Orbán Viktor 200 hazugsága

A cikk kétoldalas, az első rész ide kattintva olvasható.

151. Magyarország „jogszabályait megtartom”

Csak egy példa arra, hogy ez miért volt hazugság: Orbán az esküjével ellentétben évek óta nem tett eleget egy 2004-es, Magyarország EU-s csatlakozásakor született törvénynek, ami előírja a mindenkori kormányfőnek, hogy az Európai Tanács üléséről be kell számolnia az Országgyűlés előtt. Kövér László házelnök is elismerte, hogy Orbán törvényt szegett, de szigor helyett inkább levelet írt neki, kérve a gyakorlat és a szabályozás felülvizsgálatát és azok egymáshoz igazítását. A törvényt átírták.

152. „Semmifajta korrupciót nem tűrök el, nem tűrtem el a múltban, és nem tűrök el a jövőben sem”

Orbán ezt még 2015 végén állította a Parlamentben. A magyar kormány nem sokkal később kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit. De ott van Szijjártó máig megmagyarázatlan jachtozása vagy az egész Rogán-jelenség is, de akár a mátrai erőmű üzletét is említhetnénk.

153. Donald Trump egy világos fejű vezető

Ezt mondta Orbán, miután az amerikai elnök a Fehér Házban fogadta. Trump legalább 30 573-szor hazudott az elnöksége alatt, ennek közel felét az utolsó évében. Eközben óvodás stílusban gúnyolta az ellenfeleit, értelmetlen szövegeket írt ki a Twitterre, és ahogy például az elnökségét összegző cikkben írtuk: „Az elmúlt években Trump mellett dolgozó emberek egy csomó történetet mondtak el újságíróknak arról, hogy milyen könnyű az elnököt megvezetni, de arról is, hogy milyen nehéz racionális érvekkel meggyőzni. Ez történt egy Dél-Korával máig érvényben lévő katonai és kereskedelmi megállapodás felmondásával is, és ugyan Trump napokig ragaszkodott ahhoz, hogy aláírja, soha nem vette észre, hogy végül nem írta alá.”

154. „Ezen a vádon Magyarországon mindig jót nevetnek az emberek. Engem a média minden felületén élesen kritizálnak. Jó volna, ha egyszer hátszelem lenne a magyar sajtóban, mert most folyton ellenszélben haladok”

Nevetés. („Magyarországon ma baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van. Ezt én ténykérdésnek tekintem” – mondta nekem Orbán a 2019-es sajtótájékoztatóján, holott nincs olyan adat, ami szerint a kritikus média van túlsúlyban.)

155. „Én szeretném világossá tenni a magyar választópolgárok előtt, hogy a külföldről érkezett, politikai célból ide elküldött minden forintról minden magyar ember tudni fog, mert joga van hozzá, hogy tudhasson”

Orbán tavaly nyáron ezzel érvelt a civil szervezetek ellen. Pedig tudunk olyan forintokról, amikről nem tudhatunk: Azerbajdzsán kormánya 3 milliárdos alapból fizetett le európai politikusokat és újságírókat, és a pénzekből épp akkoriban érkeztek nagyobb összegek (dollármilliók) Budapestre, amikor a kormány szabadon engedte volna Ramil Safarovot, ismertebb nevén a baltás gyilkost. Polt Péter legfőbb ügyész közölte: nem zajlik nyomozás az ügyben.

156. Ausztriával vagyunk egy szinten

„A fertőzés és a járvány egész Európában emelkedő pályán van, Magyarországon is. Nagyjából Ausztria magasságában vagyunk” – mondta Orbán tavaly október 23-án. Semmilyen adat nem igazolta ezt, egyedül a napi új fertőzötteké, ami lényegtelen, tekintve, hogy sokkal kevesebbet tesztelünk.

157. A kormány 2013. május 20-ig lépéseket tesz a BKV Zrt. működésének stabilitását biztosító intézkedésekre

Ahogy az önkormányzati választások előtt írtuk: „Tarlós az Orbánnal kötött Budapest 21 bejelentésekor azt mondta, hogy a szerződés tartalmazza a BKV problémájának megoldását, »nem rövid, hanem közép- és hosszú távon, határidőket is említve«, ebből nem lett semmi. A főpolgármester két évvel később a szerződésre utalva azt nyilatkozta, hogy annak szövegében »szerepelt az is, hogy a kormány 2013. május 20-ig lépéseket tesz a BKV Zrt. működésének stabilitását biztosító intézkedésekre is. A 2016-ra az állami költségvetésben tervezett mindössze 18 milliárd forint nem ebbe az irányba mutat«.” Orbán tehát hazudott Tarlós István akkori főpolgármesternek és a fővárosnak.

