Nyolc évvel ezelőtt – Németh Szilárd 50 hazugsága után – összegyűjtöttem Orbán Viktor 100 hazugságát. Ez nem azt jelentette, hogy 2017 őszéig a kormányfő százszor hazudott, hanem azt, hogy legalább 100 különböző hazug állítást tett, sőt a többségüket többször is elismételte, vagyis a miniszterelnök ezerszámra hazudott a választóknak (és akkor még nem is említettük Orbánék médiagépezetének sokkal több és súlyosabb hazugságát).

A cikk után Orbán egyik médiaipari katonája/hasonmása, Boros Bánk Levente a megboldogult Echo Tv-ben arról beszélt, hogy veszélyes a cikkem, mert aki csak hírkereső oldalon találkozik vele (ahogyan ő), az azt feltételezheti, hogy Orbán százszor hazudott (ahogyan egyébként történt), és ez nagyon súlyos hazugság, ezért Boros Bánk Levente már börtönbe záratna választási csalásért, hiszen a választók megtévesztése, mélyen antidemokratikus.

Az azóta eltelt időben a hazugság csak sűrűsödött, és nem csak a fideszes médiagépezet üzeneteit illetően: 2021-ben könnyű volt összeszedni Orbán újabb 100 hazugságát. Újabb négy év után pedig most találtam újabb 100 hazugságot – és szembeötlő, hogy ezek méretükben és minőségükben is felülmúlják a korábbiakat.

A módszertanról megint érdemes tudni, hogy amikor Orbán a gazdasági, járványügyi vagy háborús helyzetről beszél, akkor azt kell alapul venni, hogy tisztában van a valós adatokkal, így amikor itt „téved”, olyankor valójában hazudik. (A lista nem teljes, illetve nem követ időrendi vagy fontossági sorrendet.)

Orbán Viktor első 100 hazugsága itt olvasható, a 101-200. hazugsága pedig itt található.

201. Azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni

„Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket” – mondta Orbán 2021. április 9-én. Csakhogy a kormánypropaganda kérdőívének egyetlen kérdésében sem szerepelt az oktatás vagy az iskolák kérdése. Az iskolák és óvodák nem is voltak zárva a nemzeti konzultáció kezdetekor.

202. Aki egy oltást kapott, az lényegében védettnek tekinthető

Orbán 2021. április 22-én az iskolanyitásról azt mondta: „ma is hallottam erről egy referátumot, ahol világossá tették, hogy az egy oltással rendelkezők visszabetegedési aránya az valahol az 1 százalék körül van. Tehát, aki egy oltást kapott, az már lényegében védettnek tekinthető, ezért a gyerekeink is biztonságban vannak.”

Ez az adat, ez az állítás messze nem volt igaz. Nem tudni, Orbán honnan vette ezt az 1 százalékot, ahogy azt sem, mit jelentett ebben az esetben a megbetegedés. A kormány akkoriban közzétett táblázata – ami Karikó Katalin szerint félrevezető, Kemenesi Gábor virológus szerint pedig szakmai szemmel nem értelmezhető – elvileg a második oltás utáni statisztikákat tartalmazta. De még ha volt is alapja Orbán 1 százalékának, nem tette hozzá, mennyi idő után mérték ezt az arányt, pedig épp ez lett volna a lényeg. Pár héttel korábban arról beszélt, hogy az első oltás 8-9 nap után hat, ami nem igaz.

203. Sosem ad interjút külföldről fizetett sajtónak

„Van egy elvi megközelítésem: sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek, és nem adok interjút olyan sajtóorgánumnak, aki magyarnak tünteti fel magát, de valójában külföldről kapja a pénzt, és mások zsebében van. Ezek megbízást teljesítő, fogott emberek, ezek nem szuverén személyiségek. Olyan beszélgetésnek, amelyben nem két szuverén személy beszélget, nincsen értelme” – mondta Orbán november 12-én egy videójában. Sokszor mondott már hasonlót, de ez minden esetben nemcsak hülyeség (tekintve, hogy fideszes vagy állami tulajdon esetén nem zavarja ilyesféle vélt szuverenitáshiány), hanem hazugság is volt: az hagyján, hogy a Telex, amire itt a kormányfő utalt, a bevételeinek kevesebb mint 10 százalékát szerezte nyilvános, jogszerű külföldi pályázatokból (többnyire az EU-tól vagy más, Magyarországgal szövetségi viszonyban lévő országtól), de Orbán többször is adott interjút a Blikknek, ami akkor – mielőtt a NER-é lett – a német Axel Springer tulajdonában volt.

204. Magyarország támogatni fog minden Oroszországgal szembeni uniós szankciót, és nem fog blokkolni egyet sem

Orbán, miután az orosz agresszió elindulása után határszemlét tartott Hajdúhadházon, ellátogatott a beregsurányi határállomásra, és újságírói kérdésekre is válaszolt. A BBC-nek azt mondta: Magyarország támogatni fog minden, Oroszországgal szembeni uniós szankciót és nem fog blokkolni egyet sem, a magyar kormány támogatja a békepárti erőfeszítéseket. „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni. Amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk” – mondta Orbán, aki szerint „most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Háború van.” Azóta a kormány teljesen szankcióellenes, vétózott is.

205. A türk államokban nincs tömeges illegális migráció

„Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény. Ami ugyanis mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, itt nincsen háború, itt nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás” – mondta Orbán októberben a Türk Államok Szervezete ülésén. Ezzel szemben az illegális migráció továbbra is óriási probléma az Európa és Ázsia között fekvő Törökországban, 2023-ban 130 ezer, 2024-ben 140 ezer illegális migránst toloncoltak ki.

206. Szó sincs semmilyen törvényről, ami a homoszexualitásra vonatkozna

„Szívesen elmondom nekik, hogy szó sincs semmilyen törvényről, amely a homoszexualitásra vonatkozna. Ez a törvény nem erről szól, ez a törvény a gyermekek neveléséről, bármilyen szexuális tartalmú neveléséről szól” – mondta 2021 nyarán Orbán. Azt is mondta, hogy „a törvény a gyermekek neveléséről, bármilyen szexuális tartalmú neveléséről szól”.

Pedig kizárólag a homoszexualitás „népszerűsítését”, megjelenítését tiltották be, a heteroszexualitás megjelenítését nem. A törvényben hatszor szerepel a homoszexualitás kifejezés, mégpedig abban az összefüggésben, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára (…) olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely (…) a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

207. Magyarország a sajtószabadság ellensége

„Fölpakoltak bennünket, mármint Magyarországot valami sajtószabadság ellenségeinek listájára, Soros Gyuri bácsinak valami szervezete” – mondta Orbán egy újságosnak, miután a Riporterek Határok Nélkül nem az országot, hanem első európai vezetőként magát a magyar miniszterelnököt tette fel a sajtószabadság ellenségeinek listájára.

208. A baloldal azt kéri, hogy küldjünk katonákat Ukrajnába

Orbán addig csavarta Márki-Zay Péter kijelentését, hogy ezzel konkrétan hazudott: „Például az, amit a magyar baloldal kér, hogy küldjünk katonákat a háborús övezetbe, nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét. Erre nincsen semmi szükség.” A baloldal ugyanis nem kért soha ilyet.

209. Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskolákba és az óvodákba

Orbán 2021 nyarán azt mondta: „minden világos: az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskolákba és az óvodákba”. Ezzel szemben a valóság: „A gyereknevelés vitathatatlanul a szülők joga és felelőssége. Az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása ugyanakkor minden európai uniós polgár alapjoga, ahogy az is, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés és megbélyegzés vallási, politikai vagy nemi hovatartozás és szexuális irányultság alapján.”

