iskolában a diákoknak tartott pályaorientációs napon az egyik vadász apuka nemcsak a puskáját, hanem valamilyen különös oknál fogva az ahhoz tartozó töltényeket is bevitte az iskolába. A fegyver a gyerekekhez került, egyikük megtöltötte, majd elsütötte. A lövedék az ablakon keresztül kirepült a tanteremből, de szerencsére sem kint, sem bent nem sérült meg senki.
Júniusban beadta a felmondását Tóth László, a Péterfy Utcai Kórház főigazgatója. Rövid ideig tartott a megbízatása, március elején váltotta a kórház élén a nyugdíjba vonuló korábbi vezetőt, Sásdi Antalt. Tóth addig a Belügyminisztérium helyettes államtitkára volt, és a beszámolók szerint hamar sikerült magára haragítania az orvosokat, amikor márciusban egy értekezleten úgy fogalmazott, „az orvosok fehérgalléros bűnözők”, és később sem vált harmonikussá a viszony.
A Gödöt irányító, a Samsung-gyár ügyében nagyot csatázó Balogh Csabáról van szó, akivel szembefordult a helyi ellenzék egy része, a polgármester szerint összejátszva a NER-rel. (Ahogy Czinkóczi Sándor kollégám írta, Balogh másfél évvel korábban került kisebbségbe a képviselő-testületben, miután az LMP-s Fülöp Zoltán alpolgármester és a DK-s Lőrincz László alpolgármester egy másik DK-s és egy jobbikos képviselővel együtt kiugrottak az összefogásból, majd bazmegelésig menő vitákban a Fidesszel együtt nyirbálták meg a momentumos polgármester jogköreit.) A Balogh lemondása miatt kiírt időközi választáson a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán kapott többséget. A fideszes vezetés utólag kifizeti az ellenzéki összefogást szétrobbantó ex-DK-s alpolgármestert Gödön.
A spanyol női fociválogatott legnagyobb sikerét keserítette meg Luis Rubiales, a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke, aki a győztes döntő után szájon csókolta a csapat játékosát, Jenni Hermosót. A szövetséget korrupt módszerekkel irányító Rubiales igyekezett jelentékteleníteni az esetet, de a kéretlen csók miatt mindenki a távozását követelte. Hosszú hetek után végül mégis lemondott, ami a spanyol nők nagy győzelmét jelentette. Októberben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség eltiltotta három évre.
Nagy reményekkel, egyhangúlag választották meg januárban a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökének Kurtucz Csaba korábbi hatszoros szupernehézsúlyú bajnokot. Nem tartott sokáig a munkája, októberben le is mondott. Kurtucz azt mondta, a szövetségben tapasztalt visszaélések miatt a hatóságokhoz fordult. Csakhogy ellene is ügyészségi vizsgálatot kért a szövetség szintén lemondott elnöksége. Állításuk szerint Kurtucz 10 elnökségi ülés rendezési költségeit számolta el, miközben csak 5 ilyen ülés volt, volt, emellett több közlekedési szabálysértés miatt kirótt büntetést is a szövetség kasszájából fizetett ki, és kiutalt magának havonta 2,25 millió forintnyi munkabért, amelyet ruhapénzzel, étkezési hozzájárulással és korlátlan gépkocsihasználattal is kiegészített. Kutrucz, aki egyébként közgazdász, a munkabéréről azt mondta, korábban alelnökként munkaviszonyban volt, elnökként is abban lett volna, de az elnökség nem hagyta jóvá a szerződését.
Márciusban lemondott Rogán Antal gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, German Nóra. Nem indokolta, hogy miért. Szeptemberben aztán vissza is tért, ekkor sem derült ki, hogy miért. German Nóra 2021-ben lett helyettes államtitkár, 2022 őszén kinevezték a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató igazgatósági tagjává, és a Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökségnél is felügyelőbizottsági tag.
„Köszönettel venném, ha a döntésemet mindenki tiszteletben tartaná, és nem próbálna meg politikai kérdést, ügyet kreálni ebből” – írta a lemondásáról szóló bejelentésben Tihany jegyzője. Percze Tünde szerint 37 év után választania kellett a családja és a hivatása között, és – bár nehéz szívvel – azt a döntést hozta, hogy a családja érdekei a legfontosabbak. Az elmúlt években Tihanyban a védettség ellenére egyre inkább elszaporodtak az olyan gazdasági épületnek álcázott villák, amilyen például Mészáros Lőrinc agárszobros rezidenciája is, ami hivatalosan nem lakóépület funkciójú.