158. 2019 őszén arról döntöttünk, hogy „bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői legyenek-e a magyar megyéknek, városoknak, falvaknak”

Ezzel hívta szavazni a lakosokat Orbán a 2019-es önkormányzati választásokra, de természetesen nem erről szólt az önkormányzati választás, főleg hogy Pintér korábban közölte: „Egy önkormányzat sem határozhatja meg a menekültek befogadását, ezt az állam határozhatja meg. Csak az állam folytathat menekültügyi eljárást, és adhat ki letelepedési engedélyt.”

159. „Ha megállapodunk, akkor én tudok pénzt, meg fejlesztést meg sok mindent tudok segíteni, csak úgy nem lehet, hogy ellenséges közegben csinálunk valamit”

Ezt mondta 2019 őszén Gödöllőn kampányolva Orbán. A valóság ezzel szemben az, hogy a kétharmados kormányt vezető miniszterelnök simán együttműködhetne olyan településsel is, amit nem az ő pártjának a polgármestere vezet, csak nem akar.

160. Magyarországnak 9 milliót kellene kifizetnie migránsonként

Orbán egy útépítésen mondta vissza a kormánypropagandát, ami persze hazugság volt. Az úgynevezett Soros-tervre utalt, csakhogy a hivatkozott cikk az állításával szemben azt javasolta, hogy az EU fizessen befogadott menedékkérőnként ennyi pénzt a befogadó tagállamoknak a menekültek élelmezésére és elszállásolására, vagyis nem a magyar állam fizetné, nem a menekülteknek, és nem is állami forrásokból.

161. „Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet 10 évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését vagy éppen meggyengülését”

Ahogy azt a Beleszédültünk, amikor végignéztük, hányszor váltott irányt Orbán
című videónkban is bemutattuk, Orbán 2008-ban ellenzékben még azt mondta, nem lehet 10 évre titkosítani az oroszokkal kötött szerződést, aztán kormányra kerülve bizonyította, hogy lehet: a Fidesz-KDNP 2015-ben 30 évre titkosította az oroszokkal a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződéseket. (Tavaly egyébként a Fidesz-KDNP a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiakkal közös építésének egyes adatait is 10 évre titkosította.)

162. „Salvini többet tett a Szentatya által követelt politika érdekében, mint azok, akik támogatják a bevándorlást”

2019 májusán szó szerint ezt mondta Orbán, csakhogy Salvini semmit sem tett, amitől kevesebben jönnek, az EU viszont igen. Salvini saját hatáskörben annyit tett, hogy kitiltotta az olasz kikötőkből azokat a hajókat, amik a vízbe esett embereket mentették ki a tengerből. Ferenc pápa egyébként sokszor felszólalt a menekültek megsegítése és befogadása mellett, elítélve azt a fajta kirekesztő politikát, amit például Orbán és Salvini is képvisel.

163. „Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk” a gyöngyöspatai romáknak

Tavaly év elején Orbán ezt mondta a Kossuth Rádióban: „Na, most ott szegregáció történt-e vagy egy rosszul sikerült felzárkóztatási kísérlet, ezt most én nem vitatnám, mert a bíróság erről mondott valamit, fogadjuk el. De az biztos, hogy úgy nem orvosolhatjuk a bajt, hogy pénzt adunk a semmiért. (…) Még egyszer mondom: mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk.” Pedig dehogynem adhatnak, erről született döntés a bíróságon, és nem a „semmiért”, hanem kártérítésként kell pénzt adni annak a 62 romának, akiket jogellenesen különítettek el az iskolában, és ezzel alacsonyabb színvonalú oktatást adtak nekik. Technikailag is képes odaadni a pénzt az állam, és ez a kötelessége is.

164. „Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs”

Egy éve Rómában hazudta ezt Orbán. Magyarországon Nyugat-Európánál jóval kevesebb muszlim migráns él, de hogy egyáltalán ne lenne, az hazugság, például egy katolikus iskolában is tanult muszlim menekült, de muszlimként érkezett Magyarországra Szomáliából a Marie Claire 2018-as címlapsztárja is. (Amikor Orbán ezt mondta, éppen a tranzitzónában is voltak muszlim migránsok, magyar területen.)

165. „Ez így együtt Európa legátfogóbb családtámogatási rendszere”

2019 karácsonyán mondta ezt Orbán. Az UNICEF 2019-es jelentése szerint például Svédország, Norvégia, Izland, Észtország és Portugália is előttünk jár.

166. Ha bezárják a vírus miatt az iskolákat, fizetés nélküli szabadságra kéne küldeni a tanárokat

Tavaly március 13-án reggel még erről beszélt Orbán, de még aznap kiderült, hogy ez nem igaz. Bevezették a digitális oktatást, igaz, nem zökkenőmentesen.

167. „Egy dolgot tudok ígérni az embereknek, hogy a magyar kormány ellátja feladatát, 24 órában dolgozunk, és ha bármilyen információ van, ami fontos az emberek számára, azokat mi azonnal meg fogjuk osztani”

Orbán tavaly februári ígéretével szemben több fontos adatról is kiderült, hogy a kormány visszatartja.

168. Az operatív törzs munkájának eredménye mindenki számára hozzáférhető

A kormányfő ezzel szerelte le ősszel Karácsony Gergelyt, aki három pontban tett javaslatokat Orbánnak a hatékonyabb járvány elleni védekezésre. Karácsony azt sérelmezte, hogy a kormány a védekezésben kiemelten érintett önkormányzatokkal továbbra sem oszt meg érdemi információkat, és a tervezett kormányzati lépésekről sem kapnak tájékoztatást. Csakhogy amivel Orbán válaszolt, az nem volt igaz. Volt például az a térkép, amiről el sem árulták, hogy honnan szedték hozzá az adatokat, de a 444 járványügyi aloldala is részben azért született, mert a magyar kormányzati járványügyi adatszolgáltatás az egész EU-ban a legszegényesebb.

169. „Objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”

Ezt 2020 végén állította Orbán. Rég nem volt igaz. Amikor erről az adatról érdeklődött Szél Bernadett, nem is kapott értékelhető választ.

170. Európa egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszere a miénk

Ezt mondta Orbán a Kossuth Rádióban tavaly július végén, amikor épp nem sok vizet zavart a koronavírus. A valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) jelentése alapján Európa legrosszabbjai között van a magyar egészségügy. De az azóta történt halálozások alapján is gyengén teljesítünk: sok európai országot összesített halálozásban is megelőztünk, köztük olyanokat, ahol a tavaszi időszak még sokkal több áldozatot követelt, és március második felére világelsők lettünk az 1 millió főnél nagyobb népességű országok között.

171. A második hullám akkor kezdődött, amikor bevezették a korlátozásokat

„Ugye mi úgy számolunk, hogy hullámokban, volt az első hullám, most a második hullám, és a mai nap az a második hullám 94. napja a mi időszámításunk szerint, meg vagyunk hát gyötörve rendesen” – mondta Orbán február 12-én a Kossuth Rádióban. Ez alapján a második hullám állítása szerint akkor kezdődött, amikor november 11-én korlátozásokat vezetett be a kormány. Csakhogy nem az határozza meg, hogy a járvány milyen szinten sújtja a társadalmat, hogy a kormány mikor hajlandó reagálni rá. Müller Cecília – akit Orbán a PR-videók szerint szaktekintélynek tart – már október 2-án azt mondta, hogy a járvány felfutó szakaszában vagyunk, a kormánynak tanácsot adó szakemberek pedig már nyár végén figyelmeztettek, hogy itt a második hullám.

172. „Tehát én biztos vagyok abban, hogy egyetlen magyar embernek sem kell szenvednie vagy meghalnia azért, mert az egészségügyi rendszer ne tudná őt befogadni, és számára megfelelő ellátást adni. Minden magyar élet megvédésére képes a magyar egészségügy”

A miniszterelnöki magabiztossággal szemben a karanténidőszakban felhalmozott hatalmas lemaradást nem tudta ledolgozni az egészségügyi rendszer, brutálisan megnőtt a műtétekre várók száma.

173. A kormány már a 2010-es évek elején is „a Soros-hálózattal” harcolt

Orbán az őszi állításával szemben 2010-ben a Parlamentben fogadta Soros Györgyöt, semmilyen ellenségeskedésről nem volt szó.

Fotó: Pelsőczy Csaba/Miniszterelnökség

174. Ausztriában 1637 az új megbetegedések száma

Orbán szeptemberben a Parlamentben mondott olyan adatokat az osztrák járványhelyzetről, amik nem feleltek meg a valóságnak: szeptember 21-én, amikor a miniszterelnök felszólalt a Parlamentben, 563 új osztrák fertőzöttet regisztráltak (nálunk jóval többet, 876-ot), előző nap 621-et (nálunk ekkor volt 1070). Vagyis két nap összesítése is kevesebb volt az Orbán által említett 1637-nél.

175. „Már csak a szegedieket várjuk. Nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, és végképp nem értjük, hogy miért akarnak migránsvárossá válni. Mert illúzióink ne legyenek, amikor a betelepítési kvótát ismét megvétózzuk – ez a kényelmes feladat leginkább rám szokott hárulni –, akkor majd ők a nagyvárosokkal akarnak megállapodni. És ha baloldali kézen marad, Szeged lesz az első számú betelepítési célpont, ahogy azt a polgármester oly’ büszkén a képünkbe is mondta a német szocialisták vezetőjének a karján”

Orbán erről a Fidesz kongresszusán beszélt 2019 őszén. Ezzel szemben Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta„Egy önkormányzat sem határozhatja meg a menekültek befogadását, ezt az állam határozhatja meg. Csak az állam folytathat menekültügyi eljárást, és adhat ki letelepedési engedélyt.” Tehát Orbán megint hazudott.

176. Ausztriában és Németországban is nagyobb a korrupció, mint Magyarországon

Októberben állította ezt Orbán. A korrupciós jelentésekben rendre hátul végzünk, a legutóbbi szerint az EU-ban Bulgária mellett Magyarország a legkorruptabb.

177. „A magyar médiában számos változás történt az utóbbi időben. Baloldali és konzervatív üzletemberek egyenlő mértékben fektettek be. A magyar kormány ebbe nem szól bele”

Február elején ezt állította Orbán a Sternnek. A Válasz Online januári gyűjtésén is látszik, hogy szó sincs arról, hogy baloldali és konzervatív üzletemberek egyenlő mértékben fektettek volna be, a közéleti lapoknak még úgy is több mint fele Orbán-közeli üzletembereké vagy kormánypárti ellenőrzésű, ha a megyei lapokat egy kalap alá vesszük, de például a politikával is foglalkozó televízióknak és napilapoknak a kétharmada a NER-é. A kormány pedig annyira beleszólt mindebbe, hogy Orbán maga tette nemzetstratégiai jelentőségűvé a KESMA-t, az RTL-nek pedig nem hagyták, hogy bevásárolja magát a Central Mediába.

178. „Azt tudom mondani az érdeklődőknek, hogy nálunk a helyzet még istenes, itt sem könnyű, sőt nehéz, de nálunk még istenes ahhoz képest, ahogy egyébként a magyar fejben vagy gondolatban gyakran magunk elé sorolt, mármint a komolysági rangsorban magunk elé sorolt országok állapotát nézem, sokkal rosszabb a helyzet Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában”

Orbán ezt tavaly október végén mondta a Kossuth Rádióban. Belgiumot kivéve mindegyik felsorolt helyen jobb volt a helyzet.

179. Abszurd, hogy a maszkviselési szabályok szigorítása két hét alatt ment végig a Parlamenten

Ezt mondta Orbán a korlátozások november eleji bejelentésekor. Ahogy akkor írtuk: „Az igazán abszurd az, hogy ezen háborog, amikor ez kábé rajta múlik: a Fidesz azt és annyi idő alatt visz át Parlamenten, amennyit és amennyi idő alatt akar. Ezt elég sokszor bebizonyította már. Végigveri két nap alatt, aztán legfeljebb leáll tárgyalni az érintettekkel, mint az orvosi béremelések ügyében történik azóta is.”

180. A felelősséget a kormánynak kell viselnie / A kormányt semmilyen felelősség nem terheli

  • A második hullám elején még Orbán jelölte ki, mi alapján lehet mérni a járvány elleni intézkedések hatékonyságát: „Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.”
  • Szeptember 18-án így hozta szóba a felelősség kérdését, amikor arról beszélt, hogy az operatív törzs javaslatai alapján hoz döntéseket: „Nézze, szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet.”
  • December 14-én viszont – amikor már látszott, hogy túl sok a halott – Orbán a Parlamentben azt mondta, „a kormányt semmilyen felelősség nem terheli”.

Valamikor hazudott.

181. Aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, az hamarabb tudja megvédeni a polgárainak az egészségét meg az életét, mint mi, akik bennmaradtunk

Orbán december elején a Kossuth Rádióban azt mondta: „Most akkor a britek tényleg olyan rosszul jártak? Tehát az egész ügynek van egy, a pandémián, tehát a járványon túlmutató kérdése. Most akkor ki az akcióképes? Aki bennmaradt, és Brüsszellel együtt van, vagy az, aki saját úton jár, és saját megoldást keresett? A válasz az, hogy aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, az hamarabb tudja megvédeni a polgárainak az egészségét meg az életét, mint mi, akik bennmaradtunk. Ez a valóság. Ezzel azért érdemes szembenézni.”

Ezután a HVG arról írt, hogy Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivő-helyettese a Twitteren úgy reagált: az Egyesült Királyság az EU szabályai alapján adott ideiglenes engedélyt a Pfizer-vakcina egyes tételeihez, mivel az Egyesült Királyságra 2020 végéig még teljes egészében az EU-s jogszabályok vonatkoztak, ezek tették lehetővé az oltások gyors engedélyeztetését, miközben teljes mértékben biztosították azok biztonságát is.

182. „Az ország és a Budapesten élők érdekében mi készen állunk az együttműködésre"

Ezt állította Orbán Viktor, miután a fideszes Tarlóst legyőzte a kihívója, Karácsony. Mint kiderült, ez csak egy belsős fideszes poén volt.

183. „Az lesz, amit Pécs és a Pécs környékiek akarnak az ilyen kérdésekben, ebben a konkrét kérdésben is”

Ezt ígérte Orbán a bodai atomtemetővel kapcsolatban még 2015. áprilisban a Modern Városok Program pécsi állomásán. A pécsi városvezetés 2019 decemberében közölte: nem kér a megyeszékhely határától pár km-re tervezett atomtemetőből. Nagyon úgy néz ki, hogy mégsem veszik figyelembe az akaratukat.

184. Nem a kormány dönt a tesztelésről, hanem a szakemberek

„Amikor önök megkérdőjelezik annak a járványügyi döntésnek a helyességét, hogy hogyan és miképpen teszteljünk, akkor önök nem a kormányt támadják, mert erről nem a kormány dönt. Hanem azokat a járványügyi szakembereket és orvosokat támadják, akik egyébként folyamatosan elemzik az adatokat, kidolgozzák az eljárásrendeket, és utána javaslatot tesznek nekünk a döntésekre. Tehát a tesztek támadása, a tesztekre vonatkozó megjegyzések valójában a járványügyi szakemberekkel szembeni támadásnak minősülnek” – mondta Orbán októberben a Parlamentben, miközben a kormány szakértői jó ideje kritizálták a védekezést, azon belül a tesztelést. A kormány akkor nem is a szakértőkre, hanem az emberek döntésére és a nemzeti konzultációra hivatkozott a védekezéssel kapcsolatban.

185. „Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól”

A 2018-as parlamenti választás után külön cikkben, hosszan leírtuk, hogy ez nem igaz.

186. Soros György a világ legkorruptabb embere

„És bár a milliárdos minden ellenségét korrupcióval vádolja, ő maga a világ legkorruptabb embere. Akit tud, lefizet és megvásárol. Akit nem tud, azt a hálózat félelmetes fegyverével, a baloldali médiaháttérrel lejáratja, megalázza, megfélemlíti, tönkreteszi”mondta Orbán november 25-én. Az, hogy Soros – ha a módszereiről igaz is lenne, amit Orbán mond – az ellenfeleit legfeljebb a médiájával lejáratja, nem pedig mondjuk novicsokkal megpróbálja megöletni, bizonyítja, hogy nem a világ legkorruptabb embere. (Egyébként a korrupt jelentése az, hogy romlott/erkölcstelen, márpedig még Orbán is elismerte, hogy Soros liberális.)