210. Ha konferenciát tartanak a CEU épületében, az azt jelenti, hogy működik az egyetem

„A híradások szerint szeptember 16-án és 17-én sajtónyilvános, nemzetközi konferencia zajlott az egyetem budapesti kampuszán, amelyen a liberális akadémiai és politikai élet jeles képviselői is részt vettek. Hogyan történhetett meg mindez? Úgy, hogy akik eddig az egyetem bezárásával kampányoltak, nyilvánvalóan nem mondtak igazat” – írta Orbán 2021 szeptemberében.

Tényleg konferenciát tartottak a CEU Nádor utcai épületében a Fővárosi Önkormányzat, a CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital szervezésében, de ez nem mond ellent annak, amit a CEU állított: a budapesti képzést Bécsbe költöztették a kormány hadjárata miatt, ettől függetlenül az épületeket megtartották, és például rendezvényekre használják őket.

211. A vagyonnyilatkozata pontos képet ad az életéről

„Van egy vagyonnyilatkozatom, 30 éve az ország nyilvánossága előtt élek, minden egyes mondata a vagyonnyilatkozatomnak ellenőrizhető, azok pontos képet adnak a saját életemről” – ezt Orbán egy parlamenti vitában mondta a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatban.

Azt most hagyjuk is, hogy a 62 éves Orbánnak papíron semmi megtakarítása sincs. A pontos képet adó vagyonnyilatkozatról viszont érdemes tudni, hogy Orbán sosem jelzi benne, ha értékesebb ajándékokat, esetleg drága külföldi utazásokat kapott volna olyan üzletemberektől, akik milliárdokat nyernek az államtól kapott közbeszerzéseken. Ez persze ettől még nem jelenti, hogy ne történt volna ilyen, de a magyar vagyonnyilatkozati rendszer az ilyesmiket elfedi.

212. Az LMBTQ-lobbi miatt nem adja oda a pénzt az Európai Bizottság

„E miatt az LMBTQ-lobbi miatt az Európai Unió azt mondja, hogy akkor adja oda Magyarországnak a pénzt, ha beengedjük az iskolába az LMBTQ… gender… ennek a nem hagyományos, nem tudom, hogy kell mondani, nem akarok senkit megbántani, tehát akik nem úgy élnek, mint mi, ahol nem lány szeret fiút és fiú lányt, hanem össze-vissza, tehát ennek a világnak a szószólóit, ha nem engedjük be az iskolába a gyerekeink közé, akkor nem fogják ideadni a pénzt” – mondta Orbán 2021. október 8-án a Kossuth Rádióban.

Amikor a vita 2021 nyarán elkezdődött, akkor az Európai Bizottság azért nem hagyta jóvá a kormány 2511 milliárd forintos támogatási programjáról szóló tervet, mert további, korrupció elleni intézkedéseket és a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket várt volna el. Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok. Ursula von der Leyen is ezt mondta. A 2022. november végi kormányinfón Navracsics Tibor sem említette, hogy az LMBT-lobbi állna a háttérben.

213. „Aki arról beszél, hogy itthon többen halnak meg, mint máshol, az azt is állítja, hogy rosszabbul dolgoznak az orvosaink”

Orbán 2021 decemberén ezzel vágott vissza a parlamentben, amikor a világszinten is kiemelkedő halálozási aránnyal szembesítették. Ez logikailag nem igaz, hiszen az orvosok érintése nélkül simán csak az enyhébb járványkorlátozó intézkedésekre, a visszás vakcinabeszerzésekre, az átlagnál eleve rosszabb egészségügyi állapotban lévő magyar társadalomra és a kormányzati kommunikációra is utalhatnak.

214. Magyarországon nincs és nem is lesz megszorítás

A 2008–2009-es válságból megtanultuk, hogy válság idején nem megszorítani kell, hanem adót kell csökkenteni, és fejleszteni kell – mondta Orbán 2021 elején, és még abban az évben (bőven az orosz–ukrán háború előtt) 10 éve nem látott megszorításról döntött. 2022 nyarán azt mondta, Magyarországon nincs és nem is lesz megszorítás. Volt is, lesz is.

215. A kormány tudta, hogy a WHO kiadta és elismerte a kínai vakcinát

„A kormány tudott erről abban a pillanatban, amikor elindították az oltási kampányt?” – kérdezte a 168 Óra munkatársa Orbántól egy Kormányinfón, és a miniszterelnök úgy kezdte a válaszát, hogy: „A kormány tudott róla, hogy a WHO kiadta és elismerte a kínai vakcinát…” Ezzel arra utalt, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is jóváhagyta a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását. Ez valóban megtörtént, de nem az oltási kampány kezdetén, hanem csak májusban. Vagyis Orbán állításával ellentétben a kormány nem tudhatott erről az év elején.

216. 3,5 millió ember elmondta, hogy nem kér a Pride-ból

Orbán az ügyetlenül betiltott, majd rekordot döntve megrendezett Pride után azt mondta: „És szerencsére megerősít a népszavazás. Három és fél millió ember elmondta, hogy ebből nem kérünk. Tehát engem Pride ügyben semmi sem rendíthet meg.”

A 2022-es népszavazáson egyik kérdés sem volt analóg a mostani Pride-dal, egyik sem arról szólt, hogy a gyülekezés jogát el lehet-e venni egy csoporttól, de még csak arról sem, hogy hogyan álljon a szexuális kisebbségekhez az állam, hanem nemátalakításról, gyerekekre a szülőket kikerülve, korlátozás nélkül ráöntött szexuális tematikáról szóltak.

217. Egy poszt-Covid értékelést vár az MTA-tól és a kormány egészségügyi tanácsadó testületeitől is

Ezt mondta Orbán 2021 nyarán, azóta sem készült el ez az értékelés.

218. Nem szavaztuk meg a szankciókat

„Magyarország sosem támogatta a szankciókat, nem is szavaztuk meg őket, minden egyes esetben kivételekért harcoltunk, és sikerült is elérnünk mentesítéseket. És miután megkaptuk a mentesítéseket, nem szavaztunk a szankciók ellen, elengedtük őket, de mi sosem támogattuk a szankciókat, és ezután sem fogjuk” – mondta Orbán november 18-án a Kossuth Rádióban. Ez hazugság, megszavaztuk a legtöbb szankciót.

219. „Aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved. Akkor védenek meg minket, ha mi is készen állunk, hogy megvédjük magunkat.”

Ez óriási hazugság. Ahogy a NATO írja: „A NATO elkötelezte magát azon elv mellett, hogy az egyik vagy több tagja elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ez a kollektív védelem elve, amelyet a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzít. Eddig az 5. cikk érvényesítésére csak egy alkalommal került sor – 2001-ben az Egyesült Államokat szeptember 11-én ért terrortámadásokra adott válaszul.”

220. „A kormányzat nem egy hatóság, ami a közmédia fölött áll. Ezt mi nem befolyásolhatjuk, és nem is fogjuk befolyásolni.”

Ezt mondta Orbán a 2021. végi sajtótájékoztatóján. Pár hónapra rá a Direkt36 belsős levelek alapján mutatta be, hogy Orbán stábja és a kormányzat egyéb részei napi szinten avatkoznak be az MTI működésébe, és torzítják a saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit.

221. Horthyt és általa Magyarországot a németek tolták bele a II. világháborúba

Orbán erről Bohár Dánielnek magyarázott 2024 májusában, de a történészek nagyjából egyetértenek abban, hogy ennek az ellenkezője igaz: a kormányzó önhatalmúlag, német kérés hiányában vitte az országot a háborúba.

222. Sosem vettünk részt Ukrajna NATO-tagságának vitájában

Orbán 2022. márciusban azt nyilatkozta: „Ez nem a mi háborúnk. Egy régi történet, hogy ez a háború pontosan miről szól, hogyan; ennek van történeti alapja, van nagyon világos katonapolitikai alapja, van kulturális alapja, de ezt majd az érintett felek megvitatják egymással. Mi ebben a vitában sose vettünk részt. Sose vettünk részt abban a vitában, hogy akkor a nagy szláv tenger tőlünk keletre hány államból áll valójában, az hány nemzet. Sose vettünk részt abban a vitában, hogy akkor ők milyen katonai-biztonsági megállapodást kötnek egymással, ad-e Oroszország Ukrajnának biztonsági garanciát, Ukrajna ad-e Oroszországnak biztonsági garanciát, beléphet-e Ukrajna a NATO-ba, vagy nem léphet be, ez nem a mi vitánk, ezt nem velünk kellett volna, meg nem is, a jövőben sem velünk lehet elrendezni, ez két másik ország vitája.”

A 2008-as orosz–grúz háború idején ehhez képest így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a NATO-csúcson legutóbb rossz döntés született. Ukrajnát is és Grúziát is fel kellett volna venni a NATO tagjainak a sorába. Ezt a döntést előbb-utóbb meg kell hozni. És minél hamarabb hozzuk meg, annál inkább megakadályozzuk, hogy olyasmi történjen a világban, mint most történt.”

223. A Fidesznek nehezített pályán kellett megnyernie a választást

Orbán a 2022-es választás előtti székesfehérvári nagygyűlésen azt mondta: „Nekünk ilyen nehezített pályán, ilyen akadályok mellett is nyernünk kell.” Azt állította, hogy az ellenzék nyilvánvalóan törvénysértően kampányol, és a kormányfő azt is mondta, hogy az ellenzék évek óta kampányol, a Fidesznek meg hátránya volt, mert kormányozniuk kell.

Négy héttel később, a Legyőzhetetlen Orbán Viktor pártállami kampánygépezete címmel írtunk TLDR-t arról, hogy mindebből semmi sem igaz: a Fidesz-KDNP teljesen egyenlőtlen küzdelemben, totális erőfölénnyel nyert kétharmaddal.

Orbán a Tranzit fesztiválon később úgy fogalmazott: „Még nem láttam, még nem került nyilvánosságra az összes adat, de látom itt az előző választás kampányfinanszírozásáról szóló részjelentéseket, ezért nem tudom most még pontosan megmondani, hogy hányszoros erőfölény ellen harcoltunk, mondjuk, pénzügyileg, de hogy többszörös erőfölény volt a másik oldalon, az nem kétséges.”

224. Csak magyarok adtak vért az orosz–ukrán háborúban

„A mi nyilvántartásunk szerint eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. És ez egy egészen más nézőpont. Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem” – mondta a 2022-es Tusványoson Orbán. Ez nem igaz, románok és lengyelek is haltak meg, illetve az önkéntesek légiójában mindenféle külföldi állampolgár is.

225. Fél éven belül olyan üzleti megállapodást ír alá az USA, ami segíthet ellensúlyozni a vámok várható hatásait

„Magyarország arra számít, hogy hat hónapon belül olyan üzleti megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, amely segíthet ellensúlyozni a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámok várható hatásait. Tárgyalásokat folytatunk az amerikaiakkal olyan gazdasági kérdésekről, amelyek előnyösek lennének számunkra. A vámok negatívak lesznek számunkra, de tárgyalunk más gazdasági megállapodásokról, hogy ellensúlyozzuk ezeket” – mondta Orbán április 19-én a Reutersnek. A Szabad Európa fél évvel később megírta, hogy semmit nem írtak alá, még csak napirenden sem volt ilyesmi.

226. 2020-ra bevezethetjük az eurót

Orbán 2011-ben azt mondta, 2020-ra bevezethetjük az eurót – ehhez képest egyre távolabb vagyunk tőle.

227. Az ENSZ-határozatban nem volt benne, hogy szabadon kell engedni a túszokat

2023. novemberben a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László azt kérdezte Orbántól a parlamentben, hogy a magát békepártinak tartó kormány miért szavazott nemmel az ENSZ határozatára, ami tűzszünetet követelt a humanitárius katasztrófa sújtotta Gázai övezetben. Orbán azt mondta, azért nem szavaztuk meg a határozatot, mert abba nem foglalták bele, hogy szabadon kell engedni a túszokat.

De a Telex megírta, hogy a határozat 7. pontjában az állt: „felszólít minden, illegálisan fogva tartott civil azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, követeli a biztonságukat, épségüket és az emberi bánásmódot feléjük a nemzetközi joggal összhangban”.

228. Együtt szavaztunk Németországgal

Ugyanott mondta azt Orbán, hogy „olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Németország”, pedig amíg Magyarország nemmel szavazott, addig Németország tartózkodott.

229. Ha valami berepül Magyarországra, lelőjük

„Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük – ha van drónfal, ha nincs” – mondta Orbán október 1-én a koppenhágai informális EU-csúcsra érkezve. Csakhogy – ahogy arra a Telex felhívta a figyelmet – amikor 2022 márciusában berepült a magyar légtérbe egy felderítő drón, a Magyar Honvédség azt csak megfigyelte, nyomon követte, és ellenőrzés alatt tartotta, de nem lőtte le, mert veszélytelennek nyilvánította, így a drón végül Zágrábban zuhant le. A Honvédség akkor arról is beszámolt, hogy már korábban is berepült valami az országba, de azt sem lőtték le, sőt az elfogására felküldött Gripenek meg sem találták a légi járművet.

230. Szankciók nélkül legalább a felére csökkenne az infláció

Orbán ezt 2022 őszén mondta a parlamentben, de ahogy annak a Lakmusz utánajárt, semmilyen alapja nem volt a számításnak.

231. A szankciók 2023-ban a gazdaságnak 3764 milliárd forint veszteséget okoznak

A Lakmusz utánanézett, honnan jött ez a szám, és nem találták nyomát, de ilyen pontos adatot az EU-s szankciók nélküli gazdaság teljesítményéről nem is lehet adni.

232. Az ukránoknak nincsenek egyértelmű hadicéljaik

Orbán 2023 novemberén arról beszélt, hogy: „Nagyon nehéz segíteni egy olyan országnak, amelynek nincsenek egyértelmű hadicéljai.” Ehhez képest Ukrajna 2014 óta ragaszkodik ahhoz, hogy a cél visszafoglalni minden megszállt területet. Zelenszkij például 2023. februárban azt mondta: „9 éve kezdődött az orosz agresszió a Krím félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe.”

233. Nincs az a pénz, hogy migránsokat engedjünk be!

Orbán erről 2024. január 19-én beszélt a Kossuth Rádióban. 2017-ig a letelepedési kötvényprogramban – aminek a lebonyolításával megbízott, ismeretlen hátterű offshore-cégek 100 milliárdos nagyságrendű bevételt szereztek – közel 20 ezer EU-n kívülről jött külföldi kapott letelepedési lehetőséget Magyarországon. De néhány év alatt több tízezer ázsiai vendégmunkást is idecsábítottak.

234. A nemzethez tartozásunk 1000 évre megy vissza, Nyugat-Európában csak 100-200 évre

Orbán a 2024. január 19-i rádióinterjúban beszélt a magyar nemzet és a nyugat-európai nemezetek különbözőségéről: „Ugye, a mi nemzeti összetartozásunk ezer évre megy vissza. A nemzet jelenségét Nyugat-Európában ilyen egy-kétszáz éves jelenségnek tartják, egy társadalomfejlődési eredménynek.”

Ez játék a szavakkal: a modern nemzetállamok kialakulásának történetét vetette össze az etnikai-kulturális nemzettel. A nemzetre magyarul is használatos nemzetközi náció szó a középkori ófrancia nyelv nacion szavára megy vissza, ami „születés”-t (naissance), „származási hely”-et jelent, és a maga részéről a latin natio szóból származik, aminek eredeti értelme szintén „születés”. Nem igaz, hogy Nyugat-Európában csak 100-200 éve lenne nemzettudat.

235. „A legvégére hagytuk a politikai munkát végzők fizetésének a rendezését, 13 vagy 11 évig vártak erre”

Egy év leforgása alatt megháromszorozódott Orbán fizetése, tud mondani más példát a közszférában hasonló arányú fizetésnövekedésre? – erről kérdezett a 24.hu a kormányfő 2023-as, éves sajtótájékoztatóján. Orbán azt válaszolta, hogy a kormány foglalkoztatási ágazatonként 2010 óta folyamatosan indított bérfejlesztési programokat, van, ahol kettőt is. „A legvégére hagytuk a politikusokat, ideértve a képviselőket és a kormánytagokat” – mondta Orbán, később megismételve, hogy folyamatosan bérfejlesztéseket hajtottak végre „az ápolónőktől az orvosokon keresztül a rendőrökön át, a legvégére hagytuk a politikai munkát végzők fizetésének a rendezését, 13 vagy 11 évig vártak erre”.

Ez nem igaz. A parlamenti képviselők tiszteletdíját már 2014-ben is jelentősen megemelték (231 900 forintról 747 878 forintra), 2018-ban pedig újra, amikor hozzákötötték az átlagjövedelemhez, annak háromszorosában meghatározva az alapfizetést. Onnantól évente nőtt a tiszteletdíj. Ez az alap, amihez könnyen lehet pluszokat szerezni, például parlamenti bizottsági hellyel vagy egyéb pozíciókkal. Ez Orbán esetében is nőtt, hiszen parlamenti képviselő. Igaz, hogy a miniszterelnöki fizetése nem változott 2010 és 2021 között, de a minisztereké már az előző ciklusban is jelentősen nőtt. Idén októberben Orbán azt mondta, a szocialista kormány mindenkinél kicsit emelt, a Fidesz-KDNP lökésszerűen emel egy-egy szakmánál , szerinte ez eredményesebb, mert a bérek sokkal magasabbak lesznek. Ebben persze van egy sorrend, két terület még nem kapta meg, ez a szociális és a kulturális ágazat – mondta.

236. Az Európa-bajnok magyar infláció oka, hogy nagyon ki vagyunk téve az energiaáraknak

Orbán 2023 végén azzal magyarázta az egy éven át Európa-bajnok magyar inflációt, hogy nagyon ki vagyunk téve az energiaáraknak.

De ez nem igaz. Az energiaárak 2022 végén és 2023 elején valóban extrém mértékben, sokszor 50-60 százalékos szinten nőttek a KSH havi inflációs jelentései szerint, de ennek az oka az előtte bő tíz éven át mesterségesen alacsonyan tartott, „rezsicsökkentett” ár korrekciója volt. Tehát nem egy piaci folyamat okozta az áremelkedést, hanem egy kormányzati beavatkozás, vagyis egy korábbi kormányzati beavatkozás korrigálása egy újbóli kormányzati beavatkozással.

Az energiahordozók piaci árai 2022-ben tényleg jelentősen nőttek, de a magyar árakat nem csak ez hajtotta fel tehát. A 2021-es Eurostat-adatok alapján a magyar energiakitettség kb. az uniós átlag körül volt, és sok országban, ahol nagyobb az energiaimport-függőség, sokkal kisebb volt az infláció. De az is fontos szempont, hogy a magyar inflációt extrém módon fűtötte az élelmiszerárak brutális, időnként 40 százalék fölötti emelkedése. Ebben a drágulásban csak kis része volt az élelmiszer-ipari piac termelőinek költségnövekedésének, valójában ezek a – jórészt magyar oligarchák érdekeltségében lévő – vállalkozások extra profitnövekedést értek el 2022-ben.

237. „Csak akkor maradhat ki hazánk a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme”

Erről beszélt Orbán a 2024-es EP-választás előtti Békemeneten, de természetesen nincs összefüggés a kettő között, ráadásul nem a Fideszé lett Európa legnagyobb választási győzelme.

238. A kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról

A „kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, ez kifejezetten az elnöknek […] kizárólagos joga, és utána az elnök dönt, hogy a kegyelmi kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond” – mondta Orbán 2024. februárban a Kossuth Rádióban.

Csakhogy a kegyelmi döntést az Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere, az azóta szintén lemondott és a közélettől visszavonult Varga Judit jegyezte ellen hivatalból, a jogszabályi előírásoknak megfelelően: „a köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez” – áll a kegyelmi eljárásról szóló tájékoztatóban.

Orbán egyébként az évértékelőjében arról beszélt, hogy Varga „az elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva”. Azért ezt az időtávot emelte ki, mert 1998-ban, az első Orbán-kormány idején volt ilyen eset: Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem jegyezte ellen Kunos Péternek, az Agrobank egykori vezérigazgatójának a kegyelmi határozatát, amit Göncz Árpád államelnök előzőleg már aláírt.

239. „Karnyújtásnyira, vagyis néhány évre vagyunk az energiafüggetlenség állapotától”

Amikor Orbán erről beszélt a 2024-es évértékelőjében, a Lakmusz megírta, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2021-ben Magyarország energiaimport-függősége 54,1 százalék volt – ezzel az európai középmezőnyben voltunk, kicsivel alatta is az 55,5 százalékos EU-s átlagnak. Ez alig jobb, mint az öt évvel korábbi (2016-ban 55,8 százalékon álltunk), és 2016 és 2019 között majdnem 70 százalékra emelkedett az energiafüggőségünk, innen csökkent később vissza. Az nem derült ki, hogyan lesz ebből „néhány év” alatt teljes energiafüggetlenség.

A beszédben említett Paks 2-projekt nem áll úgy, hogy pár éven belül jelentősen hozzájáruljon az ország energiaimport-függőségének a megszüntetéséhez, és az Orbán-kormány eddig nem törekedett az orosz földgázfüggőség felszámolására sem: 2021-ben 15 éves szerződést kötött a Gazprommal, évi 4,5 milliárd m³ gáz vásárlásáról. (Sőt a kormánykommunikációban nemrég még épp a magas energiaimport-függőséggel, nyersanyagkitettséggel magyarázták az EU-ban kiugró inflációt.)

240. „A madár se tud ellenőrzés nélkül berepülni Magyarország területére”

Orbán ezzel 2016 augusztusában büszkélkedett, miután a magyar–szerb határon felépült a kerítés. Ez már akkor sem volt igaz, 2022-ben pedig már végképp nevetségesnek tűnt.

241. Itt a határellenőrzés el fogja lehetetleníteni az embercsempészeket

Ezt még 2015 őszén mondta Orbán. 2023-ban a kormány több száz, azóta letartóztatott embercsempészt engedett szabadon.

242. A 2025. október 23-i volt minden idők legnagyobb Békemenete

Miután erről posztolt Orbán, a Magyar Nemzet arról írt, hogy az ünnep megrendezéséért felelős operatív törzs szerint a cellainformációk alapján 80 ezren voltak. Ehhez képest a rendőrség 2012. október 23-án 400 ezer fősre becsülte a Békemenetet. De több Békemeneten is többen voltak. Valamelyik állítás biztos nem igaz, Gulyás Gergely a Kormányinfón nem tudta elmondani, hogy melyik.

243. A bicskei pedofil iskolaigazgatót az ellenzékiek nevezték ki először

A miniszterelnök a parlamentben 2024. februárban azt mondta: „Tehát a pedofil-bűncselekményt elkövető… (Nagy zaj. Az elnök megkocogtatja a csengőt.) A pedofil-bűncselekményt elkövető gyermekotthon-igazgatót önök először kinevezték, utána húsz évig ott hagyták, majd a 2010-es kormányváltást követően mi börtönbe zártuk. (Moraj az ellenzék soraiban. Közbeszólás a Mi Hazánk soraiból: »Egy öngyilkosság kellett hozzá!«) Ez az alaphelyzet.”

De Vásárhelyi 1990. szeptember 1-i kinevezésének idején még Bielek József volt Budapest Főváros Tanácsának elnöke, e pozícióban egyébként az utolsó vezető, aki az MSZMP színeiben segítette az átállást az önkormányzati rendszerre. Demszky Gábort csak október 31-én választották Budapest főpolgármesterévé.

244. Az Orbán-kormány miatt került börtönbe a bicskei pedofil igazgató

Orbán azt is mondta, hogy 2011-ben az ő kormánya indított rendőrségi eljárást a bicskei gyerekotthonban történtek miatt. Ez sem igaz: az ügyben a gyerekotthon két munkatársa tett az intézmény igazgatójára vonatkozó közérdekű bejelentést előbb 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban a fenntartónál, vagyis akkor még a Fővárosi Önkormányzatnál. Több áldozat vallott Vásárhelyi János igazgató ellen. A nyomozást a bicskei rendőrség folytatta, a vallomásokat az érintettek visszavonták. Ezért 2012 nyarán a rendőrség az igazgató ellen folytatott nyomozást megszüntette, mivel nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése.

245. Másodszoros is vizsgálatot indítottak a bicskei igazgató ügyében

Orbán ekkor azt is mondta, hogy „nem törődtünk bele ebbe, és másodjára is megindítottuk a vizsgálatot”. Ez sem igaz. 2016-ban az otthon egyik korábbi lakója – Vásárhelyi János egykori áldozata – tett feljelentést, egy nappal azután, hogy szeptember elején öngyilkos lett a gyerekotthon egyik bentlakója, akit szintén zaklatott az igazgató. A feljelentéshez nem sokkal később csatlakozott egy másik korábbi áldozat is. Akkor kapott igazán nagy figyelmet az ügy, amikor az RTL Házon kívül című műsorában névvel és arccal szólaltak meg ezek az áldozatok. (Orbán nem említette, de a pedofília miatt elítélt Vásárhelyi János védője az Orbán család céges ügyvédje, Szmulai István volt, a neki falazó helyettest, K. Endrét pedig első fokon Etyek jelenlegi fideszes alpolgármestere, egy állami cég igazgatója védte az elsőfokú tárgyaláson. Vásárhelyi János 2016. augusztus 20-án vehetett át állami kitüntetést Orbán előterjesztésére, Áder János jóváhagyásával.)

246. Manfred Weber közismerten magyargyűlölő

Orbán szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke „közismerten magyargyűlölő, háborúpárti, migrációpárti ember”, akinek „egyetlen, a szívéhez közel álló célja van, hogy ártson Magyarországnak”. Ez ugyan még lehetne is így, csakhogy erre semmilyen bizonyíték nincs. A kormányoldal ezt arra alapozza, hogy 2018-ban – amikor a Fidesz-KDNP még az Európai Néppártban volt – Weber azt mondta: „A 7-es cikkes szavazáson Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor ellen, hanem az egész ország ellen.”

Amikor az MSZP akkori EP-képviselője, Ujhelyi István emiatt bocsánatkérésre szólította fel Webert, az azt írta: „Természetesen a lehető legnagyobb tisztelettel viseltetek a magyar nép és Magyarország iránt, és elismerem Magyarország hozzájárulását az európai építkezéshez. Botrányosnak tartom, hogy a magyar ellenzék szándékosan félreértelmezi a szavaimat, és megpróbálja mesterségesen megrongálni a magyar emberekhez fűződő kapcsolataimat. Ezt nem fogadom el.” A Népszava ezt már akkor úgy magyarázta, hogy Weber a sajtótájékoztatón elhangzott, szerencsétlenül megfogalmazott kijelentésével arra akarhatott utalni, hogy a 7. cikkes eljárást nem szabad pártpolitikai szempontoknak alárendelni.

Egyébként a 7. cikk szabályozza az eljárást, amivel az EU értékeit súlyosan és tartósan megsértő tagállam egyes jogai – többek között a tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jog – felfüggeszthetők. Attól még, hogy azt gondolja, hogy a tagállam megsértette az EU értékeit, még nem feltétlenül gyűlöli a magyarokat. A vád tehát teljesen alaptalan.

247. Manfred Weber európai sorkatonaságot akar

„Amitől az ember herótot kap, az az, amikor azt mondja ez a Weber nevű derék politikus, hogy akkor európai sorozás kell. Hogy a fiaikat a magyar családok adják be egy kötelező sorozásos európai hadseregbe. Mi nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katona korú fiataljainknak a bevetéséről. És ő erről beszél: egy összeurópai hadsereg, amibe kötelező besorozás van. Az őrült ötletek egyik példája” – mondta Orbán 2024. május végén.

De, ahogy azt a Lakmusz megírta, Weber sosem beszélt arról, hogy az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot vezetne be. Weber a BR24 bajor közszolgálati csatorna tévévitáján mondta 2024. május 8-án, hogy a műsorban vezető bajor politikusok vitáztak európai, német és bajor politikai kérdésekről, például a biztonságról. Weber itt tényleg beszélt a sorkatonai szolgálatról, de annyit mondott, hogy Németországban támogatja annak bevezetését, más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem beszélt erről.

248. Soros szerint Oroszországot a közép-európaiakat odadobva katonailag is le kell győzni

Orbán ezt mondta 2023 februárján: „Én is láttam azt az írást, amit Soros György publikált talán ‘92-’93-ban, (…) ahol arról beszélt, az oroszokat előbb-utóbb csak le kell győzni, és a hidegháború vége ebből a szempontból csak félmunka, tehát katonailag is le kell majd őket győzni. És miután a nyugati demokráciák rosszul viselik, hogy a polgáraik meghalnak egy tőlük távoli területen folyó háborúban, ezért majd a közép-európaiakat kell beküldeni, odadobni, rávenni, alkalmazni, hogy hát az ő vérükkel és az ő áldozatukon keresztül kell Oroszországot legyőzni.”

Csakhogy Soros az említett esszéjében nem írt arról, hogy szerinte le kellene győzni az oroszokat, ahogy arról sem, hogy ebből a célból közép- vagy kelet-európai embereket kell feláldozni. Orbán és a kormánymédia arra a részre hivatkozott, ahol Soros azt írta, hogy „a kelet-európai emberállomány és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mivel csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak”. De a teljes, végig a Békepartnerségről és a fegyveres konfliktusok elkerüléséről szóló szöveget elolvasva egyáltalán nem egyértelmű, hogy ez a részlet azt jelenti, a NATO-tagországok a háború jelentette emberveszteséget áttolnák kelet-európai országokra.