A magyar igazságügy reformja az egyik legfontosabb kérdés az EU és Magyarország közötti, az uniós forrásokat blokkoló vitában. Kulcsszereplő az Országos Bírói Tanács, a magyar bírók önigazgatási testülete. 15 tagból áll, ebből 14-et a bírák választanak maguk közül, a maradék 1 hely kötelezően a Kúria mindenkori elnökét (aki jelenleg Varga Zs. András) illeti. Az igazságügyi reform keretében új OBT-t kell választani, a nagy kérdés az volt, hogy lehetnek-e tagok a régiek, vagy újakat kell választani. A régiek jelezték, hogy lemondanak az újraválasztási lehetőségükről. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor azzal vádolta meg az OBT tagjait, hogy Brüsszelben jelentgették fel a kormányt, személyre szabott jogalkotást követeltek, és ezt kihasználva újraindulnak a következő OBT-választáson. A miniszternek nem lett igaza.
A holland Mark Rutte volt Orbán Viktor mellett az EU legrégebb óta hivatalban lévő kormányfője. Volt. Júliusban közölte, az új választáson már nem indul el. Ruttéről és munkásságáról ebben a cikkben írtuk részletesen.
Az Európai Bizottság nem fog túljárni az egykori MSZP-s, most már KDNP-sként Fidesz-kongresszusra járó Szili Katalin eszén. Az EB-nek problémája van azzal, hogy kormánytisztviselők és politikusok ülnek az alapítványoknak adott egyetemek kuratóriumaiban. Ez érintette Szili Katalint is, aki a Pécsi Egyetemet fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítványban kurátor, de miniszterelnöki megbízott is volt. Utóbbiról lemondott – de azonnal elkezdett miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozni. Látszólag semmi különbség nincs a két feladata között, a határon túli autonómiaügyekért felel, járja a határon túli városokat, találkozik ottani magyar politikusokkal. Főtanácsadóként már nem szerepel a Miniszterelnökség honlapján, viszont kiválóan keres. És maradt a pécsi kuratóriumban is. Az EU-val tárgyaló Navracsics Tibor szerint nincs itt semmi látnivaló.
Pedig nagyot küzdött érte. Ő volt az, akit 22 évesen, 2019-ben úgy neveztek ki a fiatalokért felelős helyettes államtitkárnak, hogy még az ELTE jogi karának hallgatója volt, így törvényt kellett miatta módosítani, hogy diploma nélkül is betölthesse a pozíciót. Rácz később azt mondta, helyettes államtitkárként nem kellett olyan munkát végeznie, amihez komoly szakmai végzettségre lett volna szükség.
A 2022-ben felálló új kormányban már nem szerepelt a helyettes államtitkárok között. Három hétig a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozott, de Csák János miniszter javaslatára felmentették. Ezután Navracsics Tibor minisztériumában kapott miniszteri biztosi pozíciót. Munkaköri leírása alapján az volt a feladata, hogy a fiatalok érdekeit becsatornázza a területfejlesztési koncepciók megalkotásának folyamataiba, munkáját kétfős titkárság segítette, fizetése a helyettes államtitkároknak járó összeggel egyezett meg. Június elején aztán Navracsics visszavonta a nevét időközben Bódi-Rácz Zsófiára változtató fiatal felelős kinevezését, miután a miniszteri biztos lemondott a pozíciójáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberi kanadai látogatására időzítve hívták meg a parlament rendkívüli ülésére Ottawába a 98 éves Jaroszlav Hunykót, akit – miután úgy mutatták be, mint „az ukrán függetlenség harcosát, aki az oroszok ellen harcolt a II. világháborúban” – ovációval fogadtak, Anthony Rota, az alsóház elnöke pedig Kanada és Ukrajna hősének nevezte. Csakhogy Hunyko az ukrán Galícia SS-hadosztályban szolgált, a meghívása az oroszok és a lengyelek mellett zsidó szervezeteket is felháborított. Anthony Rota magára vállalta a felelősséget a volt SS-önkéntes meghívásáért. Közölte, utólag olyan információhoz jutott, amik miatt megbánta a döntését, és lemondott.
Előbb csak köntörfalazott, majd kiderült, hogy Roberto Mancini tényleg azért állt fel az olasz nemzeti csapat kispadjáról, mert inkább a szaúdi válogatottat irányítaná, az országba szerződött játékosokhoz hasonlóan rengeteg pénzért. Mancinvel az olasz válogatott megnyerte az előző Európa-bajnokságot.
Ferenc pápa elfogadta az osnabrücki püspök, Franz-Josef Bode lemondását. A püspököt azzal vádolták, hogy túlságosan megértő volt az egyházon belüli szexuális visszaélések elkövetőivel. „Tudomásul veszem a személyes felelősségemet, személyes hibáimat, és ismét, ma is mindenki bocsánatát kérem – mondta Bode. – Kívánom, hogy lemondásom felszabadító hatást váltson ki mindezek fényében.”
A katolikus egyházon belüli szexuális visszaélések, illetve azok eltussolása az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb globális botránya. Itthon még nem látunk olyan áttörést, mint Nyugaton vagy Lengyelországban, de Urfi Péter kollégánk három éve készülő sorozata, amiben megszólalnak egykori bántalmazottak is, határozott lépés ebbe az irányba. Az esetekről külön magazin is készült.
További lemondások: