Példátlan dolog történik a magyarországi iskolákban: sorra állnak bele a tanárok a polgári engedetlenségbe, hogy így tiltakozzanak a kormány sztrájkrendelete ellen. Pályakezdő és több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárokkal és egy gimnáziumi diákkal beszéltünk, és megszólaltattuk azt a pedagógust is, aki hétfői akciójával elindította a folyamatot.

Kevésbé láthatók, de azok a pedagógusok is szenvednek, akik a különleges szükségletű gyerekekkel foglalkoznak. Az érdi szakszolgálat munkatársai elmondták, mi minden keseríti meg a mindennapjaikat.

Szólt a Mi vagyunk a grund, világítottak a telefonok, de Nagy Zsolt, a tüntetés házigazdája, mindent leállított, és felolvasott egy idézetet Bencsik Andrástól. Ismét az oktatásért vonultak utcára az emberek Budapesten.

A 2010 utáni berendezkedés olyan koalícióra épül, aminek nem érdeke, hogy jól működjön az iskola, mondja Scheiring Gábor. Arról is beszélgettünk, milyen hatással lehetnek a rezsimre az oktatási tiltakozások és a megélhetési válság

Miközben évről évre vált egyre súlyosabbá a helyzet a közoktatásban, a kormány mindig talált olyan témát, amivel félresöpörte az ország egyik legfontosabb ügyét. Most pedig egyértelmű üzenetet küldtek arról, mire számíthat, aki elégedetlen.

Szerda reggel élőláncos demonstráció szelte át az egész várost, rég volt ilyen nagy és erős megmozdulás Budapesten. Az élőláncot 90 százalékban diákok alkották, akik nem bulizni mentek ki, hanem a tanáraikért.

A legerősebb demonstrációkat szinte kivétel nélkül civilek és frissen alakult diákszervezetek hozzák össze, de vannak mellettük régóta ismert szakmai szervezetek és a szakszervezetek is. Összeszedtük a legfontosabb szereplőket, hogy segítsünk az eligazodásban.

Ehhez képest korábban azt hangoztatták, hogy befektetés a társadalom jövőjébe.

Attól függően, hogy miből indulunk ki, a magyar oktatás vagy már összeomlott, vagy sosem fog, mondja az oktatáskutató. Az oktatásirányítást politikai napirendek vezérlik Radó Péter szerint, a kormány pedig a jelenlegi centralizált, bürokratikus rendszerben akkor sem tudná megoldani az oktatás problémáit, ha akarná.

A legtöbb EU-tagország tanárhiányban szenved, de a helyreállítási terveikből igyekeznek megoldást találni a gondjaik enyhítésére, derül ki az Európai Bizottság friss oktatási jelentéséből. Magyarország viszont egyre messzebb kerül a megoldástól, így nálunk marad a tiltakozás és a tanárok kirúgása.

Élő közvetítésünk a szerdai eseményekről.

A jelenlegi nemzeti alaptanterv hatalmas hátralépés a 2007-eshez képest. Amellett, hogy hatalmas tananyag mennyiséget ír elő, nacionalista, hazafias ideológiát akar beleverni a gyerekek fejébe, holott egyáltalán nem ez lenne a feladata.

És miért tudja kívülről mindenki? Így lett diákhimnusz a vígszínházas musical záródalából.

Zalahalápon minden tanár vállalta a sztrájkot, de a nyilvánosságot csak egyikük. Merse Ferenc 31 éves, végzettség nélkül muszáj biológiát is tanítania, és fogalma sincs, hogyan tudna a saját lábára állni.

A Diákok a Tanárokért csoport a semmiből vált az oktatásügy aktív szószólójává, akcióztak Áder János iskolalátogatásán, szeptember másodikára pedig évnyitó tüntetést szerveznek, amelyre már közel 19 ezren jeleztek vissza a Facebookon.

Továbbra sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány közt, a pedagógusok ezért folytatják a tiltakozást.

Három budapesti és egy miskolci iskola tantestületében engedetlenkednek ma, két másik pedagógus pedig intézményéből egyedüliként állt ki.

Egy tanár egy parkban kapta kézhez a dokumentumot, ahol külsős programon volt. A Tanítanék információi szerint az országban minden pedagógust kirúgással fenyegetnek, aki részt vesz a tiltakozásokban.

