Áder János javaslata nyomán hétfő délután szavazott arról a parlament, hogy a következő kilenc évben (!) is Polt Péter maradjon-e Magyarország legfőbb ügyésze. Maradt.

Polt Péter 2000 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot, második megbízását 2010-ben kapta meg, ezt hosszabbította meg az Országgyűlés fideszes többsége újabb kilenc évvel. Ha ki is tölti megbízatását, akkor hivatalban töltött 24 évével megelőzi a legfőbb ügyészi képzeletbeli rangsorban Szénási Gézát, aki 1956. november 16-a és 1975 között volt az államszocialista Magyarország legfőbb ügyésze.

A legfőbb ügyész kinevezéséhez a jelenleg hatályos törvények alapján kétharmados többség kell, és a jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis ha a Fidesz bármikor a jövőben véletlenül el is veszthetné a választást, Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, ha a választásokon győztes pártnak nincs kétharmados többsége a parlamentben. Ezt kifogásolta jelentésében az Európa Tanács mellett működő GRECO nevű korrupcióellenes szervezet is, hiába.

Arról, hogy Polt Péter eddigi főügyészi karrierje körül milyen botrányok merültek már fel, sok szó esett már. Kis János pár éve jogerősen is pert nyert, miután arról írt 2010-ben az Élet és Irodalomban, hogy Polt „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be”. Polt akkor jó hírneve megsértése miatt perelt, de végül a bíróság nem neki adott igazat.

Így mi most az újraválasztás napjára készülve nem az eddigi kétes ügyeket, hanem Polt Péter kevéssé hangsúlyozott érdemeit szedtük össze, természetesen messze a teljesség igénye nélkül.

Védi kollégáit a kiégéstől

Mostanra nagyjából tudományos konszenzus van arról, hogy a túl sok munka a testi és lelki egészségünket leginkább fenyegető tényező: sok stressz, az éjszakázás, a monitorok előtt görnyedés súlyos károkat okozhat. Épp ezért egyre több munkahely van, ahol belátták, hogy nincs értelme agyonterhelni a dolgozókat, hosszabb távon is megéri, ha kíméletesen mérik ki az elvégezendő feladatokat. És mintha az elmúlt évtizedben ez a megfontolás bukkant volna fel az ügyészség feljelentési gyakorlatában is. Csak pár példa:

• A Legfőbb Ügyészség szerint az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda „komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást”
• Miért nem elég semmire ma Magyarországon, ha hangfelvételt készítesz arról, ahogy politikusok egymás között osztogatnak
• Polt Péter szerint nem történt bűncselekmény a csornai napelemgyár ügyében, amire felvettek EU-s és állami támogatást, eximbankos hitelt, és mégsem gyárt
• Az ügyészség szerint semmi gyanús nincs Kósa 1300 milliárdos megbízása körül
• Polt Péter mindenkit megnyugtatott: nem zajlik nyomozás a Magyarországra érkezett azeri pénzek ügyében
• Másfél éve jelentették fel a korrupcióról beszélő fideszes polgármestert, még csak ki sem hallgatták
  
• Annyi mindent írt a sajtó Pharaonról, hogy az ügyészség teljesen belezavarodott, ezért inkább nem is nyomoznak
• Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében
• Újra győzött a magyar jogállam: nem nyomoz az ügyészség Rogán Antal vesztegetési ügyében
  
• Már nem nyomoz az ügyészség a moszkvai nagykövetségen működő vízumgyár miatt
  
• Sokszorosan rovott múltúak a vasárnapi zárvatartós népszavazást akadályozó kopaszok
  
• A kitiltási ügyben korrupciót keresett az ügyészség, de nem talált
• Amikor Polt Péterék újságot olvasnak, akkor éppen nem ügyészek
  

Ha munka van, akkor viszont munka van

Szó sincs arról persze, hogy az ügyészségnek büdös lenne a munka, hiszen mint ahogy Polt Péter fogalmazott, az ügyészség a magyar jogállam szilárd bázisa. Ezért az elmúlt évekből is számos példát lehetett látni arra, hogy amikor cselekedni kellett, akkor az ügyészség fogaskerekei működésbe lendültek.

• Költségvetési csalás gyanújával nyomoznak a Momentum és a Párbeszéd ellen
• Döntött az ügyészség: az ellenzéki képviselőkkel szemben jogos volt az erőszak az MTVA székházban, ellenük indul nyomozás közérdekű üzem megzavarása miatt
• Soron kívül bírálják el Lázár János feljelentését a Gyurcsány család korrupciós ügyében
• Az ügyészség vizsgálódik Dopeman Bazmeg-száma miatt
• Kommentelőket gyanúsít az ügyészség Lázár János feljelentése nyomán

Nem keveri össze a munkát és a magánéletet

A család és a karrier összeegyeztetése sokak számára jelent komoly kihívást Magyarországon. De nem így Polt Péter esetében, aki legfőbb ügyészként teljesen tudta függetleníteni munkáját attól a ténytől, hogy felesége, Polt-Palásthy Marianna éveken át havi ötmillió forintért volt a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Matolcsy főiskolájáról is vitt haza fizetést. (Érdekes véletlen, de Polt Péter frissdiplomás lánya is épp az MNB jogi osztályán talált magának munkát.)

Külön érdekesség, de Polt Péter felesége ellenőrizte a Matolcsy-alapítványok gazdálkodását, mikor elkezdték szórni a pénzt. Polt szerint ez nem valami olyasmi, ami miatt neki le kellett volna mondania:

„Eddig sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem.”

Az MNB körül 2016-ban kezdtek sűrűsödni a viharfelhők: ekkor derült ki, hogy 250 milliárd forintot játszottak ki alapítványokba, és próbáltak megfosztani közpénz jellegétől, haverokat, rokonokat tömtek állami pénzzel, Matolcsy György jegybank elnök saját szeretőjét tette állásba és egy általa felügyelt bank vezetőjének luxuslakásában lakott máig tisztázatlan körülmények között.

Ez volt az az időszak, amikor egyik nap az ügyészséghez fordultak az MNB ügyei miatt, másnap pedig Polt Péter és Matolcsy György elmentek ebédelni egyet. És mint ekkor írtuk, szinte biztos, hogy törvénysértően gazdálkodtak Matolcsy alapítványai, mégis megúszhatják komoly következmény nélkül. Van ez így.

Polt-Palásthy Marianna idén nyáron amúgy közös megegyezéssel távozott a jegybanktól, hogy aztán augusztus végén Orbán Viktor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesének nevezze ki.

És megvédi a magyar ügyészség szuverenitását

Az elmúlt években egy új veszedelem kezdte fenyegetni a független magyar ügyészség független munkáját: Európa-szerte egyre több ország kormánya gondolta úgy, hogy az ügyészségi munkák egy részét, főleg ami az EU-s pénzek sorsát érinti, érdemes lenne összehangolni és létrehozni egy Európai Ügyészséget.

Mint korábban részletesen is bemutattuk, ennek a modellnek az lenne a lényege, hogy magyar ügyészek nyomoznának az Európai Ügyészség által elindított ügyekben, de Polt Péter nem tudná leállítani őket. Magyarország a kezdetektől fogva hevesen tiltakozott az ötlet ellen, ami végül nélkülünk valósul meg: az Európai Ügyészség 2020 novemberében kezdheti meg munkáját, az egykori román korrupcióellenes ügyész, Laura Codruta Kövesi vezetésével, összesen 22 tagállam részvételével.

Ugyan Magyarországon Hadházy Ákos szervezésében 680 ezer aláírás gyűlt össze, azt kérve, hogy hazánk is csatlakozzon a kezdeményezéshez, Polt Péter hajthatatlan volt. Mint elmondta, nem látja biztosítottnak az Európai Ügyészségnél a szakmaiság magas fokát. Sőt, azóta az Európai Ügyészség témáját feldolgozó monográfia megírásába is belefogott, mert célja, hogy eloszlassa a sok félreértést és téves információt, mely e témával kapcsolatban kering.

Polt Pétert amúgy korábban szerette volna meghallgatni az OLAF által felvetett ügyek miatt az EP költségvetési ellenőrző bizottsága is, de a magyar legfőbb ügyész erre nem volt hajlandó, többek között mert a látszatát is kerülni kell, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével tartott bizottsági meghallgatás “kampányeseménnyé” váljon.

Poltnak, akit hiába szavazott le az ELTE jogi kara, végül professzor lett ott, nem először akasztotta meg szakmai észrevételeivel a külföldi akadékoskodókat. Idén áprilisban például arról beszélt, hogy nem érti, az Európai Bizottság miről beszél, amikor „magas szintű korrupciót” emleget. Szerinte ez a fogalom „definiálatlan”, „ilyen egzakt büntetőjogi kategória” nem létezik. Így számára értelmezhetetlen, hogy ezzel szemben várnak el rendszerszintű intézkedéseket.