187. „De a legabszurdabb, hogy egy szebb napokat is megélt nemzeti párt azzal áll elő a mai vészterhes és migránsverte időkben, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye”

Orbán ezzel a 2018-as választás előtti évértékelőjében a Jobbik akkori elnökére, Vona Gáborra utalt. És bár a Jobbik valóban eléggé megváltozott, ahogy azt az Alfahír megírta, ez így ebben a formában nem volt igaz. A beszéd, amire akkoriban a fideszes média rendszeresen és ekkor Orbán is utalt – és amiben egyébként Vona a lap szerint „nem az iszlámot éltette, hanem az iszlám multikulturalizmusnak való ellenállását ismerte el” –, 2013-ban hangzott el, amikor még nem volt migrációs vészhelyzet.

188. „6 százaléka a munkavállalóknak dolgozik külföldön Magyarország esetében. Ez a legalacsonyabb szám a régióban, sőt az osztrák számokat tanulmányozva azt kell, mondjam, hogy annál is alacsonyabb”

A kormányfő 2019. januári állításával szemben a magyar szám a 4 százalékos EU-s átlag felett van, az osztrák pedig alatta, de a régióból Szlovéniából és Csehországból is kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint Magyarországról.

189. „Oroszországban is sokkal több embert oltottak be”

Nem igaz, amit Orbán január 22-én mondott arról, hogy Oroszországban sokkal több embert oltottak volna be, mint az EU-ban. Éppen nagyon súlyos gyártási kapacitási problémáik voltak az oroszoknak, az azelőtti hétig országosan a legoptimistább számítás szerint is maximum 200 ezer embert oltottak be a 145 millióból, míg az EU-ban akkor – bár az még mindig kevés volt – már 1,3 millió embert beoltottak.

190. „Magyarországon nincs éhező gyerek, mert mindenki, aki óvodába vagy iskolába jár, szóval a gyermekek több mint 95 százaléka kap ingyen a magyar állam által biztosított ételt”

Ezt mondta Orbán 2019 júliusán a Kossuth Rádióban. A helyzet ezzel szemben az volt, amiről Bass László szegénységkutató a Magyar Hangnak beszélt: „Először is, hároméves kor alatt semmi nincs, ahogy a tankötelezettség végével, tizenhat éves kor után sincs semmi. A hétvégéken semmi sincs. Nyáron, illetve a szünetekben is csak bizonyos településeken van ez megoldva.”

191. „Tehát a kínaiak időben szállítanak, az oroszok lényegében tartják az ütemet, kisebb csúszások vannak”

Orbán erről március 5-én beszélt. Ez már akkor sem volt igaz, sőt március 16-án írtunk arról, hogy az oroszok rosszul állnak a szállítással. A szerződésük szerint három ütemben szállítanak 2 millió adag oltóanyagot. Február 21. volt az első határidő, addigra 600 ezer adag Szputnyik V-nek kellett volna megérkeznie, ehelyett az első határidőre 45 600 adag érkezett, ebből 5600 még bemutató darab volt decemberben. Március 21. volt a következő ütem határideje, amikorra a szerződés szerint már 1,6 millió adagot kellett volna leszállítani, de addig még az első ütemet sem teljesítették. Azóta javultak a számok, de az egyoldalú szerződések miatt Magyarország amúgy is tehetetlen.

192. „Én egy keresztény országból jövök, ezért hangsúlyozni szeretném, hogy a keresztény megközelítés nem tolerál semmilyen muszlimellenes politikát. A muzulmán hit, amit tisztelünk és becsülünk, nem felelős ebben a tömeges migrációs mozgásban. Arra kérlek benneteket, hogy csatlakozzatok az erőfeszítéseinkhez, hogy megelőzzük a muszlim-ellenes érzelmek terjesztését”

Orbán 2015 szeptemberében mondta ezt az ENSZ Közgyűlésén, majd 3 évvel később ilyen kampány ment le Magyarországon.

193. „Ha hozzáadjuk azt is, hogy az országgyűlésben fizikai erőszakot alkalmaztak, randalíroztak, arcunkba nyomták a kameráikat, annyit mondhatunk az ellenzéki képviselőtársainkról, hogy talpig úriemberek. Talpig, no de onnan fölfelé…”

Orbán a 2019. februári évértékelőjében azt állította, hogy ellenzéki képviselők fizikai erőszakot követtek el a Parlamentben, amikor elfoglalták a pulpitust, sípoltak, és mindezt élőben közvetítették. Kövér László is arra hivatkozva büntette meg őket, hogy fizikai erőszak történt. Az ellenzéki képviselők tagadták, hogy erőszak történt volna azzal, hogy a testükkel elállták a pulpitus felé vezető utat, Szabó Tímea le is vezette, hogy nem rögzít semmilyen „aktív, támadó jellegű cselekvést az elnöki döntés indokolása, amelyet fizikai erőszak alkalmazásaként lehetne értelmezni”.