249. Svédországban 284 kiskorú lányt tartóztattak le emberölés miatt

Orbán a Harcosok Klubja edzőtáborában mondott beszédében szentelt egy blokkot a Svédországot sújtó bandaháborúknak is. Itt azt mondta: „A hét híre az az, hogy Svédországban letartóztattak 284 kiskorú lányt emberölés miatt. Nem egy embert öltek meg közösen, mindegyik külön-külön.” Ez nem igaz, Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, de ezeknek is csak töredékét követték el nők, és csak négy lányt vádoltak meg gyilkossággal és gondatlanságból elkövetett emberöléssel.

250. „A brüsszeli bürokraták akarják ezt a háborút, sajátjuknak tekintik, és le akarják győzni Oroszországot”

Ezt állította Orbán 2024. júniusban a Magyar Nemzetben. A háborút egyetlen ország, Oroszország akarja, ha befejezné, és kivonulna Ukrajnából, megszűnne. Erre szólította fel az USA és az EU is. Nincs olyan brüsszeli bürokrata, aki azt nyilatkozta volna, hogy akarná ezt a háborút, legfeljebb kelletlenül, de támogatják Ukrajna védekezését. Oroszország legyőzéséről sem nagyon volt szó, a cél, hogy kivonuljon Ukrajnából.

251. 22 éve miniszterelnök

Orbán ezt 2024. szeptemberben a Comói-tó partján, a Cernobbio Forum nevű gazdasági-politikai eseményen mondta, 14 évnyi miniszterelnökség és még az első ciklusból 4 év kormányfőség után, tehát addig összesen 18 évig volt miniszterelnök, ráadásul 26 évvel korábban kezdte el az első kormányzását, a 22 évnek semmi értelme sem volt.

252. Tapasztalatból tudja, hogy egy háborút csak kommunikációval lehet megoldani

„Nem ez az első háborúm”, „van tapasztalatom abban, hogyan kell menedzselni egy háborút” – mondta Orbán szintén a Comói-tó partján, példaként a „balkáni” és a „georgiai” háborút említette. Első miniszterelnökségének idejére esett az 1998-1999-es koszovói háború és ennek részeként Jugoszlávia NATO-bombázása, a 2008-as orosz–grúz háború idején pedig ellenzékben volt. Orbán egyébként ezzel indokolta, hogy az EU soros elnökségének átvétele után egyeztetés nélkül elutazott Putyinhoz: azt mondta, tapasztalatból tudja, hogy egy háborút csak kommunikációval lehet megoldani, másként nem lesz vége, ezért ment el felmérni Zelenszkij és Putyin álláspontját – de úgy találta, hogy egyikük sem akar békét, mert mindketten úgy érzik, hogy az idő nekik dolgozik. Csakhogy az Orbán miniszterelnökségei alatti egyetlen igazi háborút, a koszovóit az zárta le, hogy a NATO kommunikáció helyett amerikai vezetéssel megbombázta Jugoszláviát, mire szinte azonnal véget ért a fegyveres konfliktus.

253. Magyarország hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat

Orbán ezt az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen mondta. „Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre, és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.” Ideológiamentes gazdaságpolitika nem lehetséges, a gazdasági döntések mindig valamilyen világnézetet, értékrendet tükröznek – például ezért nem kereskedünk nyíltan külföldi terrorszervezetekkel.

254. A gazdasági semlegesség logikus következménye a gyerekek után járó adókedvezmény

„Szerintem a gazdasági semlegesség politikájának tartalmi eleme, hogy a gazdaság döntő nukleuszát, alapelemét a családban látja, és ezért van családpolitikája, és ezért 2025-ben meg is kell dupláznunk a gyermekek után járó adókedvezményt. Ez a gazdasági semlegesség logikus következménye” – mondta Orbán 2024. szeptember 25-én. A kettő között semmilyen logikai összefüggés nincs.

255-257. Mi nem Brüsszelben üldögélünk, nem szaladunk el Moszkvába, nem megyünk amerikai ösztöndíjra

Orbán 2024-ben erről beszélt Kötcsén, csakhogy:

1. „Nem Brüsszelben üldögélünk”: Itt valószínűleg a legnagyobb ellenzéki erő, a parlamenten kívüli Tisza Párt elnökére utalt, aki éppen EP-képviselő. De azért így is erős állítás ez, tekintve, hogy két évtizede a Fidesz küldi az országból a legtöbb képviselőt az EP-be, ők küldenek ki uniós biztost, és a kormánypárti MCC-nek is van brüsszeli lerakata.
2. „Nem szaladunk el Moszkvába”: Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen repül Oroszországba – például azért, hogy átvegye a Barátság Érdemrendet, a legmagasabb kitüntetést, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországban –, folyamatosan egyeztet Szergej Lavrovval nyugati fejlemények idején, és maga Orbán is 14 év alatt 13-szor találkozott Putyinnal, többnyire Moszkvában, EU-s miniszterelnökként kirívóan még Ukrajna orosz lerohanása után is kilátogatott.
3. „Nem megyünk amerikai ösztöndíjra”: Orbán többek között a szintén fideszes Németh Zsolttal 1992-ben a German Marshall Fund ösztöndíjasaként járt az Egyesült Államokban, Szijjártó pedig már a győri Czuczor Gergely Bencés gimnázium harmadikos tanulójaként, 1995-ben jelentkezett a Soros Alapítvány pályázatára, és az elnyert támogatásnak hála egy fél évet az USA-ban tölthetett.

Erről kérdeztünk is a Kormányinfón, de nem kaptunk világos választ.

258. „Mégis csak én vagyok Magyarország első falusi miniszterelnöke”

Orbánnak ez az állítása akkor sem igaz, ha az 1848-as forradalom óta kinevezett miniszterelnököket nézzük, és akkor sem, ha csak az 1989-es rendszerváltás utániakat: Vattán született például Szemere Bertalan, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányfője, Németh Miklós pedig a most 1416 fős Monokon. De Boross Péter is Nagybajomban született, ott és a most 226 fős Újvárfalván nevelkedett.

259. 1956-ban mi azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást

Orbán a Kossuth Rádió 2022. október 14-i adásában azt mondta: „Ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk. Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalástól reméltük. Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit.”

Ungváry Krisztián történész erről azt írta: „Az 1956-os szabadságharcosok fejében november 4. után fel sem merült a béketárgyalás vagy a fegyverszünet. Ez már csak azért sem merülhetett fel, mert az agresszió módja (ami csakugyan szinte teljesen azonos, mint a mostani orosz agresszió Ukrajna ellen) szemernyi kétséget sem hagyott arról, hogy az agresszornak esze ágában sincsen sem fegyverszünetről, sem békéről tárgyalni. Ezt az agresszor már csak azért sem tehette meg sem akkor, sem most, mert amennyiben megtenné, akkor korábbi álláspontja lenne tarthatatlan, és ennek mindkét esetben a legsúlyosabb politikai következményei lennének rá nézve. Putyin nem fog tudni ebben a háborúban úgy tárgyalni, hogy az ne jelentse egyúttal politikai megsemmisülését. Moszkva pedig 1956-ban sem engedhette meg magának azt, hogy az utcai harcosokat tárgyalópartnernek tekintse. Ilyen a kommunizmus történetében sosem fordult elő.”