Hónapok óta tartanak a sztrájktárgyalások, a követelésekkel nem sikerült dűlőre jutni, a kétórás figyelmeztető sztrájkot is gáncsolni igyekszik a kormány.

Nem tudnak olyan országról, ahol így működne a közoktatás.

Több budapesti és vidéki gimnázium is tiltakozik, amiért nem sztrájkolhatnak a tanárok.

Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban 33-an tagadják meg a munkát.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egyetlen ember akarata kell ahhoz, hogy az oktatási rendszer összeomlását visszafordítsák: a miniszterelnöké.

A Kossuth térre mentek a tanársztrájkot támogatva.

„Hiába várják, úgysem fogjuk megunni” - üzenik a diákok, akik ülősztrájkolni kezdtek a Földes Ferenc Gimnáziumban. Több százan vannak a folyosókon, 30-40 fős osztályok csatlakoztak a tiltakozáshoz teljes létszámban.

A kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára polgári engedetlenséget hirdetett hétfőn, miután a kormány rendeletben lehetetlenítette el, hogy sztrájkolhassanak. Velük beszélgettünk.

Dezsőfi György állítása szerint ugyanúgy csak részt vett az akcióban, ahogy tavasszal is.

A noÁr mozgalmat vezető színész-aktivista úgy érzi, naiv volt a választások előtt, és ki kell mondani, hogy „iszonyú nagy a szar”. Szeretné, ha a noÁr hasonlítana Srđa Popović Otpor nevű mozgalmára, amelynek Slobodan Milošević szerb elnök megbuktatásában volt szerepe. Interjú.

Februárban a veszélyhelyzetre hivatkozva korlátozták a sztrájkjogot, most elintézik, hogy már veszélyhelyzet se kelljen hozzá.

Szülői üzenet a semmire nem reagáló Orbán Viktornak: „Most már árulásnak érzem a gyerekeimmel szemben, hogy Magyarországon maradok, és ez szégyen.”

Mert ugyan első fokon a sztrájkoló tanároknak adott igazat a bíróság, de az még nem volt jogerős döntés.

Az iskolák sem feltétlenül a hívő tanárok miatt akarnak az egyházhoz tartozni, hanem azért, mert így szabadabbak maradhatnak, mint az állami intézmények. A felvételi szelekcióval ugyanakkor a szülők és az iskolák is megszabadulhatnak a környék nehéz sorsú gyerekeitől.

Tanárok, diákok és szülők országszerte sztrájkolnak ma, béremelést és magasabb színvonalat követelnek. Az eseményeket mi is közvetítjük.

A diákok, tanárok, szülők és támogatóik több tízezres tömege elérte, hogy az idei október 23-a róluk szóljon. Nincsenek illúzióik, de vesztenivalójuk se.

Egész hetes munkabeszüntetést hirdettek több iskolában, az akció egyik elindítója a Karinthy Frigyes Gimnázium tanári kara volt. Ez szintlépés a korábbi tiltakozásokhoz képest, de hogy néz ki ez a valóságban? A pedagógusok mellett szülőkkel és diákokkal beszéltünk az elmúlt időszak tapasztalatairól.

„Nem azért nem megyünk iskolába, mert lusták vagyunk, hanem mert ki kell állnunk a felnőttek meg a belügyminisztérium helyett a tanárainkért.” Több mint egy hete virrasztanak a diákok a BM épülete előtt. Hiába az éjszakai mínuszok, van olyan fiatal, aki most érzi magát a legboldogabbnak, mert egy összetartó közösségben állhat ki az oktatásért.

Diákok és tanárok számára válik minden eddiginél világosabbá ezekben a napokban, milyen rendszerben élünk. A kirúgott tanárok megkapják a tanulók megbecsülését, csak azt nem tudják, mi lesz velük ezután egy megélhetési válság közepén.

Budapest mellett Szombathelyen és Szigetmonostoron is tiltakoznak.

Ősszel tizenhárom tanárt rúgtak ki, mert tiltakoztak az oktatás válsága miatt. Tablóra tettük őket, és megkértük, hogy válaszoljanak négy-négy kérdésre.

Kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz tanára tagadta meg a munkát, tiltakozva a kormány múlt heti sztrájkrendelete ellen. Arról meséltek, hogy miért választották ezt a szakmát, mi vitte rá őket, hogy részt vegyenek egy akcióban, ami az állásukba is kerülhet, és mi a tervük, ha valóban kirúgás lesz a retorzió.

A magyar és a lengyel rendszert számos közös autoriter vonás jellemzi, csakhogy míg ott az oktatás él és virul, a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek a PISA-teszteken. Miért?

Pályaelhagyó tanárokkal beszélgettünk, akik idén először nem az iskolában töltik az évnyitót. Más-más okokból mondtak fel, van, aki pályakezdőként, és van, aki tizennyolc év tanítás után váltott szakmát.

Frissülő listánk a tiltakozó intézményekről.

Tárgyalni nem hajlandó az érdekvédelmi szervezetekkel, a koronavírus okozta veszélyhelyzetet kihasználva írták át a szabályokat.

Van házi feladat, vannak tanórák és tankönyvek, cél az ismeretanyag átadása, és a diákok számot is adnak a tanultakról, Finnországban mégis mindenki szeret iskolába járni. Miért? Galambos Attila oktatásfejlesztő helyszíni beszámolója.

Tóth Viktor a 444-nek mesélt a döntéséről. „Most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?”

A pedagógusokkal folytatott beszélgetésén, amit maga is majdnem eligazításnak nevezett, azzal vádolta a tanárokat, hogy saját diákjaikat oktatják délután plusz pénzért. A kirúgott tanárokat nem veszik vissza, menjenek bíróságra „nagy szeretettel”.

Még annyi lehetőségük sincs a törvényes tiltakozásra, mint a többi pedagógusnak.

A sztrájkjog kiüresítése miatt sok tanár inkább polgári engedetlenséggel tiltakozott a meghirdetett sztrájk idején. Maguk sem élvezik, hogy nem tanítanak, de úgy érzik, semmilyen más eszköz nem maradt a kezükben.

Sok iskolában hétfőn is folytatódott a sztrájk.

Reggel 9-ig tart az akció, azt kérik a középiskolásoktól, hogy ne menjenek be az első órára, hanem csatlakozzanak hozzájuk.

Időt húz az EMMI, az igazgatók hátráltatnák a sztrájkbizottságokat, de a szakszervezetek szerint így is nagy az érdeklődés.

Egyre több vidéki iskola csatlakozik, Martonvásáron például tízen tagadták meg a munkát kedden.

Hiába tartja jogszerűtlennek a kormány, megtartják hétfői sztrájkjukat a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.

A tanárok élőlánca után a tankerületi központhoz vonultak a diákok. Petíciót akartak átadni, de hiába vártak, hogy bárki kijöjjön az épületből. Végül maguk mentek be.

Az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett. 76 iskolából jelezték, hogy valamilyen formában csatlakoznak. Reggel a Blaha Lujza téren indult a tiltakozás.

Egyházi iskolák több száz tanára vett részt a közös polgári engedetlenségben és tiltakozásban. Zengett a körtéren a halleluja. A résztvevők azt is megfogadták, hogy segítenek az ukrajnai háború feldolgozásában a diákjaiknak.

Két végzős gimnazista lány rendhagyó szolidaritási akciót szervezett, civil szervezetek tartanak órákat a Parlament előtt. A szervezőket kérdeztük a közoktatás problémáiról.

Ennyi ember ilyen sokat kockáztatva még soha nem állt ki az állami elnyomás ellen a rendszerváltás óta, mint most a tanárok sokasága teszi.

A demonstrálók a Deák Ferenc térről a Szent István Bazilika elé vonultak.

A tanárok dühösek, amiért a kormány ahelyett, hogy tárgyalna a jobb feltételekről, nagyobb megbecsülésről szóló követeléseikről, inkább a sztrájkjogukat lehetetlenítette el.

A tanárok válaszlevelet vittek Marosi Beatrix tankerületi vezetőnek, szülők és diákok álltak ki mellettük.

Azt nem közölte a Belügyminisztérium, hogy melyik iskolák pedagógusairól van szó.

Azért, mert többször is polgári engedetlenségben vettek részt. Ketten biztosan bíróságra mennének.