194. A magyar nyelv a türk nyelvekkel áll rokonságban

Orbán ezt Cholpon-Atában, a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciáján mondta, holott a jelenleg elfogadott értelmezés szerint a türk nyelvek nem állnak rokoni kapcsolatban a magyar és az ugor nyelvekkel. (2013-ban a kormányfő is hasonlóképp gondolkodott.)

195. „Szeretném világossá tenni, hogy a munkatörvénykönyv módosítása semmilyen összefüggésben nincs a munkaerőhiánnyal”

Orbán 2019. januári állításával szemben a Munka Törvénykönyve 2018 decemberében elfogadott módosításával az addigi évi 300 óráról 400 órára nőtt a maximális túlórák száma, és 1 évről 3-ra nőtt a munkaidőkeret elszámolási időszaka, miután a munkaerőhiány miatt addigra csúcsra járatták a cégek a túlóráztatást. (Egyébként nem volt róla társadalmi egyeztetés, mivel a módosítást egyéni képviselői indítványként adták be, és nem a kormány tette. Azóta a honvédségnél aktiválták is.)

196. Az Európai Bizottság névtelen bankkártyákat osztogat olyanoknak, akik be akarnak jutni az EU-ba, és közülük sokan válnak terroristává és bűnözővé, miután megérkeztek Európába, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát, és nekik osztogatnak név nélkül bankkártyákat

Orbán 2019 elején beszélt a titokzatos bankkártyákról, pedig már hónapokkal korábban, még 2018 novemberében lefutott az ügy a hazai és az európai sajtóban. Kósa Lajos és a kormánysajtó állításaival szemben regisztrált menedékkérők kaphatták meg kártyán a pár eurós segélyüket. A Snopes azt is kiderítette, hogy a Soros fizette névtelen hitelkártyák álhírét a Habony nevén futtatott médiacég szlovéniai hírportálja indította.

197. „Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani”

Én nem tudom, hogy Orbán mit akart ezzel kifejezni szeptemberben, de több mint 20 ezer halott után már nem tűnik nagyon megnyugtatónak.

198. A hátizsákjában vitte ki 2,3 millió magyar véleményét Brüsszelbe

Orbán 2017 végén, a szokásos, irányított kérdésekkel elkészített nemzeti konzultáció után állította ezt, mutatva a táskáját. Egy hónappal korábban derült ki, hogy a minden kérdésében kamuzó kérdőívről a kormány bizonyítékok nélkül mond mindenféle számot, hiszen Szél Bernadett és Hadházy Ákos hosszas kutatás és az íveket tároló raktárak személyes felkeresése után semmilyen komolyan vehető nyilvántartást nem talált. Nincs adat erről az állítólagos 2,3 millió „véleményről”, minden jel szerint blöff az egész.

199. „Meg vagyok lepődve azon, hogy ön azt állítja, hogy van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az én családomból elindult volna valaki”

Ezt mondta Orbán 2017 nyarán egy brüsszeli sajtótájékoztatón, miközben az apja cége állami beruházásból jutott több 100 millió forint közpénzhez alvállalkozóként, és persze ott volt Tiborcz is, akinek a sötét ügyei miatt végül a kormány le is mondott a támogatások EU-s részéről.

200. A kormánypártok képviselői az ország 133 legbátrabb embere

„A helyzet most is nehéz, és még nehezebb lesz. Mindegy, hogy az ellenzék mitől fél, az legyen az ő dolguk. Nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere. És azok önök itt, a kormánypárti oldalon” – mondta Orbán tavaly márciusban a Parlamentben a felhatalmazási törvény megszavazása előtt. Aki azt állítja, hogy azok a képviselők, akik elszaladnak az újságírók elől, a vagyonosodásuk közben a családjukkal takaróznak, és sosem mernek a frakciójukkal szembemenni, a legbátrabb emberek lennének az országban, az hazudik.

Közreműködött: Mészáros Zsófia és Plankó Gergő, címlapkép: Tbg.