260. Nincsen semmilyen felelőssége abban, hogy gyűlölet van az országban

Ezt állította Orbán a 2024-es EP-választás napján. Másfél évtizede vezette az országot, sok éve egy gigantikus kormánypárti médiabirodalom feketítette be és alázta a kormánypárt politikai ellenfeleit, akiket a miniszterelnök parazitákhoz hasonlított. „Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” – mondta Orbán 2017-ben arra, hogy a Tolna megyei Őcsényben egy panziótulajdonos szeretett volna vendégül látni Magyarországon befogadott, oltalom alatt álló menekültcsaládokat, de emiatt összehívtak egy falugyűlést, ahol a helyiek leüvöltötték a vállalkozót, megfenyegették, hogy elválasztják a fejét a testétől, majd téglát dobtak a kisbuszára, és kiszúrták a jármű kerekeit is.

261. Magyarország Európa legbiztonságosabb országa

Orbán ezt díszvendégként mondta a Matteo Salvini vezette Liga nagygyűlésén, amit a Bergamo közelében lévő Pontida kisváros mezején tartottak 2024 őszén. A Lakmusz bebizonyította, hogy ez sem igaz. Az akkori legfrissebb, 2022-es adatok szerint a szándékos emberölések száma Magyarországon százezer lakosra vetítve 0,88 volt, ezzel pedig a középmezőnyben foglaltunk helyet. A szándékos emberölési kísérletek százezer főre vonatkozó száma 1,02 volt, ezzel pedig a nyolcadik legjobb helyet foglaltuk el az EU-s listán, olyan országok mögött, mint például Lengyelország, Bulgária vagy Írország. Emberrablásból is rendkívül kevés volt Magyarországon (0,07 százezer főre vetítve), de ebben a kategóriában is megelőzött bennünket hét ország, például Csehország vagy Horvátország. Csak rablásból volt a legkevesebb Magyarországon.

262. Magyarországon a migránsok száma nulla

Orbán ezt ugyanott mondta. A KSH adatai cáfolják, az elmúlt években tízezrével jöttek be az országba Európán kívüli bevándorlók. Az elmúlt években ugyan csak néhányat, de azért menekülteket is beengedtek az országba. A 2022-es CPAC-en Orbán azt mondta, hogy miután megépítettük a falat, sikerült nullára csökkentenünk az illegális migrációt, de valójában sosem sikerült nullára csökkenteni az illegális migrációt. 2022 novemberében azt írtuk: „szinte naponta buknak le Magyarország területén embercsempészek, akik tucatjával fuvarozzák az illegális bevándorlókat”. És nyilvánvalóan nem sikerül minden próbálkozót elkapni.

263. 3000-ről 15 000-re nőtt a nemzetközi térben dolgozó, versenyképes középvállalatok száma

„Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy Magyarországnak ma 15 000 nemzetközi térben dolgozó, tehát versenyképes középvállalata van. Amikor a kormányzást megkezdtük 2010-ben, ez 3000 volt. Ma 15 000 van” – mondta Orbán a 2024-es Tusványoson. A miniszterelnök rendszeresen ragad ki a kontextusából egy-egy gazdasági adatot, hogy a sikereket szemléltesse, de erről az adatról a Lakmusz alapos cikkben írta meg, hogy sehogy sem stimmel.

264. A Patrióták a megalakulásuk óta minden választást megnyertek Európában

„A liberálisok utolsó hídfőállása vagy mentsvára, citadellája, ahova visszaszorultak, az Brüsszel. Ez Mordor vidéke, a sötét nagyúr ide vette be magát, már csak itt vannak liberálisok, és itt is lehet látni, hogy mióta megalakultak a Patrióták, ezek volnánk mi, azóta bárhol voltak választások Európában mindenhol a Patrióták nyertek, Csehországtól mondjuk Ausztriáig vagy Hollandiáig” – mondta Orbán 2024 karácsonya előtt. Csakhogy ez sem volt igaz: a Lakmusz megnézte, és kiderült, hogy a Patrióták tagjai eleve el sem indultak minden választáson, és még így is voltak választások, amiket nem nyertek meg.

265. „Soha senkit nem vádoltunk bűncselekmény elkövetésével”

„Soha senkit nem vádoltunk bűncselekmény elkövetésével. Lehet, hogy mondott egyik-másik politikus vagy párt egyik-másik pártról valamit, az egy dolog – esetleg nem szép dolgokat, persze ez nem helyes –, de az, hogy egy konkrét bűncselekménnyel, legsúlyosabb bűncselekménnyel megvádoljunk mi valamit, arra én nem emlékszem” – mondta Orbán szeptember végén a Harcosok órájában.

A miniszterelnök májusban egy sötét zenei aláfestéssel kísért videóban számolt be a Védelmi Tanács ülése után arról, hogy ott miről beszéltek az ország bel- és külbiztonságáért felelős minisztereivel. Orbán az eddigieknél is sokkal messzebbre merészkedett az Ukrajnával és a Tisza Párttal kapcsolatos állításaival, így fogalmazva: „A Védelmi Tanács mai ülésén az is kiderült, hogy az ukránok az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen. [Itt bevágták Magyar Pétert és Ruszin-Szendi Romuluszt.] Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa.” Magyar Péter feljelentette Orbánt állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása, rémhírterjesztés és rágalmazás miatt, de az ügyészség elutasította a feljelentést, mondván, Orbán csak politikai véleményt fogalmazott meg.

266. A Világbank adatai szerint Magyarország korrupció tekintetében nem lóg ki az EU-tagországok sorából

„Szívesen elmondtam volna, hogy ha nem a Soros György által finanszírozott korrupciós jelentéseket olvassák, hanem, mondjuk, a Világbank adatait, akkor láthatnák, hogy Magyarország korrupció tekintetében állja a sarat, egyáltalán nem lóg ki az Önök országainak sorából” – reagált Orbán 2024 őszén Strasbourgban az EP-képviselők kritikáira.

Ahogy azt a Lakmusz végigvette, az, hogy a Világbank adatai ellentmondanak az EU-ban használt korrupciós jelentéseknek, csúsztatás: Orbán a Világbank adatai közül csak egy alkategóriára utalhatott, amiben nem teljesít rosszul Magyarország, de az összetett korrupciós listán ugyanolyan rossz helyen szerepel, mint más globális korrupciós indexeken.

267. A 2020-as amerikai elnökválasztást nyilvánvalóan elcsalták, hogy megfosszák Trumpot az elnökségtől

„A 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől” – mondta 2024 karácsonyán a Magyar Nemzetnek Orbán, majd januárban a Kossuth Rádióban is megismételte, hogy: „Végülis csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól”, aki ha négy évvel korábban nyer, „akkor nincs ukrán-orosz háború”. „Miután kicsalták az elnök kezéből a megnyert választást, jött egy demokrata kormányzás” – mondta Orbán.

Bár Trump is szereti hangoztatni, hogy 2020-ban azért nem nyert, mert a demokraták elcsalták a választást, erről semmilyen bizonyíték nem került elő. Amíg nem tudnak bizonyítékot felmutatni, addig ez a súlyos vád szimpla hazugság marad.

268. Rángatják a forintot

„Az lehetetlen, hogy egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est. (…) Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítő­képessége változik, hanem a forintspekuláció­val szerezhető pénz mennyisége. Azért rángatják a forintot, mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni” – mondta Orbán 2024. decemberben.

Csakhogy nem történt olyan, hogy egyik héten 390 forint lett volna euró, a másik héten meg 410 forint. Addig utoljára 2024. júliusban volt 390 forint az euró az MNB deviza-középárfolyama szerint (egészen pontosan július 23-án 390,17 forint), ezután először november 6-án érte el a 410 forintos szintet (410,86 forint). A kettő között nem egy, hanem 14 hét telt el, és a kettő között nem rángatás volt, hanem trendszerű forintgyengülés.

269. „Magyarországnak nem lesz arra pénze, hogy felújítsa a pályaudvarokat”

Erről beszélt Orbán 2024. decemberben az Országgyűlésben. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a közösségi közlekedés lebonyolítása és az ahhoz szükséges infrastruktúra fenntartása az állami működés alapvető funkciói közé tartozik: az államnak nem pénze nincsen arra, hogy felújítson, rendben tartson pályaudvarokat (vagy kórházakat, gyerekotthonokat, óvodákat, rendelőintézeteket, utakat, nyilvános vécéket, bármit), hanem az államot irányító politikai erőnek nincs rá szándéka.

270. „A 13. havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni”

Orbán ezt február 1-én mondta a Kossuth Rádióban. A Lakmusz levezette, hogy az ennek bizonyítására felhozott tanulmány nem bizonyít semmit, és amúgy is 2017-es, ráadásul maga az Európai Bizottság cáfolta, hogy követelték volna a kormánytól, hogy vonja vissza a 2021-ben visszavezetett 13. havi nyugdíjat.

271. Az ukránok nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra

„Mindeközben az ukránok beletüsszentenek a nullás lisztbe, és kibabrálnak a magyarokkal még az energia terén is, hiszen nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra” – írta Orbán 2025 elején a Facebookon.

De – ahogy azt a Telex megírta – Oroszország és Ukrajna még 2019-ben kötöttek öt évre szóló gáztranzitszerződést arról, hogy az oroszok ukrán vezetékeken keresztül szállíthassanak gázt Közép-Európába. Ez 2024. december 31-én lejárt, és sem az ukránok, sem az oroszok nem akartak új megegyezést. (Ráadásul az oroszok már 20 éve ki akarták hagyni Ukrajnát az orosz gázszállításból, ezért is építették meg az Északi Áramlatot és a Török Áramlatot.)

272. Nincs olyan embercsempész, akit korábban kitoloncoltunk, és visszajött

Orbán február 24-én az Országgyűlésben ezt mondta: „Azt javaslom, hogy az embercsempészeket pedig továbbra se etessük és tartsuk fogva Magyarországon, hanem tartóztassuk le őket, és rövid úton toljuk ki őket az országból, toljuk ki őket az országból azzal a fenyegetéssel, amit eddig mindegyikük komolyan vett, akit kitoltunk: hogyha visszajönnek, kétszer akkora büntetést fognak kapni. A helyzet az, hogy ezért nincs ma Magyarországon olyan embercsempész, akit korábban kitoloncoltunk volna, és visszajött volna. Tehát az a helyzet, hogy továbbra sem fogjuk az embercsempészeket Magyarországon tárolni.”

Még ugyanazon a héten közölte az ORFK, hogy addig 17, korábban kiengedett külföldi embercsempészt zártak újra börtönbe, a többségük el sem hagyta az országot. Ehhez képest Orbán az őszi időszakban is megismételte, hogy egyetlen embercsempész sem jön vissza.

273. A márciusi ifjak a felforgatás helyett a rendet tűzték zászlajukra

„Emlékezünk hőseire, a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra” – írta március 15. előtt a levelében Orbán. Csak néhány verscím egy márciusi ifjútól: Föltámadott a tenger, Akasszátok föl a királyokat!, Egy gondolat bánt engemet. (A márciusi ifjak felforgatással járó forradalma ráadásul elbukott.)

274. Kollár Kinga azt mondta, hogy sikerült megakadályoznunk ötven kórház felújítását, és ennek örülünk

Orbán a Hont Andrásnak adott interjújában állította ezt: „Valaki azt mondja: sikerült megakadályoznunk ötven kórház felújítását, sikerült megakadályozni, hogy a közszolgáltatásokat ne tudja a kormány, azok színvonalát ne tudja a kormány javítani, ezért gazdasági nehézségek vannak Magyarországon, és ennek mi örülünk, sőt nemcsak örülünk, hanem dolgozunk azon, hogy ez így legyen, mert így fogunk nyerni.” De a Tisza Párt EP-képviselője egyáltalán nem ezt mondta.

275. Mikor beszélt legutóbb Putyinnal?

„Februárban, amikor a háború kitörése előtt meglátogattam. Két vagy három héttel a háború előtt” – válaszolta Orbán a Bild kérdésére 2023. júniusban. Pedig a 2022. áprilisi választási győzelme utáni sajtótájékoztatón elmondta (32:50-től), hogy Putyin felhívta, és akkor beszéltek a háborús helyzetről.

276. Magyar Péterre értette a poloskázást

„Ezért is szoktam időnként poloskának nevezni a szóban forgó urat”, „nem rá utaltam, hanem ezt mondtam” – mondta Orbán a Hont Andrásnak adott interjúban a március 15-i poloskázásáról, a többes számot azzal indokolva, hogy időnként egymást is le szokták hallgatni.

Csakhogy Orbán a beszédében – amire mindig sokat készül, tehát nem nyelvbotlásról volt szó – azt mondta: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget. 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkra, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket… Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket.”

Egyértelmű, hogy nem (csak) Magyar Péterre és pártjára vonatkozott a poloskázás.

277. Tavaszi nagytakarítás lesz

A fenti idézetben beígért tavaszi nagytakarítás elmaradt, legalábbis a húsvét előtti kormányinfón bejelentették, hogy megvolt a nagytakarítás, de semmi olyasmi nem történt, mint amit Orbán megígért. Aztán nyárig akartak eltakarítani bárkit, akit ők idegen ügynöknek bélyegeznek, de ezt is elhalasztották, elvileg őszre.

278. Napi egymillió eurót kell fizetnünk Brüsszelnek, mert nem engedjük be a migránsokat

Orbán ezt a júniusi, franciaországi halálbeszédében mondta. Valójában nem a kötelező befogadás elutasítása miatt szabták ki a büntetést, hanem annyit kellene tenni, hogy az országon belül is kezdeményezhetők legyenek a menekültügyi eljárások, ezt azonban a jelenlegi törvények megakadályozzák.

279. Grúzia a globalista szirénhangok csábításának engedve háborúba bocsátkozott az oroszokkal

Orbán júniusban arról posztolt, hogy „a georgiaiak jó másfél évtizede egyszer már megtapasztalták, hogy milyen az, amikor globalista szirénhangok csábításának engedve háborúba bocsátkoznak az oroszokkal, hogy aztán a csábítóik cserbenhagyják őket”.

2008-ban Grúzia megpróbálta megleckéztetni a szakadár déloszétokat, az oroszok pedig azonnal kihasználták a lehetőséget, és nemcsak a papíron Grúziához tartozó Dél-Oszétiában vették fel a harcot a grúz hadsereggel, hanem a szintén szakadár Abháziában is, majd betörtek vitathatatlanul Grúziához tartozó területekre is. Az oroszok több várost és a fővárost is bombázták, Grúzia nemzetközi segítséget kért, az orosz agressziót elítélte a nemzetközi közösség. A két szakadár terület levált Grúziáról, Oroszország pedig elismerte őket. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később elítélte Oroszországot a háború során elkövetett bűneiért.

Orbán akkoriban olyanokat mondott, hogy: „Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt.” Illetve: „Itt (…) a jövőről van szó. Arról, hogy az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy pedig a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti el, amely elfogadhatatlan a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.”

280. Az ember vagy férfi, vagy nő